Magyarország a kínai áruk fellegvára

Magyarország Kína legfontosabb kelet-közép-európai kereskedelmi partnere, a kínai termékek ugródeszkája az EU-ba – írja a Die Presse. A lap számol be Bugár Béla Benes-dekrétumokkal kapcsolatos megjegyzéseiről is. A Naumburger Tageblatt a német szövetségi kormány uniós tagországokból érkező munkavállalók elleni lehetséges lépéseiről ír.

2005. 04. 13. 10:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív bécsi napilap budapesti tudósítója, Peter Bognar Jól érzik magukat Magyarországon a kínaiak címmel tudósít arról, hogy hazánk a kínai termékek legnagyobb kelet-közép-európai átrakodó helyévé emelkedett.

Nem kevesebb, mint a lakosság negyede vásárol rendszeresen kínaiaknál. Mindenekelőtt a szegények számára gyakran az olcsó kínai termékek az egyedül elérhetők. A dömpingárak következtében számos magyar textil- és cipőüzem volt kénytelen az olcsó távol-keleti konkurencia miatt bezárni.

Időközben Magyarországon ezerszámra alapítottak kínai vállalatokat, melyek főként a vendéglátásban és a textil-kereskedelemben tevékenykednek. A számtalan kicsi vállalkozás mellett közel 50 nagyobb kínai külkereskedelmi cég nyitott irodát Magyarországon. Számukra Magyarország híd az uniós kereskedelemben. Nem ritkán a kínaiak áruik egy részét Magyarországon gyártatják. Ha a termékben a magyar arány eléri az 50 százalékot, akkor az már az EU előírásai értelmében magyar terméknek számít, így vámmentesen exportálható az unión belül.

Becslések 20 000 és 30 000 közé teszik a Magyarországon élő kínaiak számát, akik a tavalyi évtől már egy kétnyelvű iskolával is rendelkeznek Budapesten.

A kínai gazdaság számára Magyarország fontosságát aláhúzza a majd 200 millió dolláros befektetéssel a teljes befejezés előtt álló „Asia Center”, mely tavaly óta száz százalékban az osztrák Strabag tulajdona. Magyarország Kína legfontosabb kereskedelmi partnere a térségben, 2004-ben 2,87 milliárd euró értékben érkezett kínai áru hazánkba. Ez jelentősen meghaladja például az Ausztriába irányuló 2,2 milliárdos kínai exportot.

Naumburger Tageblatt (naumburger-tageblatt.de)

A szászország-anhalti lap A szövetségi kormány ma a bérdömping elleni eszközökről tanácskozik címmel tudósít a vörös-zöld kabinetnek az olcsó keleti munkavállalók elleni „hősies küzdelméről”.

A szövetségi kormány szerdán tárgyal a kelet-európai munkavállalók bérezési elveiről. Meghallgatják a márciusban a szolgáltatások területén mutatkozó visszaélések ellen létrehozott munkacsoport jelentését, mely elsődlegesen a feketemunka és az álönállóság elleni küzdelem frontján mutatkozó állapotokról számol be.

A gazdasági minisztérium államtitkára Gerd Andres javasolni fogja, hogy az új EU-tagállamokat erősebben vonják be a szolgáltatási szektor szabadságával kapcsolatos visszaélések leküzdésébe. Ennek érdekében a politikus kétoldalú megállapodásokat tart szükségesnek, többek között Magyarországgal és Lengyelországgal.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív bécsi napilap tudósítója, Christoph Thanei Benes-vita Pozsonyban címmel tudósít Bugár Béla kijelentéséről és a szlovák reagálásokról.

A Benes-dekrétumok kérdését ideje feldolgozni. Ha kiderül, hogy a magyarok és a szlovákok egymással szemben jogtalanságokat követtek el, bocsánatot kell kérniük – követelte az MKP elnöke, Bugár Béla egy televíziós vitában. Mint jelezte ennek a követelésnek nincs köze a küszöbönálló regionális választásokhoz.

A dekrétumok az éppen „felszabadított” Szlovákiában Csehszlovákia helyreállításának kezdetét jelentették. A német lap értékelése szerint a Benes-dekrétumok és az 1945. április 5-i kassai program adminisztratív és politikai intézkedéseket tartalmazott „a németek és magyarok által 1938-39-ben szétvert állam” helyreállítására, és szankciókat „a megszállók és a kollaboránsok” ellen, s az érintett népekre kimondták a kollektív bűnösséget. Így az összes csehországi szudétanémetet és a felvidéki németeket megfosztották vagyonuktól, s „a magyarok egy részét” – írja a szerző. Megfosztották őket állampolgárságuktól, ami megkönnyítette későbbi elüldözésüket, ami a teljes németséget, valamint a – német lap által „szlovák-magyaroknak” titulált – felvidéki magyarok egy részét sújtotta.

A reakciók csak a megfogalmazásokban mutattak eltérést, Bugár kereszténydemokrata koalíciós partnere a megnyilatkozást feleslegesnek nevezte. Az ellenzéket „sokkolta” a nyilatkozat, s felszólították Bugárt a bocsánatkérésre mert álláspontja „ellentétes a hivatalos szlovák külpolitikával.”

A külügyminisztérium is tiltakozott: A Benes-dekrétumok kérdése szerintük már lezárt fejezet és nem szabad, hogy rontsa Magyarországgal a kétoldalú kapcsolatokat.

Bugár kitartott álláspontja mellett és a parlamentek számára kölcsönös bocsánatkérést tartalmazó nyilatkozatokat terjesztett elő. Egyúttal elhatárolódott az MVSZ azon állításától, miszerint a „szlovák-magyarokat” ma is diszkriminálnák.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.