Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap budapesti tudósítója, Peter Bognar Jól érzik magukat Magyarországon a kínaiak címmel tudósít arról, hogy hazánk a kínai termékek legnagyobb kelet-közép-európai átrakodó helyévé emelkedett.
Nem kevesebb, mint a lakosság negyede vásárol rendszeresen kínaiaknál. Mindenekelőtt a szegények számára gyakran az olcsó kínai termékek az egyedül elérhetők. A dömpingárak következtében számos magyar textil- és cipőüzem volt kénytelen az olcsó távol-keleti konkurencia miatt bezárni.
Időközben Magyarországon ezerszámra alapítottak kínai vállalatokat, melyek főként a vendéglátásban és a textil-kereskedelemben tevékenykednek. A számtalan kicsi vállalkozás mellett közel 50 nagyobb kínai külkereskedelmi cég nyitott irodát Magyarországon. Számukra Magyarország híd az uniós kereskedelemben. Nem ritkán a kínaiak áruik egy részét Magyarországon gyártatják. Ha a termékben a magyar arány eléri az 50 százalékot, akkor az már az EU előírásai értelmében magyar terméknek számít, így vámmentesen exportálható az unión belül.
Becslések 20 000 és 30 000 közé teszik a Magyarországon élő kínaiak számát, akik a tavalyi évtől már egy kétnyelvű iskolával is rendelkeznek Budapesten.
A kínai gazdaság számára Magyarország fontosságát aláhúzza a majd 200 millió dolláros befektetéssel a teljes befejezés előtt álló „Asia Center”, mely tavaly óta száz százalékban az osztrák Strabag tulajdona. Magyarország Kína legfontosabb kereskedelmi partnere a térségben, 2004-ben 2,87 milliárd euró értékben érkezett kínai áru hazánkba. Ez jelentősen meghaladja például az Ausztriába irányuló 2,2 milliárdos kínai exportot.
Naumburger Tageblatt (naumburger-tageblatt.de)
A szászország-anhalti lap A szövetségi kormány ma a bérdömping elleni eszközökről tanácskozik címmel tudósít a vörös-zöld kabinetnek az olcsó keleti munkavállalók elleni „hősies küzdelméről”.
A szövetségi kormány szerdán tárgyal a kelet-európai munkavállalók bérezési elveiről. Meghallgatják a márciusban a szolgáltatások területén mutatkozó visszaélések ellen létrehozott munkacsoport jelentését, mely elsődlegesen a feketemunka és az álönállóság elleni küzdelem frontján mutatkozó állapotokról számol be.
A gazdasági minisztérium államtitkára Gerd Andres javasolni fogja, hogy az új EU-tagállamokat erősebben vonják be a szolgáltatási szektor szabadságával kapcsolatos visszaélések leküzdésébe. Ennek érdekében a politikus kétoldalú megállapodásokat tart szükségesnek, többek között Magyarországgal és Lengyelországgal.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap tudósítója, Christoph Thanei Benes-vita Pozsonyban címmel tudósít Bugár Béla kijelentéséről és a szlovák reagálásokról.
A Benes-dekrétumok kérdését ideje feldolgozni. Ha kiderül, hogy a magyarok és a szlovákok egymással szemben jogtalanságokat követtek el, bocsánatot kell kérniük – követelte az MKP elnöke, Bugár Béla egy televíziós vitában. Mint jelezte ennek a követelésnek nincs köze a küszöbönálló regionális választásokhoz.
A dekrétumok az éppen „felszabadított” Szlovákiában Csehszlovákia helyreállításának kezdetét jelentették. A német lap értékelése szerint a Benes-dekrétumok és az 1945. április 5-i kassai program adminisztratív és politikai intézkedéseket tartalmazott „a németek és magyarok által 1938-39-ben szétvert állam” helyreállítására, és szankciókat „a megszállók és a kollaboránsok” ellen, s az érintett népekre kimondták a kollektív bűnösséget. Így az összes csehországi szudétanémetet és a felvidéki németeket megfosztották vagyonuktól, s „a magyarok egy részét” – írja a szerző. Megfosztották őket állampolgárságuktól, ami megkönnyítette későbbi elüldözésüket, ami a teljes németséget, valamint a – német lap által „szlovák-magyaroknak” titulált – felvidéki magyarok egy részét sújtotta.
A reakciók csak a megfogalmazásokban mutattak eltérést, Bugár kereszténydemokrata koalíciós partnere a megnyilatkozást feleslegesnek nevezte. Az ellenzéket „sokkolta” a nyilatkozat, s felszólították Bugárt a bocsánatkérésre mert álláspontja „ellentétes a hivatalos szlovák külpolitikával.”
A külügyminisztérium is tiltakozott: A Benes-dekrétumok kérdése szerintük már lezárt fejezet és nem szabad, hogy rontsa Magyarországgal a kétoldalú kapcsolatokat.
Bugár kitartott álláspontja mellett és a parlamentek számára kölcsönös bocsánatkérést tartalmazó nyilatkozatokat terjesztett elő. Egyúttal elhatárolódott az MVSZ azon állításától, miszerint a „szlovák-magyarokat” ma is diszkriminálnák.
Választókerületi módosítás: Budapest lakossága jelentősen lecsökkent, Pest megyéé jelentősen nőtt