A nagyváradi Ady múzeum épületét egy másik belvárosi ingatlannal együtt harmadfokon juttatta az igazságszolgáltatás az ortodox egyháznak, és a Nagyváradi Ady Társaság (NAT) azt kívánja elérni, hogy kerüljön vissza az önkormányzat tulajdonába. Szűcs László a társaság alelnöke közölte, hogy ígéretekkel a társaság már nem éri be. – Eddig az ortodox egyház és Nagyvárad önkormányzata is tett ígéreteket, de amíg a múzeum zavartalan működését nem látjuk biztosítottnak, megyünk tovább a megmentése érdekében – jelentette ki az alelnök.
Az Ady Társaság tiltakozó e-mailek küldésére buzdítja a közvéleményt, és rendezvények sorozatát tervezi az épületben, hogy éreztessék annak igazi rendeltetését. Ennek jegyében hétfőn József Attila emlékestet szerveznek az Ady Múzeumban. Az ügy rendezése érdekében a társaság korábban levélben fordult Mona Musca román, valamint Bozóki András magyar kulturális miniszterhez, megkeresésünkre azonban mindkét érintett hivatalnál úgy nyilatkoztak: eddig nem kapták meg a dokumentumot. A NAT Ilie Bolojan Bihar megyei prefektushoz, Petru Filip nagyváradi polgármesterhez, Markó Béla RMDSZ-elnökhöz, az UNESCO-hoz, a Román Írók Szövetségéhez, a Magyar Írószövetséghez, valamint az Erdélyi Magyar Írók Ligájához is eljuttatta levelét.
Az ügy kezdete 1937-ig nyúlik vissza, amikor a város vezetősége az ortodox egyháznak adományozta az értékes belvárosi épületeket, illetve a Széchenyi (Traian) tér épületek melletti részét, hogy ott templomot építhessenek – erősítette meg megkeresésünkre Tóth János, a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum vezetője. Hozzátette: érthetetlen, hogy az ortodox egyház miért erre az „ajándékozási aktusra” hivatkozik a mai napig: mivel erre a célra a vár előtt kaptak egy másik területet. Itt nemrégiben bele is kezdtek egy templom építésébe, mely óriási felháborodást váltott ki, mivel takarja a műemléket – tette hozzá.
Az Ady Endre Emlékmúzeum a Müllerájban, a hajdani Müller-féle kávéházban kapott helyet. Ady egykori kedvenc nagyváradi kávéházában a magyar költő váradi éveinek bemutatásán kívül szülőhelye Érmindszent, majd a nagykárolyi, zilahi, debreceni, párizsi, budapesti és csucsai korszak is megelevenedik.
Források: erdely.ma, Erdélyi Riport, Krónika, Romániai Magyar Szó

„Román földre” ment „vendégségbe” Magyar Péter, akit végül a Szózat is a falhoz állított