„Akár az épület előtti csendes demonstráció eszközét is felhasználjuk, ha nem vezetnek célra a nagyváradi Körösvidéki Múzeumhoz tartozó Ady Endre Emlékmúzeum megóvására tett kísérleteink” – jelentette be Szűcs László, a Nagyváradi Ady Társaság (NAT) alapító tagja és titkára hét végi sajtótájékoztatóján. A NAT megkísérli jogi úton elérni, hogy a múzeum épülete, amelyet egy másik belvárosi ingatlannal együtt harmadfokon juttatott az igazságszolgáltatás az ortodox egyháznak, kerüljön vissza az önkormányzat tulajdonába – számolt be az erdélyi Krónika.
A társaság hamarosan jogi szakértőkkel konzultál, hogy megvizsgálja, lehetséges-e az ortodox egyháznak kedvező bírósági ítélet megsemmisítését kérni. „Ha több szervezet is elindul ezen az úton, ki lehet taposni egy ösvényt. Az lenne az ideális, ha például az összes, Ady Endre nevét viselő intézmény egységesen lépne fel az ügyben” – vélte Szűcs. Ha ezen az úton nem érik el céljukat, aláírásgyűjtésbe kezdenek, sőt a demonstrációk szervezését sem zárják ki.
Amennyiben mégse sikerülne a város tulajdonába visszahelyezni a múzeum épületét, azt kérik, hogy adják bérbe 99 évre, vagy méltányos áron adják el a társaságnak. A NAT felszólította Nagyvárad vezetését és az illetékes hatóságokat, hogy minél előbb biztosítsák a város szimbólumának számító Ady-múzeum eredeti, kulturális rendeltetésének megfelelő fennmaradását, és működését semmilyen körülmény ne veszélyeztesse. Az ügy rendezése érdekében a társaság levélben fordul Mona Musca román, valamint Bozóki András magyar kulturális miniszterhez, Ilie Bolojan Bihar megyei prefektushoz, Petru Filip nagyváradi polgármesterhez, Markó Béla RMDSZ-elnökhöz, az UNESCO-hoz, a Román Írók Szövetségéhez, a Magyar Írószövetséghez, valamint az Erdélyi Magyar Írók Ligájához.
Az ügy kapcsán megszólalt a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei vezetősége, mely úgy véli, a nagyváradi polgárok érdekei sérültek azáltal, hogy az épület az ortodox egyház tulajdonába került – teszi hozzá a Krónika cikkírója.
Ortodox kézben a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum
Az ügy kezdete 1937-ig nyúlik vissza, amikor a város vezetősége az ortodox egyháznak adományozta az értékes belvárosi épületeket, illetve a Széchenyi (Traian) tér épületek melletti részét, hogy templomot építhessenek – írta korábban a Krónika. Ez azonban nem történt meg, 1945 után pedig államosították az ingatlanokat. A rendszerváltás után az ortodox egyház visszaigényelte a területet, ám a tanács visszautasította kérésüket azzal, hogy a püspökség semmit nem fektetett az ingatlanokba. Az ortodoxok perre vitték az ügyet, ám mind első, mind másodfokon vesztettek. A táblabíróság végül a püspökségnek adott igazat, elfogadva érvüket, hogy a pap, aki aláírta az adománylevelet, amellyel 1945 után állami tulajdonba kerültek az ingatlanok, nem volt jogosult az aláírásra.
Az ingatlanokban működő cégek az önkormányzathoz fordultak, hogy a tanács kérje a bírósági határozat felülvizsgálatát. Hasonló kéréssel fordult a testülethez az RMDSZ is, miután az Ingatlankezelő Igazgatóság illetékesei rábukkantak arra a püspöki felhatalmazásra, amely feljogosította az adománylevelet aláíró papot, hogy ellássa kézjegyével a dokumentumot – teszi hozzá a Krónika cikkírója.
„Bár a tanácsülés előtt úgy tűnt, meglesz a többség, végül csupán az öt jelen lévő RMDSZ-es tanácsos szavazott a fellebbezés mellett, négy román tanácsos tartózkodott, a többiek viszont – Petru Filip polgármesterrel együtt – elutasították azt” – mondta Nagyvárad magyar alpolgármestere. Filip szerint ugyanakkor az ingatlanok bérlői csak azért szorgalmazták, hogy az önkormányzat fellebbezzen az ortodoxoknak kedvező határozat ellen, mert az 550-es törvény alapján meg akarták vásárolni a helyiségeket, amelyekben működnek. Petroniu Salajeanul ortodox püspök ígéretet tett arra, hogy nem változtatja meg az ingatlanok rendeltetését.
A nagyváradi Ady-kultusz
Az Ady Endre Emlékmúzeum a Müllerájban, a hajdani Müller-féle kávéházban kapott helyet. Ady egykori kedvenc nagyváradi kávéházában a magyar költő váradi éveinek bemutatásán kívül szülőhelye Érmindszent, majd a nagykárolyi, zilahi, debreceni, párizsi, budapesti és csucsai korszak is megelevenedik.
A Vármegyeháza és az Igazságügyi palota között 1869-ben épített, majd 1895-ben újjáépített Mülleráj, a kávéház terasza kedvelt helye volt Ady Endrének, ahol nem csak társasággal beszélgetett, hanem cikkeinek jelentős részét is írta. Az Ady-kultusz ápolása 1919-ben, mindjárt a költő halála után megkezdődött Nagyváradon: megalakult az első Ady Társaság, amely felvállalta a relikviák gyűjtését. Nagyvárad vezetése 1942-ben vásárolta meg egyik legjelentősebb, Rozsnyai Károly-féle Ady-gyűjteményt, melyen a kiállítás anyaga alapul.
2003-ban avatták fel az Ady Endre Emlékmúzeum alagsorában berendezett irodalmi kávéházat, amely a váradi nyitott gondolkodású értelmiség törzshelye, valami múlt századi váradiság megtestesítôje lett.
Források: erdely.ma, Erdélyi Riport, Krónika, Romániai Magyar Szó
origo.hu
Szörnyű tragédia történt hajnalban: a mentők már nem tudtak segíteni
