Pápai végrendelet: 2000-ben távozni akart?

Róma, ahol eddig 3 millióan gyűltek össze, már nem tud több zarándokot fogadni. A Szent Péter-bazilikánál eddig több mint egymillióan rótták le kegyeletüket II. János Pál pápa ravatalánál. A ma nyilvánosságra került pápai végrendeletből kiderül: az egyházfő 2000-ben fontolóra vette lemondását.

2005. 04. 07. 19:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mintegy félezren indultak el fáklyákkal II. János Pál pápa temetésének előestéjén, csütörtökön a budapesti Puskás Ferenc Stadiontól, hogy végigjárják azokat a helyeket, ahol a katolikus egyházfő 1991-ben, első magyarországi látogatása alkalmával találkozott a fővárosi hívekkel. A gyülekezés helyszínén Udvardy György budapesti segédpüspök felolvasta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Rómából, az egybegyűltekhez írt levelét, majd többen II. János Pál pápává választásával és első magyarországi látogatásával kapcsolatos élményeiket elevenítették fel az emlékezők előtt. Ezt követően a múlt szombaton elhunyt egyházfő tanításaiból hangzottak el részletek.

A zarándoklat résztvevői közül szinte mindenki égő gyertyát vagy fáklyát vitt a kezében. Többen vatikáni és magyar zászlóval vonultak, egy kisebb, lengyelül beszélő csoport néhány gyászszalagos fehér-piros lobogót tartott a magasba. A „fiatalok pápája„ iránti tisztelet jegyében zajló gyalogos zarándoklat érinti a Hősök terét, a Szent István-bazilikát, majd az emlékezés a Mátyás-templomban ér véget.

Fontolóra vette lemondását 2000-ben II. János Pál – olvasható a Der Spiegel honlapján. A német hetilap online kiadása azt közölte, hogy a végrendelet szerint a leköszönésre a pápa 80. életéve és a kezdődő új évezred szolgáltatott volna okot. „A gondviselés tervei szerint megadatott, hogy olyan nehéz évszázadban éljek, amelyik most véget ér, s ebben az évben amikor betöltöm a nyolcvanadikat, meg kell kérdeznem, a bibliai Simeonnal szólva, nincs itt az ideje, hogy: Nunc dimittis” (Most bocsásd el, Uram, a Te szolgádat ígéreted szerint békeségben...)”.

S mert az 1981-es merényletet túlélte, végül is a lemondás ellen döntött. „Remélem, hogy segít nekem felismernem, meddig kell a szolgálatomat folytatnom, melyre 1978. október 16-án meghívott engem” – írta II. János Pál. A pápa foglalkozott azzal, hogy temetkezési helyül Lengyelországot jelölje meg, de a végleges döntést egyértelműen a bíborosi kollégiumra bízta. A korábbi hírekkel ellentétben nem szerepel utalás az esetleges utódra. A pápa a dokumentumban két személynek köszöni meg külön a tevékenységét: személyi titkárának Stanislaw Dziwisz atyának, és a római rabbinak, aki 1986-ban a város zsinagógájában fogadta.

Az Info Rádió hozzáteszi: végrendeletében a pápa nem hagy hátra semmilyen személyes vagyontárgyat és azt kéri, hogy égessék el személyes feljegyzéseit.

Korábban Rómában arról keringett híresztelés, hogy II. János Pál pápa megnevezte végakaratában, kit szeretne látni utódaként Szent Péter trónusán. Az Inside the Vatican egyházi magazin internetes kiadása, egy magas rangú vatikáni egyházi méltóságra hivatkozva azt állította, hogy az illető egy olasz püspök.

A magazin szerint a testamentumban ezenkívül felbukkan a titokzatos bíboros is, akit II. János Pál a legutóbbi konzisztóriumon megemlített, ám a nevét nem árulta el. Joaquín Navarro-Valls vatikáni szóvivő szerdán azt mondta, hogy a lengyel nyelvű pápai végrendeletben nem található utalás a titokzatos bíborosra.

Egymillió lengyel indult útnak

Mintegy egymillió lengyel állampolgár akar eljutni Rómába, a pápa temetésére. A cseh hatóságok fokozott rendőri ügyelettel készülnek a várható közúti csúcsforgalomra az észak-déli irányban – közölte a Magyar Rádió. A cseh belügyminisztérium közlése szerint soha még ennyi ember egyszerre nem akarta átlépni a cseh-lengyel határt. Szerdán csak a morvaországi átkelőkön közel 50 ezer ember lépett be Csehország területére, több mint 3500 személyautóval, és mintegy 600 autóbusszal.

Mindeközben Róma már nem tud több zarándokot fogadni. Folyamatosan sorban állnak az emberek a Szent Péter-bazilika előtt. Hétfő este óta több mint egymillióan rótták le kegyeletüket II. János Pál pápa ravatalánál. Szerda este 22 órakor lezárták a sort, remélik, hogy csütörtök estig mindenki be tud jutni, aki már szerda este 10 óráig beállt a sorba. A sor végén két lengyel zászló van keresztbe téve, gyászszalaggal.

Becslések szerint a téren és az oda vezető sugárúton 350 ezer ember fér el, vagyis a zarándokok több mint 10 százaléka. A gyászszertartást a térről kiszorulók kivetítőkön kísérhetik figyelemmel. Pénteken a temetés miatt tilos lesz a gépkocsiforgalom az örök városban. Korábban hírügynökségek beszámoltak: állítólag Róma légterét is lezárják pénteken.

A város biztonságért felelős polgári védelem vezetője az ezután érkezőket arra kérte, hogy az olasz fővárostól 20 kilométerre délre fekvő, Tor Vergata egyetemi negyedbe menjenek.

200 állam- és kormányfő várható a temetésre

II. János Pál pápa pénteki temetésén a Vatikán szerint több millióan vesznek részt, mintegy 200 állam és kormányfőt is várnak. George Bush amerikai elnök és két elődje már megérkezett Rómába és lerótta kegyeletét II. János Pál ravatalánál. Talán az egész világ képviselteti magát a pápa temetésén, kivéve Kínát.

Magyarországot Mádl Ferenc államfő, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Szili Katalin házelnök és Lomnici Zoltán legfőbb bíró képviseli. Orbán Viktor magánúton vesz részt pénteken II. János Pál pápa temetésén – közölte a Fidesz sajtóirodája. A volt kormányfő feleségével szerdán érkezett a Vatikánba, ahol Erdő Péter bíboros, prímással együtt rótta le kegyeletét a pápa ravatalánál. A gyászszertartáson nem az állami protokoll keretében, hanem egy magyar zarándokcsoporthoz csatlakozva vesz részt Orbán Viktor. Az MDF közleményéből kiderül: Dávid Ibolya is elmegy a pápa pénteki temetésére. A Magyar Demokrata Fórum elnökét elkíséri a párt egyik országgyűlési képviselője, Sisák Imre is.

Kína nem küld delegációt

Kína csütörtökön hivatalosan is bejelentette: nem képviselteti magát II. János Pál temetésén – közli az AP. A marxista állam vezetése azért döntött így, mert a Vatikán diplomáciai kapcsolatban áll Tajvannal.

A jelenleg fennálló viszonyok miatt Kína nem küld delegációt – jelentette ki az amerikai hírügynökségnek nyilatkozva a kínai külügyi szóvivő. Peking egyetlen olyan állammal sem tart fenn diplomáciai kapcsolatot, amely szuverén államként ismeri el Tajvant. Kína ugyanis saját területének tekinti a szigetet. A Vatikán az egyetlen európai állam, amely szorosabb kapcsolatot tart fenn Tajvannal, mint Kínával.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.