Problémás pályázók

Míg az EU tagországaiban tízszázalékos a befejezetlen projektek aránya, Magyarországon eddig a nyertesek csaknem három százaléka mondott le az uniós támogatásról. A győztes vagy nem tudja teljesíteni a támogatási szerződés feltételeit, vagy maga projekt minősége gyenge. Mindehhez a hazai jogszabályi környezet sem éppen a legkedvezőbb.

Szakértők szerint Magyarországon a projektek tömeges lemorzsolódásáról egyelőre nem lehet beszélni: a több mint 17 ezer pályázó és 6200 nyertes közül mindössze 180-an léptek vissza. A támogatások lemondásának több oka lehet, előfordulhat például, hogy a kedvezményezett nem fordít kellő figyelmet a támogatási és szerződéses feltételek, valamint a pályázatban leírtak pontos betartására. Az is megtörténhet, hogy a nyertes nem tudja teljesíteni a támogatási szerződés feltételeit, vagy maga projekt nem elég jó minőségű. A pályázóknak továbbá a hazai jogszabályi környezet követelményei is komoly nehézséget jelentenek.

Mások a nagyobb önkormányzati fejlesztésekért aggódnak, mégpedig két dolog, a projektmenedzsment és a közbeszerzés miatt. A bonyolult közbeszerzési törvény megfelelő alkalmazásához ugyanis egyelőre hiányzik a szaktudás, a közbeszerzési folyamat elhúzódása pedig oda vezet, hogy a kedvezményezettek akaratlanul is szabálysértőkké válnak, miután képtelenek betartani az uniós előírást, amelynek értelmében a támogatási döntést követően, a beruházás megkezdésétől számított két éven belül fel kell használni a pénzt.

Előfordulhat, hogy a pályázó nem feltétlenül ismeri a helyette megírt pályázat minden részletét és következményét, valamint nem helyez megfelelő hangsúlyt a tervezésre, a fizikai és pénzügyi ütemezésre, a megvalósítás határidőire, ellenőrzésére és nyomon követésére, az érintett partnerek és kedvezményezettek bevonására és a projekt fenntarthatóságára. Szakértők egy csoportja úgy látja, mielőbbi radikális kormányzati beavatkozásra van szükség a projektmegvalósítás biztonsága érdekében, mert különben az EU könnyen visszaveheti a pénzt.

A nyertes pályázók közül egyesek szerint a civil szervezetek a legveszélyeztetettebbek, miután sem tapasztalatuk, sem pénzük nincs projektmenedzsmentre. Utánuk a kistelepülések önkormányzatai, majd a kis állami intézmények, végül a kis- és középvállalkozások következnek a kockázati sorban. A versenyszféra pályázói vannak a legkisebb „veszélyben”: itt várhatóan alig lesz befejezetlen projekt.

(Világgazdaság)