A társaságiadó-törvény módosítását követően jövő január elsejétől megszűnik a társaságok osztalékadója, amelyet a magyarországi bejegyzésű cégek nem magyar magánszemély tulajdonosainak kell fizetni a részükre kifizetett osztalék után – írja a Világgazdaság. A belföldi illetőségű cégek a jogszabály szerint eddig mentesültek az adó megfizetése alól, a külföldiek viszont csak akkor, ha megfeleltek az anya-leány vállalatokról szóló uniós irányelv előírásainak, amely a magyar joganyagnak is része. Ezek szerint akkor nem kell osztalékadót fizetni a külföldi osztalékban részesülőnek, ha két éven át legalább húszszázalékos részesedése van a magyar leányvállalat tőkéjében. Az adófizetési kötelezettség azon külföldiekre – jellemzően a tőzsdei cégek és befektetési alapok tulajdonosaira – vonatkozik , akik ezzel a tulajdoni hányaddal ennyi ideig nem rendelkeznek. Nekik 2004. május elseje és 2005. december 31-e között a kapott osztalék után meg kell fizetni a húszszázalékos osztalékadót. Az adókulcsot mérséklik a Magyarország által a kettős adóztatás elkerüléséről kötött kétoldalú egyezmények, amelyek többnyire 5 és 15 százalékos mértéket határoznak meg. Vagyis a magyar osztalékadó-szabályozás diszkriminatív jellegű, hiszen különbséget tesz a magyar és más EU-országbeli alanyok között – hangsúlyozta Heinczinger Róbert. Ez azt jelentené, hogy egy sikeres bírósági eljárást követően a magyar költségvetésnek vissza kellene fizetni a más EU-tagállambeli külföldiek által a csatlakozástól 2005. december 31-éig megfizetett osztalékadót.
Az adószakértő felhívta arra is a figyelmet, hogy az Európai Bíróság előtt lévő indirekt adókkal kapcsolatos ügyek mindegyikének a magyar adórendszerre is van hatása. Ezért érdemes a cégeknek figyelni a testület döntéseit, s ha a magyar adószabályok valamelyike hátrányosan érinti az adózót, akkor az Európai Bíróság döntésének megfelelően a közösségi jogot alkalmazhatja. Persze ilyen esetben előfordulhat, hogy a magyar adóhatóság kitart az uniós jogrenddel ellentétes hazai szabályok alkalmazása mellett, akkor viszont – mérlegelve az ügylet nagyságrendjét – érdemes a magyar bírósághoz fordulni, amelynek kötelessége a luxemburgi törvényszék döntését figyelembe véve meghozni az ítéletét.
A magyar adórendszert befolyásolhatják:
1. Az Európai Bíróság nemrégiben hozott döntése szerint a faktorálás az áfa szempontjából adóköteles tevékenység, nálunk viszont adómentes.
2. Egy a bíróság előtt folyamatban lévő ügyet azért indítottak, hogy a testület mondja ki: a külföldi adóalanyok által visszaigényelt áfát hat hónapon belül fizessék vissza. Nálunk ez az idő az egy évet is eléri.
3. A Marks & Spencer azért indított eljárást, hogy lehetővé váljon számára, hogy a külföldi leányvállalatainál felmerült veszteségeit otthon leírhassa az adóalapjából. A cég számára egy esetleges kedvező döntés minden országra nagy hatással lehet.
4. Ellentétesek lehetnek az uniós irányelvvel a magyar áfatörvénynek az adólevonást tiltó egyes rendelkezései: így különösen a telefon áfájára vonatkozó 30 százalékos korlát, az azóta megemelt 50 százalékosról nem is beszélve, vagy az úthasználati díj áfatartalma levonhatóságának tiltása is.
5. Különös figyelmet érdemes fordítani az olasz IRAP nevű adóval kapcsolatos ügyre, ennek erős hatása lehet a magyar iparűzési adóra.
(Világgazdaság)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
