Az 1900-as években óriási botrányt kiváltó alkotások a frankfurti bemutatót követően néhány napja láthatók Bécsben. A száznyolcvan, Gustav Klimttől, Egon Schielétől, Richard Gerstltől, Oskar Kokoschkától és Anton Koligtól származó festmény és grafika azt a skandalumot tematizálja, amelyet a művészetben megjelenő meztelenség az osztrák főváros feudális, katolikus hagyományokon alapuló társadalmában kiváltott, és amely a művészvilágot is csaknem egy évtizeden keresztül nem hagyta nyugodni.
Gustav Klimtet 1894-ben bízták meg azzal, hogy készítsen freskókat a bécsi egyetem 1883-ban elkészült aulája számára, amelyek az intézményben működő három fakultást ábrázolják. A korábban megbízható művésznek számító Klimt azonban letért a historizmus útjáról, és naturalisztikusan ábrázolt aktokat prezentált megbízóinak. A Fakultás-képekként elhíresült művek óriási felháborodást váltottak ki. Egy évvel azután, hogy a kormány nem engedélyezte Klimt számára, hogy a Fakultás-képekkel képviselje Ausztriát az 1904-es világkiállításon St. Louisban, a művész visszalépett a megbízástól, és a már kifizetett honoráriumról is lemondott. A tulajdonába visszakerült képeket többször átdolgozta, majd Berlinben és Bécsben állította ki 1907-ben. A nagy port felvert tablók végül 1947-ben szénné égtek az alsó-ausztriai Immendorf kastélyában. Klimt a botrány után elfordult az allegorikus ábrázolásmódtól, és művészetében előtérbe kerültek a portrék és a tájképek.
A Leopold Museumban augusztus 22-ig látható A meztelen igazság című tárlat az előfutárnak is tekinthető Hans Makart historikus képeivel indít. A kiállítás keretében eredeti helyükön, a bécsi egyetem aulájának mennyezetén a Fakultás-képek reprodukciói is láthatók.
origo.hu
Kocsis Máté: Az unió gazdasága romokban, de talicskázzák a lóvét Ukrajnába
