Akár 20 millió forint bírságot is kiszabhatnak a feketemunkáért

Ősszel tárgyalja a kormány azt a törvényjavaslatot, amellyel drákói módon büntethetők lesznek a feketefoglalkoztatók. A szabálysértések „ára” harmincezertől húszmillió forintig terjedhet majd. A kisvállalkozások tízmillióig lesznek bírságolhatók. Leginkább a külföldieket illegálisan foglalkoztatóknak kell hozzákezdeniük a dolgozói jogviszonyok fehérítéséhez.

MNO
2005. 05. 20. 7:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény átfogó módosításához készült első javaslat szerint akár meg is szüntetheti az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) azt a vállalkozást, amelyet egymás után többször rajtakap a jogszerűtlen foglalkoztatáson – írja a Világgazdaság.

Az idén még ötvenezer és tízmillió forint között szankcionálnak a munkaügyi felügyelők, jövőre a kisebb súlyú jogsértések „ára” harmincezer lesz, a durva szabálytalanságok húszmillióba kerülnek. A kisvállalkozásokra legfeljebb tízmilliós bírság szabható ki.

Félő, hogy a munkaügyi felügyelők nem mérlegelnek majd, hanem a maximumot róják ki – fogalmazott Szűcs György. Az Iposz elnöke szerint az ellenőrzések lebonyolításához „jogi szakszerűségre” van szükség, hiszen az OMMF egy vállalkozás vizsgálatakor annak több telephelyét is szankcionálhatja. Az így többszörösen kiszabott milliós bírságok tönkretehetik a munkaadót. Lehet ilyen mértékben büntetni, és ez valóban fehéríteni fogja a foglalkoztatást, ám munkahelyek elvesztésével járhat – véli Szűcs György.

Tavaly több mint 22 ezer telepehlyet ellenőrzött az OMMF, a szankcionált vállalkozások száma közel nyolcezer volt. Leginkább azoknak a munkaadóknak kell hozzákezdeniük a dolgozói jogviszonyok fehérítéséhez, akik külföldieket alkalmaznak feketén. Az új javaslat az építőipar, a mezőgazdaság, a vendéglátóipar és a kereskedelem foglalkoztatását veszi leginkább górcső alá.

Ha a szabálytalanul foglalkoztatott külföldi munkabére ismert, a munkaügyi felügyelők a bér négyszeresét fizettetik meg a renitens vállalkozással. Ha ismét előfordul a kihágás, már a bér nyolcszorosát kell megfizetnie a cégnek. Ha nem ismert a zsebébe kapott fizetés valós mértéke, a felügyelőség a minimálbér nyolcszorosával kezdi a büntetést. Újabb mulasztáskor a minimálbér tizenötszörösét kell megfizetnie a munkaadónak, méghozzá feketemunkásonként. Vagyis az idei legkisebb keresettel kalkulálva 855 ezer forint büntetést fizethet a szabálytalankodó.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a jelenlegi bírság is elrettentő lenne, ha kellő rendszerességgel és alapossággal vizsgálódnának a felügyelők. Az MKIK elnöke aggályosnak, sőt veszélyesnek tartja azt a tervet, miszerint a munkaügyi bírság egy része az OMMF saját bevétele lenne, s belőle a működési kiadásokat finanszírozhatná a hatóság. Ez arra ösztönözné a felügyelőket, hogy magasabb összegű bírságokat szabjanak ki.

Az OMMF igénye az lenne, hogy legyen kapcsolat az APEH és a Munkaügyi Nyilvántartó Központ adatbázisa között. A hatóság a jövőben információkat kíván kapni a munkavállalási engedélyű külföldi állampolgárokról, valamint a regisztrált munkanélküliekről. Így azt is ellenőrizhetnék, a munkanélküliellátás mellett dolgozik-e a regisztrált.

(Forrás: Világgazdaság)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.