A Financial Times Deutschland által megszellőztetett elemzés érvei szerint nem indulhatnak el a többéves fejlesztési programok, mivel sok esetben 12–18 hónapra van szükség ahhoz, hogy a döntés után megteremtsék a kifizetések jogszabályi alapjait. A késlekedés miatt veszélybe kerül a strukturális támogatások, a kutatás-fejlesztési, az oktatási pénzek és más fontos tételek folyósítása.
Megfigyelők szerint az ultimátummal azokra a tagországokra igyekszik nyomást gyakorolni a bizottság, amelyek vonakodnak elfogadni a brüsszeli büdzsé-előterjesztést. Ismeretes, hogy a hat nettó befizető ország 1,14 helyett a GNI egy százalékában kívánja maximalizálni a következő időszak kifizetéseit. Ez viszont érzékenyen érintené a támogatásokból részesülő államokat, köztük a 2007-től a mainál nagyobb apanázsra számító kelet-közép-európaiakat. Mivel az álláspontok erősen eltérnek egymástól, kétséges, hogy sikerül-e júniusban egyezségre jutni a középtávú büdzsé keretszámairól. Ehhez a huszonöt kormány mindegyikének beleegyezésére volna szükség.
A bizottság az integrációs folyamat egészére nézve csapásként értékelné, ha eredménytelenül zárulna a júniusi csúcs. Ebben az esetben az uniós alkotmány ratifikálása is késne, és a lisszaboni folyamat felélénkítésére is kevesebb esély nyílna.
Berlinben azonban azt állítják, hogy az osztrák EU-elnökség alatt, 2006 első felében sem lenne késő megegyezni a 2007– 2013-as büdzséről. A német kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy Brüsszel egyfelől az államháztartás konszolidálását várja el a legnagyobb tagországtól, másfelől a középtávú költségvetési tervezetben lényegesen emelné nettó befizetései összegét.
(Világgazdaság Online)
origo.hu
Nem tud aludni éjszaka? Így kapcsolja ki az agyát
