Egyre több a depressziós európai

Az Európai Unió lakosságának csaknem 30 százaléka, vagyis több mint 100 ezer ember lelki beteg, legtöbbjük depresszióval küzd, és nő a migrénben szenvedők száma is – derül ki egy friss tanulmányból. Szakemberek szerint a lelki betegségek kialakulásában szerepet játszik a rossz gazdasági helyzet és a bizonytalan jövő. Hazánkban a lakosság 8 százaléka szenved depresszióban.

A rossz gazdasági körülmények miatt egyre több a depressziós európai

Politikai körökben is feltűnést keltett az a minap publikált tanulmány, amely szerint 127 millió európai polgár, az Európai Unió lakosságának csaknem 30 százaléka lelki beteg, legtöbbjük depresszióval küzd, és növekszik a migrénben szenvedők száma.

A tanulmány szerzői szerint a pszichés bajok terjedése azzal áll összefüggésben, hogy az emberek nem bíznak a jövőben, folyamatosan ott lebeg fejük felett a munkahelyükről való elbocsátás lehetőségének Damoklész-kardja. A fiataloknál azért alakulhat ki a depresszió, mert nem tudják mihez kezdhetnek ennyire bizonytalan gazdasági körülmények között.

Különösen Németországban nőtt meg a lelki bajokkal küszködők száma, az utóbbi 60 évben soha sem szenvedett annyi ember depressziótól, mint ma, és e mögött egyebek között az húzódik meg, hogy egyelőre nincs jele a gazdasági stagnálás befejeződésének.

Freund Tamás, az európai pszichiáterek egyik vezetője, fő szószólója folyamatosan sürgeti az unió döntéshozóit, hogy emeljék meg a lelki bajok kutatására és gyógyítására szánt támogatási összeget.

A magyar lakosság 8 százaléka szenved lelki betegségben

A gyász, a kiúttalanság, az örömtelenség, a magas társadalmi elvárásoknak megfelelni nem tudás érzése mind oka lehet a depressziónak, mely hazánkban jelenleg az egyik leggyakoribb betegségnek számít, amelyben a lakosság csaknem 8 százaléka szenved – hangsúlyozta Prof. Dr. Kopp Mária.

A Magyar Szövetség a Depresszió Ellen Mozgalom, amely 16 ország részvételével indult útjára, április elején szakmai fórummal kezdődött hazánkban. A depresszió kezelését és javítását célzó európai program első szakaszában elsőként Szolnokon és kistérségében kívánnak eredményeket elérni a szakemberek. A cél, hogy a lakosság felismerje, hogy a depresszió olyan bárkit fenyegető, de odafigyeléssel könnyen kezelhető betegség, ami ellen összefogással és odafigyeléssel lehet a legtöbbet tenni. A Szolnokon és térségében megvalósuló program várhatóan az egész ország területére kiterjed.

A borsodi fiatalok csaknem fele depressziós

A borsodi fiatalok 40 százaléka depressziós – derült ki a Miskolci Egyetem szociológiai felméréséből. A régióban általánosságban elmondható, hogy rosszabb az életminőség sokféle mutató szempontjából: az egészségmutatók, a közösségek helyzete, az önmegvalósításra való lehetőségek. Mindezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy itt nagyobb a depressziós fiatalok száma – vélekdeik Dr. Havasi Virág, a miskolci Egyetem szociológiai tanszékének munkatársa.

(Forrás: Magyar Rádió)