GKI: romló növekedési kilátások, romló gazdasági hangulat

A vártnál jobban lassulhat a magyar gazdaság növekedése: míg az idei évre a GKI korábban 3,8 százalékos növekedést várt, legfrissebb előrejelzése szerint idén 3,5 százalék bővüléssel: azaz romló növekedési kilátásokkal lehet kalkulálni – ismerteti a gazdaságirádio.hu.

Az európai, főként a német konjunktúra romlása az eddig vártnál jobban lassíthatja a magyar gazdaság növekedését, a GDP az idén várhatóan 3,5 százalékkal bővül – áll a GKI Gazdaságkutató Rt. és az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzésében.

Az ipar a 2004. évi 8 százalék után az idei első két hónapban 2 százalék alatti ütemben bővült. Ezen belül a kivitel dinamikája 15,7 százalékról 3,4 százalékra zuhant, a belföldi értékesítés viszont a tavalyi stagnálás után 1,4 százalékkal emelkedett. Utóbbi a beruházási javak bővülő eladásainak eredménye. Az ipari termelés az előrejelzés szerint 7 százalékkal bővül.

A foglalkoztatottak száma az év elején lényegében stagnált, a versenyszférában emelkedett, a költségvetésiben csökkent. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 1 százalékponttal, 7,1 százalékra emelkedett. Ez több mint 2 százalékponttal alacsonyabb az EU átlagánál, azonban a fiatalok körében eléri annak 19 százalékos mértékét.

A kiskereskedelemben folytatódott a tavaly megkezdődött lassulás, az élelmiszer-kereskedelem eladásai stagnálnak, a más termékeket forgalmazóké viszont 5 százalékkal bővült. Különösen gyorsan bővült a bútorok, a könyv és papíráruk, valamint a gyógyszerek eladása, míg a járművek eladása kissé csökkent, az üzemanyagé minimálisan nőtt – áll a GKI összeállításában.

Jóllehet a lakosság jövedelme az első két hónapban látványosan nőtt, ez azonban a költségvetési szektorban dolgozók 13. havi fizetése egységesen januári kifizetésének következménye, amire decemberben került sor. A rendszeres bruttó átlagkereset januárban a verseny- és költségvetési szektorban egymáshoz hasonlóan, 7 illetve 7,6 százalékkal nőtt.

Az infláció januárban és februárban egyaránt markánsan, a decemberi 5,5 százalékról 4,1 illetve 3,2 százalékra mérséklődött, márciusban a várakozásoknak megfelelően kissé, azaz 3,5 százalékra emelkedett. Éves átlagban 3,6 százalék körüli infláció várható. A forint erősödése márciusban egyes külföldi befektetők egész régiónkat érintő tőkekivonása következtében megállt, de a magyar deviza továbbra is erős. A jegybanki alapkamat április végén 7,5 százalékra csökkent. (gazdaságirádio.hu)