Gyurcsány: a legnagyobb kihívás
– A franciaországi népszavazás eredménye sajnálatos, de nem végzetes Európa jövője szempontjából – reagált mai nyilatkozatában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki szerint a kialakult helyzet elsősorban nem jogi, hanem politikai választ igényel az EU tagállamaitól és intézményeitől. – Politikai értelemben a francia „nemek” többsége a Római Szerződés 1957-es aláírása óta a legnagyobb kihívás Európa számára – fűzte hozzá a magyar kormányfő, hozzátéve: olyan higgadt helyzetértékelésre van szükség, amely a befelé fordulás helyett az európai együttműködést erősíti – a közelgő csúcsértekezlet június 16-án megfelelő alkalmat kínál – nyilatkozta, hozzátéve: Magyarország a kialakult helyzet megoldásában aktív szerepet kíván játszani.
„Az európai integráció eddigi eredményei, közösen vallott értékei, ezek sorában a Magyarország kezdeményezésére az alkotmányszerződésbe foglalt kisebbségi jogok tiszteletben tartása, a versenyképesség és a foglalkoztatás növelését célzó programok útba indítása (sic!) biztosítja az alapot ahhoz, hogy az Európai Unió mielőbb megfelelő módon adhasson választ a francia népszavazás eredményéből adódó új kihívásra” – fogalmaz Gyurcsány Ferenc.
Somogyi komoly gondokról beszél
Somogyi Ferenc külügyminiszter a köztelevízió reggeli adásában kijelentette: a francia népszavazás kimenetele komoly hatással lehet az unió további működésére. A Magyar Rádiónak adott interjújában a külügyminiszter úgy fogalmazott: a francia népszavazás várhatóan komoly gondokat okoz majd az unió előrelépésében – annak ellenére, hogy minden elemző egyetért abban, hogy nagymértékben francia belpolitikai, gazdasági és szociálpolitikai problémák vezettek a közvélemény negatív álláspontjához.
A magyar EP-képviselők szerint komoly válság van
Az Európai Unió komoly válságának nevezték az unió alkotmányáról tartott franciaországi népszavazás eredményét a távirati iroda által megkérdezett magyar európai parlamenti képviselők. Szájer József (Fidesz) szerint ennek ellenére nem kell pánikba esni, mert az Európai Unió a jelenleg érvényes nizzai szerződéssel is működőképes.
Tabajdi Csaba, a magyar szocialista EP-delegáció vezetője emlékeztetett, hogy néhány napon belül jön a hollandiai népszavazás ugyanerről a témáról, s ennek eredményét szerinte a franciaországi elutasítás után már most tudni lehet.
Szent-Iványi István SZDSZ-es EP-képviselő egyebek között arról beszélt, hogy az alkotmány franciaországi elutasítása előidézheti az európai egységfolyamat megtorpanását – tájékoztatott a Magyar Rádió.
Németh: Borzasztó kudarc
Borzasztó kudarcként értékelte Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője a franciaországi elutasítást – írja a stop.hu portál. Az alkotmány esetleges elutasítása az unió működését nem, ám reformjainak véghezvitelét befolyásolhatja – fejtette ki Németh Zsolt, hozzátéve: a francia elutasítás azt jelenti: 2006-ra nem lesz az EU-nak közös kül- és biztonságpolitikája. – A történtek fő tanulsága, hogy az unió tagállamaiban a pártpolitikát és az EU-val összefüggő ügyeket szét kell választani – hangsúlyozta a politikus.
Hasonló szellemben nyilatkozott Kovács László, az unió vám- és adóügyi biztosa is, aki arról szólt, hogy a francia nem a belpolitikai eseményeket értékelte, nem pedig az unió működését.
Orbán: az elutasításnak komoly következményei vannak
Az európai alkotmányt elutasító francia népszavazással az Európai Unió lehetőséget kapott, hogy megtanulja jobban képviselni a nemzetek érdekeit – vélekedett a Fidesz elnöke. Orbán Viktor kiemelte: az elutasító döntés következményei komolyak és Magyarországot sem kerülik el.

Magyar Péter embere magyar katonákat küldene Ukrajnába, Menczer Tamás reagált a hírre