Gyurcsány: Túlpolitizálás miatt késik a magyar tőke

„Sokrétűnek” ítélte a magyar–magyar kapcsolatokat Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: ez „attól függ, mit tekintünk magyar–magyar kapcsolatnak”. A kormányfő szerint a hazai politika beárnyékolja az anyaország és a határon túli magyarság viszonyát. „Szerintem a kevesebb pártpolitika, a kevesebb nemzeti radikalizmus és a nagyobb felelősség az, amerre járható az út” – nyilatkozta szerbiai látogatása alkalmával a kormányfő az újvidéki Magyar Szónak.

A lap érdeklődésére, hogy könnyít-e a kormány a szerb polgároknak jövőre már fizetős vízum terhein, Gyurcsány a nemzeti vízumot említette meg, melyen „éppen most dolgozunk”. A vízumot egyszer kell kiváltani, és lehetőséget ad arra, hogy annak többéves érvényességi ideje alatt lényegében korlátozás-mentesen, többször és hosszabb időre Magyarországra lehessen látogatni – jelentette ki a miniszterelnök..

Mikor a magyar lap fölvetette: a vajdasági magyar politikusok közül többen kifogásolták, hogy a magyar tőke nincs kellőképpen jelen azokon a vidékeken, ahol az itteni magyar gazdálkodók élnek és tevékenykednek, a kormányfő úgy válaszolt: a tőkének „van egy önállósága”.

Amikor azt mondják, hogy nem jók a magyar–magyar kapcsolatok, én azt mondom, hogy – példának okáért – a magyar tőke távolmaradásának egyik oka, hogy túlságosan elpolitizált ez a kapcsolat, hogy nem a megértés, nem az egymás felé fordulás jellemzi, hanem az indokolatlan radikalizmus, türelmetlenség. Egy ilyen környezetbe a tőke nem akar jönni – fejtette ki Gyurcsány.


A magyar kormány által Brüsszelben tett kisebbségvédelmi lépésekről a szocialista–liberális koalíció kormányfője elmondta: a kisebbségvédelem ügye alkotmányba foglaltatott, s ez „egyértelmű siker, Medgyessy Péter kormányának sikere”.

Gyurcsány „nagy megnyugvással” tekint európai uniós tapasztalatainkra – derült ki a nyilatkozatból –, hiszen „tavaly május óta azt tapasztaltuk, hogy a hétköznapokban komoly változás nincsen, ami azt jelenti, hogy Magyarország fel volt készülve erre az átállásra, nem történt alkalmazkodási sokk”. Hozzátette: ez egy területen csak megszorítással igaz, ez pedig a mezőgazdaság, amely az elmúlt 15 évben rendkívül sokat veszített versenyképességéből, így most a közös nagy európai élelmiszer- és mezőgazdasági termékpiacon még nehezebben állja a versenyt.

A magyar kormányfő az EU jövőjéről úgy vélekedett: nagyon érdekes és izgalmas pillanatot élünk meg, hisz a francia, két nappal később pedig a holland alkotmányos népszavazás elé nézünk, s ezek egészen biztosan kihatással lesznek arra nézve, hogy „a következő pár év az unióban milyen lesz”. Az Európai Unió születésekor az európai népek a II. világháborút követő békevágyára épült, „egy akkora hidat kellett ácsolni, amely összeköti ezt a két országot és népet” – fogalmazott Gyurcsány.

Márpedig ennél ambiciózusabbak a vágyak, hisz Romániától, Szerbia és Montenegrótól kell hidat építeni, mondjuk, Londonig – fűzte hozzá. Európában békében kell élnünk, közösen kell fejleszteni gazdaságainkat, együtt építeni társadalmainkat – mondta Gyurcsány Ferenc.