Help: televíziós kampány a dohányzás áldozataiért

A dohányzás a legelterjedtebb káros szenvedély a világon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május 31-ét Nemdohányzó világnappá nyilvánította, hogy felhívja az emberek figyelmét a cigaretta egészségkárosító következményeire. Idén a világnap alkalmából Európa-szerte televíziós hiredetési kampány indul.

Kovács Zita
2005. 05. 31. 8:29
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A dohányzás a világon a legelterjedtebb káros szenvedély, annak ellenére, hogy valamennyi „művelője” tisztában van káros hatásaival. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május 31-ét Nemdohányzó világnappá nyilvánította, hogy felhívja az emberek, a társadalom figyelmét a „füstölgés” egészségkárosító következményeire. A világnap alkalmából az Európai Bizottság Európa-szerte televíziós hirdetési kampányt indít. A Help fantázianéven futó kampány célja annak bemutatása, hogy a szenvedélybetegek, a dohányzás áldozatai, illetve azok, akiknek életét a dohányzás befolyásolja, számíthatnak a segítségre.

A burgonyafélék családjába tartozó dohányt (Nicotiana tabacum) az amerikai kontinens felfedezését követően – ahol az indiánok fogyasztották – a spanyolok és portugálok hozták át Európába. Az indiánok számára a dohánylevelek elszívása különleges szertartás volt, növényüket nagy becsben tartották, s gyógyító varázserőt tulajdonítottak neki. A XVI. század végéig Európában is döntően a gyógyítók, csodadoktorok használták; felhasználásában és elterjedésében azonban áttörést jelentett, amikor egy francia nemes – Jean Nicot – beleszippantott az illatos, őrölt dohánylevelekbe. A kellemes hatásnak köszönhetően a szokás igen hamar elterjedt a jómódúak körében. A dohány széles néptömegeket elérő formája később a papírba sodort változat: a cigaretta lett.

Bár a XX. század közepétől kezdve egyre több – főként daganatos – betegségről derítették ki, hogy kialakulásának oka a dohányzásban keresendő, az orvosi eredményekkel alátámasztott figyelmeztetések mégsem riasztották el az embereket a pöfékeléstől. Úgy tűnik, hogy az eddigi intézkedések – a cigarettadobozokon lévő egészségvédő figyelmeztetések méretének megnövelése, a 18 éven aluliak dohánytermékekkel való kiszolgálásának tilalma – sajnos nem sok eredménnyel járt. A dohányosok száma nemhogy csökkent volna, de inkább emelkedő tendenciát mutat.

A világ országait tekintve hazánk ráadásul igen előkelő helyen áll mind a dohányzó lakosság arányát, mind a naponta elszívott cigaretta mennyiségét illetően: száz honfitársunkból negyvenöt dohányzik, a koporsószögként aposztrofált rudacskából évente összesen 20 milliárd szál cigarettát szívnak el, vagyis a dohányosok nagyjából 300 milliárd forintot költenek szenvedélyükre.

A fogyasztással egyenes arányban áll a kiugróan magasa dohányzás okozta megbetegedésekben elhunytak száma is: 2002-es statisztikai adatok szerint naponta 80, évente 30 ezer honfitársunk halála hozható összefüggésbe a füstöléssel – ez körülbelül kétszer több, mint ahányan alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, baleset, erőszakos halál, öngyilkosság és AIDS miatt összesen meghalnak.

A sokkoló statisztika ellenére igen kevesen érzik magukat elég erősnek ahhoz, hogy végleg lemondjanak a dohányzás öröméről. Sok dohányos azért nem teszi le a cigarettát, mert attól fél, hogy meghízik. Pedig egyszerű és könnyen betartható életmódi tanácsokkal, sporttal és új táplálkozási szokások kialakításával plusz kilók nélkül szabadulhatnának meg a nikotinfüggőségtől. Az országban 130 helyen működik a dohányzásról leszokni kívánókat segítő rendelés, ahol a tanácsadáson kívül nikotinpótló készítményekkel is ellátják az érdeklődőket. A dohányzás elhagyását követően a páciens végül azt veszi észre, hogy tisztul a tüdeje, könnyebbé válik a légzése, növekszik a teherbírása, javul a szaglása és az ízlelése.

A környezetben lévő dohányfüst beszívása is rendkívül veszélyes, elsősorban a kisgyerekek egészségét károsítja. A dohányos szülők gyermekei életük első 2-3 évében gyakrabban kapnak légúti fertőzést. A leggyakoribb következmény a hörghurut, tüdőgyulladás. Dohányos szülők gyermekei gyakrabban lesznek asztmások. Azt is megfigyelték, hogy dohányfüstös környezetben felnövő gyermekek tüdeje visszamarad a fejlődésben. Különösen kárt okozó, ha az anya a terhesség alatt dohányzik és a passzív dohányzás károsító hatásainak teszi ki magzatát. De nem közömbös a születendő gyermek, valamint az anya egészségére, ha a terhes anya van kitéve a mások által kifújt cigarettafüstnek.

A dohányzás elleni fellépésnek még egy világnapja van: november harmadik csütörtökje a Dohányfüstmentes nap.

Forrás: sulinet.hu, MedicInfo

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.