Tízmilliárd forintos kiadás szemben az egymilliárdos üzlettel – ez az iraki szerepvállalás két évének magyar egyenlege. A Népszabadság értesülései szerint ugyanis az eddigi tapasztalatok szerint az újjáépítéssel megbízott amerikai cégek szinte kizárólag egyesült államokbeli, brit, iraki, valamint más, például az Öböl-térségből származó alvállalkozóknak juttatnak megbízásokat.
A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) szerint jelenleg két magyar vállalkozás vesz részt az arab ország újjáépítésében: a Larus Kft. és az Atco Kft. Mindkét cég mobil katonai létesítmények szállítására kapott megbízást, 40 millió dollár értékben. A védelmi tárca részvénytársasága, a gödöllői HM Currus Rt. végezheti el azoknak a T-72-es harckocsiknak a „helyrepofozását”, amelyeket ajándékként adunk át az iraki hadseregnek – teszi hozzá a lap. (A Magyar Nemzet korábban szintén ilyen információt közölt.) Mint írják, ez 2,5 millió dolláros üzlet. (Ismeretes: a szaktárca korábban cáfolta, hogy a Currus újítaná fel a tankokat.)
Az iraki vállalkozás kiadási oldalának legnagyobb tétele a háromszáz fős katonai szállítóalakulat volt. A zászlóalj felszerelése, kiképzése, eszközeinek oda- és visszaszállítása, valamint a katonák kiemelt bérezése a lap szerint tízmilliárd forintba került. Ez emelkedett volna további hárommilliárd forinttal, ha az idén útnak indul az a 150 fős őrző-védő alakulat, amely a NATO kiképzőbázisát védte volna.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a Népszabadságnak azt mondta: szerepvállalásunk „totálisan pozitív egyenlegű„, a NATO-ban javította megítélésünket. Hiába tűnik úgy, hogy az őrző-védő alakulatra mégsincs szükség a bagdadi kiképzőközpont őrzésénél, a NATO-nál számítanak arra, hogy ismét jelentős szerepet vállalunk majd a helyzet stabilizálásában.
origo.hu
A részeges szegedi karatés rátámadt egy férfira, de olyat kapott, hogy padlót fogott – videó
