Egyperces néma gyásszal emlékezett meg az Országgyűlés Pongrátz Gergelyről a parlament mai ülésén. Az 1956-os forradalom hősét vasárnap délután helyezték végső nyugalomra.
A parlamenti végső tiszteletadást követően Mandur László, az Országgyűlés alelnöke közölte: a házbizottság mai ülésén megállapították, hogy két személyre érkezett érvényes ajánlás a köztársaságielnök-választást illetően: az MSZP 177 képviselője Szili Katalint jelölte, míg a Fidesz 70 képviselője Sólyom Lászlót – a Fidesz jelöléséhez az MDF 8 országgyűlési képviselője csatlakozott. Hozzátette: Körömi Attila független képviselő érvénytelen ajánlást nyújtott be. Mandur László elmondta továbbá, hogy a voksolást június 6–7-én tartják.
Gyurcsány a referendum elutasításának okairól
Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásában részben az uniós alkotmány franciországi elutasításáról, másrészt a szakképzési rendszer átalakításáról beszélt. A miniszterelnök négy okot vázolt fel, amiért a franciák többsége nemet mondott a referendumra. Mint fogalmazott, az egyik ok az, hogy a második világháború utáni békevágy, a francia–német kiegyezés támogatása, a jó és szabad, demokratikus Európa eszménye ma már önmagában nem elegendő. – Az ötven évvel ezelőtti hajtóerők kimerültek, s nem sikerült pótolni őket kellő intenzitással – mondta. Második okként a brüsszeli adminisztrációt nevezte meg. – Nem voltunk képesek megteremteni azt a közös meggyőződést, hogy az adminisztráció nem egyenlő a politikával, azokkal az értékekkel, melyeket a tagországok közösen vallanak – tette hozzá. Gyurcsány Ferenc harmadik okként azt jelölte meg, hogy a versenyképes Európát és a szociális Európát nem tudta kellő hatékonysággal összeegyeztetni az unió, s a „globális világ versenyképességi és tarsadalmi kihívásaira egyre kevésbé tud meggyőző választ adni milliók számára” – fogalmazott. – Negyedik okként ott van a bizonytalanság az EU bővítésével kapcsolatban, és nem csak a következő körre vonatkozóan – mondta a miniszterelnök. – Nagyon sokakban felvetődik az, hogy a tavaly érkezett 10 új ország mennyiben szolgálja a közös európai eszmények minél gyorsabb megvalósítását. (…) Ha ezekre nem lesz válasza a tagországok vezetőinek, ha nem leszünk képesek újabb eszményeket adni, ha Európa bürokratikus és magába zárkózó Európa lesz (…), akkor nem lesz képes teljesíeni történelmi küldetését – jelentette ki. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta a nemzetközi megbeszélések – kiemelten a június 16-i csúcs – fontosságát, és arra kérte az Európai Parlament magyar képviselőit s a befolyásos magyar politikusokat, hogy „a francia nemre ne a kevesebb Európa válaszát adja, hanem a jobb, integráltabb, bátrabb eszményeket maga elé tűzni képes Európáét”.
Gyökeresen átalakítanák a szakképzést
A szakképesítés átalakításával kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: erre annak érdekében van szükség, hogy „visszaszerezzük a szakmunka és a szakmunkások becsületét”, illetve hogy a mintegy 400 ezer szakképzésben részt vevő fiatalnak olyan tudást és képességet adjanak, amelynek birtokában „jól, könnyen, jól keresve” tud majd boldogulni „a jövő Magyarországán”. Közölte: az elmúlt hónapokban befejezték a szakképzésfejlesztési-stratégia kidolgozására irányuló munkát, s ennek eredményét egy kiadványban foglalták össze, melyben megtalálhatók az intézmény- és rendszerátalakítási folyamatok 2013-ig terjedően, illetve a rövid távú, a következő hónapokban bevezetésre kerülő feladatok is – mondta, hozzátéve: ezek 2005 második felében és 2006-ban már éreztetni fogják hatásukat. A kormányfő beszédében hangsúlyozta: a szakképzést közelebb kell vinni a munka világához, vagyis inkább a munkaerő-, mintsem az oktatási piac oldaláról kell vezényelni a folyamatokat. Ezért megnövelik a tanulószerződések szerepét, és átalakítják a teljes képzési jegyzéket, és a hiányszakmák képzését jobban támogatják.
A javaslat szerint modulrendszerű képzést vezetnének be, hogy az ismeretanyagokat más szakképesítés megszerzésében is fel lehessen használni. – A következő évek munkavállalóinak 2-4 szakmája lesz majd. Nem kell majd minden szakmát újrakezdeni, hiszen a rokonszakmák alapképesítése már megvan – hangoztatta a miniszterelnök, aki bejelentette az úgynevezett képzési kártya bevezetését is, amely „életük végéig el fogja majd kísérni a munkásokat, a szakképzésben résztvevőket”. A miniszterelnök beszélt arról is: az alapképzési időszakban (10-11. osztály) növelni kívánják a gyakorlati képzés szerepét, s átalakítják a képző intézmények szerkezetét és működését is: megkezdik a regionálisan integrált szakképzési központok létrehozását, összesen „mintegy ötvenet-hatvanat”, ebből 22-t még az idén. 16-ot az EU forrásaiból finanszíroznak, 6-ot költségvetési forrásból, illetve a munkaerőpiaci alapból. – Átalakítjuk a vizsgakövetelményeket, bevezetjük a minőség-ellenőrzés különböző rendszereit és fokozatait – hangoztatta Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: a szakképzés finanszírozását is át kell alakítani, hogy oda menjen több pénz, ahol a tanulók a képzés befejezését követően el tudnak helyezkedni. – Növelni szeretnénk a hiányszakmák képzéséhez nyújtott állami támogatást is – tette hozzá. Mint mondta, ez ösztönzi az intézményt és a tanulót is. Különleges ösztönzőket építenek a rendszerbe azon ötven év felettiek új képesítésének támogatására, akik a munkáltató javaslatára tanulnak, így egyből munkához jutnak, illetve az általános iskolát be nem fejezettek számára külön képzést vezetnek be a szakiskolákban – mondta még Gyurcsány Ferenc.
Pokorni Zoltán: Pénz van a felnőttképzésre, de ötletek, elképzelések nincsenek
MDF: Az intézkedéssorozat elkésett, de támogatható
Vastagh sikeresnek tartja a Száz lépés ilyetén folytatását
Fidesz: Gyurcsány beszél, az emberek fizetnek
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!