Egyperces néma gyásszal emlékezett meg az Országgyűlés Pongrátz Gergelyről a parlament mai ülésén. Az 1956-os forradalom hősét vasárnap délután helyezték végső nyugalomra.
A parlamenti végső tiszteletadást követően Mandur László, az Országgyűlés alelnöke közölte: a házbizottság mai ülésén megállapították, hogy két személyre érkezett érvényes ajánlás a köztársaságielnök-választást illetően: az MSZP 177 képviselője Szili Katalint jelölte, míg a Fidesz 70 képviselője Sólyom Lászlót – a Fidesz jelöléséhez az MDF 8 országgyűlési képviselője csatlakozott. Hozzátette: Körömi Attila független képviselő érvénytelen ajánlást nyújtott be. Mandur László elmondta továbbá, hogy a voksolást június 6–7-én tartják.
Gyurcsány a referendum elutasításának okairól
Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásában részben az uniós alkotmány franciországi elutasításáról, másrészt a szakképzési rendszer átalakításáról beszélt. A miniszterelnök négy okot vázolt fel, amiért a franciák többsége nemet mondott a referendumra. Mint fogalmazott, az egyik ok az, hogy a második világháború utáni békevágy, a francia–német kiegyezés támogatása, a jó és szabad, demokratikus Európa eszménye ma már önmagában nem elegendő. – Az ötven évvel ezelőtti hajtóerők kimerültek, s nem sikerült pótolni őket kellő intenzitással – mondta. Második okként a brüsszeli adminisztrációt nevezte meg. – Nem voltunk képesek megteremteni azt a közös meggyőződést, hogy az adminisztráció nem egyenlő a politikával, azokkal az értékekkel, melyeket a tagországok közösen vallanak – tette hozzá. Gyurcsány Ferenc harmadik okként azt jelölte meg, hogy a versenyképes Európát és a szociális Európát nem tudta kellő hatékonysággal összeegyeztetni az unió, s a „globális világ versenyképességi és tarsadalmi kihívásaira egyre kevésbé tud meggyőző választ adni milliók számára” – fogalmazott. – Negyedik okként ott van a bizonytalanság az EU bővítésével kapcsolatban, és nem csak a következő körre vonatkozóan – mondta a miniszterelnök. – Nagyon sokakban felvetődik az, hogy a tavaly érkezett 10 új ország mennyiben szolgálja a közös európai eszmények minél gyorsabb megvalósítását. (…) Ha ezekre nem lesz válasza a tagországok vezetőinek, ha nem leszünk képesek újabb eszményeket adni, ha Európa bürokratikus és magába zárkózó Európa lesz (…), akkor nem lesz képes teljesíeni történelmi küldetését – jelentette ki. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta a nemzetközi megbeszélések – kiemelten a június 16-i csúcs – fontosságát, és arra kérte az Európai Parlament magyar képviselőit s a befolyásos magyar politikusokat, hogy „a francia nemre ne a kevesebb Európa válaszát adja, hanem a jobb, integráltabb, bátrabb eszményeket maga elé tűzni képes Európáét”.
Gyökeresen átalakítanák a szakképzést
A szakképesítés átalakításával kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: erre annak érdekében van szükség, hogy „visszaszerezzük a szakmunka és a szakmunkások becsületét”, illetve hogy a mintegy 400 ezer szakképzésben részt vevő fiatalnak olyan tudást és képességet adjanak, amelynek birtokában „jól, könnyen, jól keresve” tud majd boldogulni „a jövő Magyarországán”. Közölte: az elmúlt hónapokban befejezték a szakképzésfejlesztési-stratégia kidolgozására irányuló munkát, s ennek eredményét egy kiadványban foglalták össze, melyben megtalálhatók az intézmény- és rendszerátalakítási folyamatok 2013-ig terjedően, illetve a rövid távú, a következő hónapokban bevezetésre kerülő feladatok is – mondta, hozzátéve: ezek 2005 második felében és 2006-ban már éreztetni fogják hatásukat. A kormányfő beszédében hangsúlyozta: a szakképzést közelebb kell vinni a munka világához, vagyis inkább a munkaerő-, mintsem az oktatási piac oldaláról kell vezényelni a folyamatokat. Ezért megnövelik a tanulószerződések szerepét, és átalakítják a teljes képzési jegyzéket, és a hiányszakmák képzését jobban támogatják.
A javaslat szerint modulrendszerű képzést vezetnének be, hogy az ismeretanyagokat más szakképesítés megszerzésében is fel lehessen használni. – A következő évek munkavállalóinak 2-4 szakmája lesz majd. Nem kell majd minden szakmát újrakezdeni, hiszen a rokonszakmák alapképesítése már megvan – hangoztatta a miniszterelnök, aki bejelentette az úgynevezett képzési kártya bevezetését is, amely „életük végéig el fogja majd kísérni a munkásokat, a szakképzésben résztvevőket”. A miniszterelnök beszélt arról is: az alapképzési időszakban (10-11. osztály) növelni kívánják a gyakorlati képzés szerepét, s átalakítják a képző intézmények szerkezetét és működését is: megkezdik a regionálisan integrált szakképzési központok létrehozását, összesen „mintegy ötvenet-hatvanat”, ebből 22-t még az idén. 16-ot az EU forrásaiból finanszíroznak, 6-ot költségvetési forrásból, illetve a munkaerőpiaci alapból. – Átalakítjuk a vizsgakövetelményeket, bevezetjük a minőség-ellenőrzés különböző rendszereit és fokozatait – hangoztatta Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: a szakképzés finanszírozását is át kell alakítani, hogy oda menjen több pénz, ahol a tanulók a képzés befejezését követően el tudnak helyezkedni. – Növelni szeretnénk a hiányszakmák képzéséhez nyújtott állami támogatást is – tette hozzá. Mint mondta, ez ösztönzi az intézményt és a tanulót is. Különleges ösztönzőket építenek a rendszerbe azon ötven év felettiek új képesítésének támogatására, akik a munkáltató javaslatára tanulnak, így egyből munkához jutnak, illetve az általános iskolát be nem fejezettek számára külön képzést vezetnek be a szakiskolákban – mondta még Gyurcsány Ferenc.
A kormányzat ugyanakkor 400-ra csökkenti az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések számát – derül ki a Kormányszóvivői Iroda sajtóirodája által eljuttatott háttéranyagból, melyet a miniszterelnök 14 lépés a piacképes tudás megszerzéséért című parlamenti felszólalásához mellékeltek.
Pokorni Zoltán: Pénz van a felnőttképzésre, de ötletek, elképzelések nincsenek
– A száz lépés program újabb lépéseiről hallottunk egy bejelentést, amely a szakképzésre vonatkozik. Egyetértünk azzal, hogy Magyarországon a szakképzésben fordulatra, jelentős változásra van szükség, de ez már évek óta jól látható – mondta parlamenti felszólalásában Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke. Hozzátette: a most felvázolt számos elképzelés helyes lett volna korábban is.
– Az elmúlt esztendőben 20 százalékkal nőtt a munkanélküliség, elérte a 300 ezres lélektani határt, a legfájóbb azonban, hogy ma minden ötödik fiatal pályakezdő munkanélküli – emlékeztetett Pokorni Zoltán. Mint mondta, ehhez képest nehezen érthető, hogy miniszterelnökként Gyurcsány Ferenc miért szavazott meg egy olyan költségvetést, amely megszüntette a polgári kormány által kialakított rendet, amely szerint a második szakon szerzett végzettség megszerzése 24 éves korig ingyenes. Most ezt újból alkalmazni kívánják, de jobb lett volna először megérteni a folyamatokat, és nem oktalanul beavatkozni – vélekedett a Fidesz alelnöke. Indokolt, hogy az Országos Képzési Jegyzéket át kell tekinteni, de 2001 vége óta nem nyúltak hozzá ehhez, noha ez folyamatos figyelmet és átalakítást kívánó terület – tette hozzá.
– Most szó esett arról is, hogy a jövőben rendelkezésre áll az a lehetőség, hogy a még nyolcadik osztályt sem befejező gyerekek, vagyis a legnehezebb sorsú gyerekek, tanulhatnak úgy szakmát, hogy egyszerre egy felzárkóztató képzésben vesznek részt, és a szakmát is elkezdik. 1999-ben a módosított közoktatási törvénnyel ezt már megteremtettük, csak nem kellett volna ezt a programot lehetetlenné tenni pénzügyi okokra hivatkozva – mondta Pokorni Zoltán. A miniszterelnök által említett képzési kártyával kapcsolatban az ellenzéki politikus hangsúlyozta: nem ismert a tartalma, hogy mire jogosít, mit ad, nyújt-e majd nagyobb lehetőséget a felnőttképzésben résztvevőknek, hogy alanyi jogon képzést igényelhessenek. Mint fogalmazott: noha megalkották 2001-ben a felnőttképzési törvényt, ezt a mostani kormány nem bővítette államilag finanszírozott képzési lehetőségek megnyitásával. „Egyet biztosan tudunk, egy embernek bizonyára jó lesz majd ez a kártya, aki nyomtatja. Fölírom egy borítékba önnek, várhatóan melyik nyomda, és ki fogja elnyerni ezt a nyomtatást” – fogalmazott.
Pokorni Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a felnőttképzésre, uniós pénzekből 15 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből alig 500 milliót pályáztatott a kormány. Van pénz felnőttképzésre, csak ötlet, elképzelések, innováció nem volt – tette hozzá.
MDF: Az intézkedéssorozat elkésett, de támogatható
Idén 23 milliárd forint fordítható felnőttképzésre, ha nem, vagy rosszul használjuk fel, akkor az pazarlás – vélekedett Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. Hangsúlyozta: a munkanélküliség mellett érdemes odafigyelni arra is, hogy jelenleg 93 ezer olyan munkahely van, amit azért nem tudnak betölteni, mert nincs kellő szakképzettséggel rendelkező szakember. Egy-egy megyét vizsgálva megállapítható, hogy a szakmunkásképző intézetek jelentős része önkormányzati vagy alapítványi intézményekben működik, nincs kapcsolatuk a gazdasági élet szereplőivel, és drága pénzen olyan szakmunkásokat képeznek, akiknek az elhelyezkedésére nincs lehetőség.
Felhívta a figyelmet arra is: amikor a szakmunkásképzés a munkaügyi tárcához tartozott, pontosabb információik voltak a munka világáról. Mint mondta, az intézkedéssorozat elkésett, de támogatni fogják. Az ötven év feletti munkavállalók különleges támogatásával kapcslatban az MDF úgy gondolja, hogy a korhatárt 45 évre kellene levinni, mert már ekkor is nehéz elhelyezkedni.
Vastagh sikeresnek tartja a Száz lépés ilyetén folytatását
Az EU legambiciózusabb terve az újra átgondolt lisszaboni folyamatok kiteljesítése, amihez versenyképességre van szükség, új munkahelyekre, és ebben kulcsszerepe van a szakképzésnek – fogalmazott Vastagh Pál (MSZP), aki jó lépésnek tartja a Száz lépés ilyen formában történő folytatását.
Fidesz: Gyurcsány beszél, az emberek fizetnek
Gyurcsány Ferenc az elmúlt hónapban lépten-nyomon bejelentett, miniszterei, munkatársai és a kormány képviselői pedig léptei nyomán korrigáltak – kezdte hétfői napirend előtti felszólalását Rogán Antal, a Fidesz kampányfőnöke. – Először megtudtuk, hogy lesz borravalóadó, aztán az érdekképviseleti szervekkel való találkozó után kiderült, hogy talán mégsem lesz, vagy ha mégis lesz, akkor papíron lesz. Aztán Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy átalakul a családtámogatási rendszer, és a szegények ezentúl kétszer olyan jól járnak, mint eddig. Aztán kiderült, hogy az átalakul, az Gyurcsány Ferencnél azt jelenti, hogy megszűnik. Megszűnik, mert elveszik az emberektől a 13. havi családi pótlékot, a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, az egy- és kétgyermekes családoktól pedig a családi adókedvezményt.
Érdemes megnézni, hogy hogy járnak a legrászorultabb családok, akik eddig sem tudták igénybe venni a gyermekek után járó adókedvezményt. Ha összeadjuk a nekik járó támogatások egy hónapra jutó összegét, akkor egy egygyermekes család, amelyik eddig havi 11 412 forintot kapott, ezentúl csak 11 000 forintot fog kapni; egy kétgyermekes család, amely eddig 25 207 forinthoz jutott, mostantól csak 24 000 forintot fog kapni; egy háromgyermekes család pedig, amelyik ez idáig 43 011 forinthoz jutott, a jövőben 43 000 forintot kap – mondta Rogán Antal.
A kormányszóvivő azt is bejelentette, hogy a kormány bevezet egy új, 4 százalékos adót. Hogy pontosan mire és mennyit még önök sem tudják, csak az biztos, hogy 4 százalékos lesz. Aztán kiderült, hogy a koalícióban ehhez talán nincs is meg a kellő többség, úgyhogy lehet, hogy mégsem lesz új adó. Gyurcsány Ferenc mindent másképp csinál, ahogy Mekk Elek a mesében. Pedig nem kellene ennyit remekelni, ami megvan, abból nem kellene elvenni, csak egy kicsit hozzátenni – tette hozzá a nagyobbik ellenzéki párt kampányfőnöke.
