Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője a Magyar Nemzet Online érdeklődésére részletesen ismertette, hogy milyen jövedelmek után kell fizetni a négyszázalékos egészségügyi hozzájárulást, és mi után nem.
Ezek szerint kötelező járulékot fizetni a tulajdonrész eladása, az osztalék, az ingatlan bérbeadása, a nem tőzsdén értékesített tulajdonrész és a vállalatból kivont jövedelem után. Nem kell fizetni azonban az egészségügyi hozzájárulást a tőzsdei árfolyam nyeresége, a befektetési jegy hozama, az állampapírok és a takarékbetétek kamata után. Pichler kijelentette azt is, hogy az ingóság eladásából származó jövedelmet csak akkor terhelheti a négyszázalékos egészségügyi hozzájárulás, ha az eléri a 200 ezer forintot éves szintet. Ez ellentmond László Boglár kormányszóvivő tegnapi bejelentésének, amelyben nem kötötte alsó határhoz az ingóság eladásából származó jövedelmek járulékkötelezettségét.
Tegnap a kormányszóvivői tájékoztatón az hangzott el: a kormány döntése szerint jövő év január elsejétől négyszázalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a tőke- és osztalékjövedelmek, az árfolyamnyereségből (a PM szóvivője szerint a tőzsdei árfolyam nyeresége nem járulékköteles), ingóság eladásából, illetve ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek után, évi 400 ezer forintos felső határral.
A költségvetés három-négy milliárd forintos többletbevételt remél a mintegy tízezer embert érintő járulék bevezetésétől, ami az evásokat nem érinti.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese mai sajtótájékoztatóján közölte, hogy pártja nem szavazza meg a javaslatot. A Fidesz számításai szerint a szerzői jogvédelem alatt álló tevékenységek körére a tételes egészségügyi hozzájárulás bevezetése legalább ötvenezer embert érint, míg az összes többi intézkedés, különösen a megbízási díjakra, valamint az ingóságok eladásából és az ingatlanok bérbeadásából származó jövedelmekre vonatkozó lépések, kilencszázezer-egymillió embert érinthetnek – nyilatkozta Rogán Antal.
A Magyar Demokrata Fórum az Alkotmánybírósághoz fordul, amennyiben kiterjesztik az egészségügyi hozzájárulást – közölte a párt frakcióvezetője. Herényi Károly szerint alkotmányossági aggályokat vet fel, ha a kormánypárti többség megszavazza, hogy januártól négyszázalékos egészségügyi hozzájárulást kelljen fizetni a többi között az árfolyamnyereségből, ingóságeladásából vagy ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek után. Az MDF-es politikus azt mondta: el kell kerülni a kétszeres adóztatást.
Az SZDSZ nem támogatja az egészségügyi hozzájárulást kiterjesztését a tőke- és osztalékjövedelmekre – nyilatkozta az Info Rádiónak Horn Gábor, a párt ügyvívője.
Kiss Péter kancelláriaminiszter mai sajtótájékoztatóján kijelentette: az egészségügyi hozzájárulás kiterjesztésére vonatkozó kormánydöntés nem a bérből és fizetésből élők megsarcolásáról szól, hanem arról, hogy ne ők fizessék azok egészségügyi ellátását, akik milliós jövedelemre tesznek szert tőkejövedelmekből, de legfeljebb csak a minimálbér után fizetnek járulékot.
A kancelláriaminiszter kiemelte, hogy ingóság értékesítésénél csak akkor kötelező a négyszázalékos járulékfizetés, ha a korábbi vételárnál valaki több mint 200 ezer forinttal drágábban adja el ingóságát.
Kiss szavai reagálva Halász János, a Fidesz szóvivője elmondta: a kancelláriaminiszter a tájékoztatón beismerte, hogy újabb adóemelésre készül a kormány, ami pártja számára elfogadhatatlan, ezért nemmel fog szavazni. Halász szerint bebizonyosodott, hogy a kormány összevissza beszél.
A fideszes politikus hozzáfűzte: Kiss a „szerencsétlen kormányszóvivőt” hibáztatta, miközben a kormánytagok is összevissza beszéltek arról, mekkora bevételre számítanak az intézkedés nyomán. Halász kijelentette, hogy több mint egymillió ember jár rosszul az új adó bevezetésével, „Magyarországon ennyi tőkés nincs”, és hozzátette, hogy „Gyurcsány Ferenc kapkodó, zavaros ötleteinek így is, úgy is az emberek isszák meg a levét.”
(Forrás: Magyar Rádió, Info Rádió, MTV Híradó)
Komolytalan a kormány terve a tőkejövedelmek megadóztatásáról – nyilatkozta Szalay-Berzevitzy Attila a Magyar Hírlapnak. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke bízik abban, hogy a parlamentben többségben vannak azok a képviselők, akik nem szavaznak meg egy ilyen ötletszikrát.
A BÉT elnöke a kormányszóvivő tegnapi bejelentésére reagált így.
