Egy korábbi utasítás értelmében az eredetileg tervezett ötven százalék helyett az első fél évben „csak” 35 százalékot költhetnek el a tárcák fejezeti kezelésű előirányzataikból, a lap információi szerint azonban a fennmaradó 15 százalékot valószínűleg végleg elvonják az intézményektől. A megszorításokra azért van szükség, mert az egész évre tervezett hiány 96 százaléka már az első fél évben teljesül.
Kőszegi Márk, a pénzügyi tárca sajtóosztályának helyettes vezetője egyelőre nem kívánta kommentálni az elvonásokra vonatkozó értesülést. Mint mondta, Veres János heteken belül nyilvánosságra hozza az intézkedéseket. A pénzügyminiszter múlt héten csupán annyit közölt, hogy „lesz olyan döntés, amely növeli a bevételeket, s lesz olyan, amely a kiadásokat csökkenti”.
Barcza György, az ING Bank elemzője elmondta, hogy a piac kész tényként kezeli a kiadáscsökkentő intézkedések meghozatalát, ám az még kérdéses, hogy ezekből mennyi valósul meg ténylegesen.
A Világgazdaság írása szerint Veres János pénzügyminiszter ma külföldi és hazai elemzőkkel találkozik. Ez nem ritka, ám újdonság, hogy most először tartanak konzultációt a külföldi és a hazai elemzőknek egyszerre. A központi költségvetés kiadásai között a két legnagyobb – a Pénzügyminisztérium legfrissebb prognózisa szerint összesen közel 3100 milliárd forintos – tétel, a központi költségvetési intézmények és a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében képzelhető el zárolás, mivel a többi sor determinált – mutat rá Samu János. A Concorde Értékpapír Rt. makroelemzője felhívja a figyelmet: az idei büdzsében intézményi kiadásokra eleve a tavalyi, zárolásokkal csökkentett előirányzatnál 5 százalékkal kevesebb van, s a hiányelszaladást meggátolandó, a 160 milliárd forintra rúgó államháztartási tartalék nagy részét a két említett tétel kiadásaiból képezték. Így az újabb „nadrágszíjhúzás” több minisztériumnál fájdalmas lenne.
Egyetért Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője, aki kiemeli: időszűke miatt ismét a fűnyíróelv érvényesülhet. Így néhány tíz milliárd forintot meg lehet spórolni, ám a probléma hosszú távú kezelését a feladatok és azok finanszírozásának átgondolásával lehetne elérni. A kockázatok elsősorban a bevételi soron vannak. Az Állami Számvevőszék a 2005-ös költségvetésnél magas kockázatúnak értékelte az áfa-előirányzatot, míg az szja-terveket közepesen kockázatosnak ítélte, és a két adónem esetén legalább 120 milliárd forintos elmaradás lehetőségére hívta fel a figyelmet. Emellett Forián a jövedéki adóból is 20-30 milliárddal kevesebbre számít a eredeti tervekhez képest – a PM a jövedéki adóból legújabb előrejelzésében 15 milliárddal kisebb összeget vár –, s a tb-kassza 30–50 milliárddal rosszabb lehet. Samu szerint a várakozásoktól elmaradó bértömeg-növekedés miatt a terveknél kevesebb társadalombiztosítási járulék folyhat be.
origo.hu
Gyárfás Tamás: Ez nem egy játékfilm, nem egy regény, ez az életem. Ennyi volt
