A hónap két vezető témáját az államfőválasztás előkészületeiről és a kormányfő aktivizálódásáról (minisztercserék, 100 lépés programja) szóló hírek jelentették – ezek minden kétséget kizáróan jelentős, feltehetően a választók többségéhez is eljutó témáknak bizonyultak. A két ügy közül érdeminek a kormányfő kezdeményezéseit minősíthetjük, amelyek kapcsán azonban egyelőre csak a napirendi sikerről számolhatunk be – azaz arról, hogy Gyurcsány Ferenc elérte a „fontosság átvitelét„ saját napirendje és a média napirendje között – írja a honlapján olvasható elemzésében a Vision Consulting Kommunikációs Tanácsadó és Stratégiai Elemző Kft. Hozzáteszik: a napirendi siker önmagában nem határozza meg egy politikus pozícióját. – A mostani, 100 lépésnek keresztelt program sorsát sem a napirendi státusz fogja eldönteni, az legfeljebb arra elegendő, hogy időlegesen a cselekvés látszatát mutassa. A program valódi mércéje az lehet, hogy mit érzenek belőle a választók, hitelesnek, helyes iránynak és elegendő beavatkozásnak tartják-e majd – teszi hozzá a Vision Consulting.
A kommunikációs cég szerint áprilisban a parlamenti pártok alig-alig voltak képesek önálló kezdeményezéseikkel a napirendre kerülni. A kormánypártok tavaly augusztusban, az ellenzék közel két évvel ezelőtt, 2003 márciusában ért csak el a mostaninál alacsonyabb részesedést a napirendre került hírek tartalmát, politikai hatását figyelve. A vezető témákra adott reakciók viszont megemelték az SZDSZ és az MDF fontosságát, mindkét párt most áprilisban volt a legtöbbször látható 2005-ben a napirenden.
A politikusok listáját a médiaszereplés tekintetében ezúttal is Gyurcsány Ferenc vezeti, figyelemre méltó azonban, hogy a miniszterelnök az elkezdett offenzívája ellenére 2005-ben ebben a hónapban került a legkevesebbszer a vezető hírekbe. A kisebb parlamenti pártok kommunikációs lehetőségeinek növekedését jól mutatja, hogy Kuncze Gábor és Dávid Ibolya is szokatlanul gyakori szereplője volt a napirendnek: az SZDSZ elnöke kapcsán utoljára 2004 februárjában, Medgyessy Péter közjogi javaslatainak bejelentésekor, míg Dávid Ibolya esetében 2002 októberében, a pártja számára sikert hozó önkormányzati választások idején mértek hasonló aktivitást.
A napirendi hevület és a retorikai fordulatok ellenére is azt kell megállapítanunk, hogy közel egy évvel a 2006-os parlamenti választás előtt kevés jelét látjuk annak, hogy a politikai verseny elmozdulna a „ki csinálja jobban ugyanazt?” kérdésétől a komolyan vehető alternatívákat felmutató értékválasztások irányába – írják.

Egy tárnoki férfi végzett a lakótársa kutyájával, mert az állat mindig megugatta