„Németország? Soha többé!” – szélsőbaloldaliak a Köztársaság Palotájában

Szélsőbaloldali fiatalok megszállták az egykori NDK-ban fekvő Köztársaság Palotáját – írja a Die Welt. Egy budapesti iskolást idéz a Leipziger Volkszeitung, aki a második világháborúra emlékezik nagyszülei elbeszélése alapján. Alig húsz évvel a csernobili katasztrófa után Ukrajna azt tervezi, hogy tizenegy atomerőművet épít fel – így a Focus.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív napilap fotót közölt arról az esetről, amikor az egykori NDK-ban fekvő „Köztársaság Palotáját” – parlamentjét – megszállták szélsőbaloldali fiatalok, és transzparensükön a következő volt olvasható csupa kisbetűvel: „Németország? Soha többé! Le a néppel és a hazával.”

Leipziger Volkszeitung (lvz-online.de)

A lipcsei napilapban Soha többé nem tért vissza című írás igazolja, milyen szédítő tempóban csökken a fiatalok második világháborúval kapcsolatos ismeretanyaga.

E napokban német, francia és magyar fiatalok találkoztak Thallwitzban, hogy a második világháború végének történéseit közösen fedezzék fel.

A 60 évvel ezelőtt történtekre így emlékezett egy budapesti iskolás: „A nagymamám elmesélte...” – kezdi a történetét, melyben azt idézi fel, hogy a fél iskola romokban hevert, és azt, miként élte meg, hogy egyik napról a másikra Szatmárnémeti már nem Magyarországhoz, hanem előbb Romániához, végül a Szovjetunióhoz tartozott (ez tévedés – a szerk.).

Focus (focus.msn.de)

A müncheni hírmagazin Tyimosenko tizenegy atomreaktort akar címmel tudósít az új ukrán vezetés terveiről.

Alig húsz évvel a csernobili katasztrófa után Ukrajna elhatározta, hogy tizenegy atomerőművet épít fel. Az erőműveknek 2030-ban kell üzemkészeknek lenniük, közölte az állami atomenergia hivatal vezetője szombat este, miután megbeszéléseket folytatott Julia Timosenko miniszterelnök-asszonnyal Kijevben. A jelenleg működő 15 reaktorból a legrégibbet 2011-ig lehet üzemben tartani, az első új erőművet az ország nyugati részén, Hmelnyickijben kívánják felépíteni.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív napilapban Rürup a köztisztviselők és közalkalmazottak nyugdíjának csökkentését követeli.

A közalkalmazottaknak és köztisztviselőknek nyugdíjuk érezhető csökkenésével kell számolniuk. A nyugdíjaik vásárlóerejének a következő 25 évben mintegy hatodával kell csökkennie. Amint azt a szövetségi belügyminisztérium munkatársa vasárnap hangsúlyozta, a lépés pusztán a már elfogadott nyugdíjreform hatásainak kiterjesztését jelenti az eddig megkímélt hivatalnokokra. Eközben Hans Eichel (SPD) pénzügyminiszter várhatóan szeptember folyamán kénytelen lesz a nyugdíjkasszát közvetlen költségvetési támogatásban részesíteni.

A nyugdíjbiztosítás fizetőképessége júniusban még garantáltnak tekinthető, adta hírül a kormányközeliként ismert Der Spiegel hírmagazin. A magazin tudósításában a szociális minisztérium „A nyugdíjkassza helyzete“ című szerdán a Bundestag költségvetési bizottsága elé beterjesztett tanulmányára hivatkozott. A szociális minisztérium szóvivője hangsúlyozta: „Nincs ok a helyzet dramatizálásra.“ A nyugdíjak pontos kifizetése „minden esetben biztosított“.

Az Alkalmazottak Szövetségi Biztosító Intézete e héten további támogatás-kiegészítési igényekkel áll elő. Maga a kormány is korrigálta az idei gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisait, most Berlin hivatalosan 1 százalékkal számol a költségvetésben tervezett 1,6 százalék helyett. ( A legtöbb gazdaságkutató intézet ezt is túlzottan optimistának tartja, ezek 0,5-0,75 százalékos növekedéssel számolnak – a szerk.) Ennek alapján Ulla Schmidt (SPD), a szociális ügyek miniszter-asszonya a kötelezően befizetendő járulékok 0,2 százalékos növekedésére számíthat. Eredetileg az idei költségvetésben még a járulékok 1,2 százalékos növekedéséből indultak ki.