Növekszik a külföldön dolgozó németek száma

Egyre több német vállal munkát Ausztriában és Svájcban – derül ki a Bocholter Borkener Volksblattes című lapból. A Die Welt pedig azt boncogatja, hogy mi lesz a keleti városok átépítésének következménye.

Bocholter Borkener Volksblattes (bbv-net.de)

Az északrajna-vesztfáliai regionális lap Szokatlan: A németek mint vendégmunkások külföldön című írásában tudósít a sokéves gazdasági stagnálás egyik következményéről.

A hazai jövőtlenség elől egyre több német költözik vendégmunkásként Ausztriába, vagy Svájcba. „Az Ausztriában dolgozó németek száma az elmúlt esztendőkben gyorsan emelkedett” – nyilatkozta Thomas Reisenzahn, az Osztrák Szállodaipari Szövetség elnöke. Az osztrák társadalombiztosítás adatai szerint 2005. márciusában 45 605 német vendégmunkás dolgozott az alpesi államban, háromszor annyi mint öt évvel ezelőtt. A legtöbbjüket a turizmusban foglalkoztatják, szezontól függően minden negyedik munkavállaló érkezhet Németországból. Ugyan 30 000 osztrák munkanélküli van a turizmus területén, de csak töredékük számára közvetíthető ki állás, míg a németek mobilak és lelkesek, ráadásul rendkívül nyitottak a vendégek iránt, illetve képzettségük is kiválónak mondható – nyilatkozta Reisenzahn.

Hasonló képet mutat Svájc is. Ott eredetileg arra számítottak, hogy az uniós bővítés után csehek és magyarok özönlik el munkavállalóként a szállodákat és az éttermeket. De nem ez következett be, nagy részük német – nyilatkozta Christian Rey, a Svájci Szállodaipari Szövetség elnöke Bernben. Néha egész buszok ékeznek vendégmunkásokkal, illetve célzott információs túrákkal próbálják meg a német munkaügyi központok a munkanélkülieknek külföldön állást találni, így sikerült a közelmúltban egy nagyobb csoport berlini és brandenburgi munkavállalónak Dél-Tirolban állást szerezni. A bozeni Helmuth Sinn szerint a jelentkező németek 80 százalékát el tudják helyezni és többségükkel elégedettek munkaadóik is.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív napilapban Dankwart Guratzsch Zsugorodó városok keleten című cikkében egy lipcsei eset kapcsán rajzolja fel az egykori kelet tartományok jövőtlenségét. A keleti tartományok városainak átépítéséből városrombolás lesz? Ez a félelem bukkant fel most Lipcsében a Funkenburg nevű épületegyüttes lebontása kapcsán kirobbant vitában.

A német városok zsugorodásának csapása a politikát mindmáig ismeretlen feladatok elé állítja. Németország lakossága milliókkal csökken, ezért a városokat le kell nyesegetni, ráadásul úgy, hogy az ne vezessen az ingatlanpiac csődjéhez, egyes városnegyedekben ellenőrizetlen szociális összecsapásokhoz, s ne vezessen a technikai és szociális infrastruktúra fenntartási költségek robbanásszerű növekedéséhez.

A kérdés csak az, hogy mit kell lebontani és mit érdemes megtartani és felújítani. A szakemberek egyöntetű véleménye alapján – melyet a politikusok ünnepi beszédeik során is visszhangzanak – a városok leépítését a lakótelepek felszámolásával és a belvárosok újjáélesztésével kell kezdeni. Ez az immár korszerűtlen tömeges embertartás akkor sem működik, ha a hatalmas „munkás silókat” felújítják és a modernizálják.