A július 1-jén bevezetendő – a tagországokban kötelezően törvénybe iktatandó – irányelv nem a kamatadó bevezetését jelenti azokban az országokban, ahol nincs ilyen, hanem azt, hogy ne lehessen kikerülni a megfizetését olyan államokban, ahol a kamat adóköteles – közölte Kovács László adóügyi biztos. A jogszabály értelmében minden tagállam értesíteni köteles az általa kifizetett kamatjövedelemről a betétes anyaországának adóhatóságát. Magyar állampolgárok helyzetében ez a jogszabály semmilyen változást nem okoz, hiszen Magyarországon a kamatjövedelem nem adózik – tette hozzá Kovács.
Korábban a megtakarítások adózásáról szóló európai új irányelvekről Kovács lászló a hvg-nek azt nyilatkozta, hogy az erről szóló uniós irányelv nem a kamatadó bevezetését célozza, hanem azt, hogy azon országok állampolgárai, amelyekben a megtakarítások kamata adóköteles, ne bújhassanak ki az adózás alól úgy, hogy betéteiket olyan országban helyezik el, amelynek bankrendszere a külföldiek kamatjövedelmét nem adóztatja. Az irányelv azt írja elő, hogy július 1-jei életbe lépésétől kezdve ezek az országok kifizetik a kamatjövedelmet, de tájékoztatják a betétes saját országát arról, így a betétesek otthon nem tudják kikerülni az adózást.
Mivel Magyarországon a kamat nem adózik, magyar állampolgárokat ez a rendelkezés nem érinti – tette hozzá akkor a biztos. Magyarország a változások egylőre valóban nem járnak a magyar befektetők szempontjából mindaddig érdemi változással, amíg nálunk a kamatadó mértéke a jelenlegi 0 százalékos szinten marad. Azonban az uniós példák, tendenciák és a mostanában rebesgetett árfolyamnyereség-adó kapcsán ugyanakkor a kamatadó megemelése hazánkban is napirendre kerülhet – legkorábban ezév őszén – értesült a FigyelőNet. Szakértői vélemények szerint azonban mindez csak csak három-négy éven belül történhet meg, ekkorra lesz elég alacsony az infláció az adónem „felélesztéséhez”.
Az osztrák bankok a „big bang”-et, a nagy robbanást június 30-ikát követően várják a privatbankar.hu értesülései szerint; július 1-jétől ugyanis az EU huszonkét országában életbe lép a kamatadó, amivel a tagállamok egymást között elszámolnak, és a számlavezető bank automatikusan értesíti a számlatulajdonos országának adóhatóságát az adóalapról, a tulajdonos megjelölésével.
A magyarországi biztos egyébként a kamatadó-irányelv életbe léptetését és az eva megőrzését tekinti az első biztosi félév fő eredményének. Az első feladata az volt, hogy kidolgozza: miként tudja az adó- és vámpolitika elősegíteni az EU egyik legfontosabb programjának – a fentebb említett célokat magában foglaló – lisszaboni stratégiának a végrehajtását – hangoztatta a korábbi külügyminiszter, a brüsszeli végrehajtó testület adópolitikáért és vámunióért felelős tagja. Emlékeztetett, hogy ez a program egész hivatali idejében meghatározza majd a bizottság munkáját. A megtakarítások adóztatásának ügyét több mint tízévnyi erőfeszítés után sikerült lezárni, immár a magyar biztos közreműködésével.
Kovács László uniós biztos egységesítené a következő években a személyautók adóztatásának európai gyakorlatát. Kovács elmondta: ha a pénzügyminiszterek tanácsa elfogadja tervezetét, az autók után fizetendő adó összhangban lesz a kocsi tényleges értékével és az általa okozott környezetszennyezés mértékével. A tervezet szerint megszűnne a személygépkocsik kettős adóztatása – vagyis az, hogy ugyanazon gépkocsi után több tagállamban is ki kell fizetni a regisztrációs díjat.
(Info Rádió, hvg, privatbankar.hu, FigyelőNet)
origo.hu
A hétvégéig még kitart a jó idő
