A tagállamok, a légitársaságok és az utazóközönség önkéntes döntéseinek különböző fokozatain alapulhat az a tervbe vett új rendszer, amelynek keretében a tagországok önkéntes felajánlást tehetnének a repülőjegyekből származó bevételek bizonyos hányadának EU-kasszába fizetésére. Az így befolyó összegből aztán a fejlődő országoknak szánt segélyeket és egyéb felzárkóztatási kiadásokat finanszíroznának. A tagállamok gazdasági és pénzügyminiszterei Kovács László adóügyi biztos szóbeli előterjesztése mellett vitattak meg különböző opciókat, amelyek technikai részleteiről a következő ülésen várnak részletes, írásos anyagot a bizottságtól.
Az ügy előzménye, hogy több tagország szorgalmazta olyan kiegészítő pénzügyi eszköz létrehozását, amely esélyt adhat a fejlődő országokkal szemben tett európai uniós millenniumi vállalás tényleges teljesítésére (ennek értelmében 2015-re évente a GDP 0,7, 2010-re 0,56 százalékát kitevő segítséget kellene átutalni a legszegényebb országoknak vissza nem térítendő és feltételekhez nem kötött segély formájában). Az EU-pénzügyminiszterek áprilisi ülésén Kovács nyolc lehetséges opciót tett az asztalra az uniós források esetleges bővítésére, ezek többségét azonban a tagországok elvetették. Az egyedül talpon maradt repülőjegy alapú önkéntes befizetést a pénzügyminiszterek májusi, nem hivatalos találkozóján vitatták meg először, akkor azonban az álláspontok még távoliak voltak.
Kovács szerint a tegnapi egyeztetés során a miniszterek egyetértettek abban: olyan megoldásra van szükség, amely segítheti a fejlődőket, de nem torzítja a légitársaságok közötti versenyt, és nem sújtja a turizmusból élő országokat. Az asztalon lévő elképzelések egyaránt tartalmaznak önkéntesen vállalt kötelező és eleve minden elemében önkéntes megoldási opciókat. Egyik esetben sem az Európai Bizottság által kivetett bármiféle adóról van szó.
Az első verziónál az adott tagállam nemzeti hatáskörben dönt úgy, hogy bizonyos mértékben megemeli a repülőjegyek árát, és a többletbevételt önként befizeti a fejlődőknek szánt európai alapba. A teljes körűen önkéntes szisztéma alapján először is a légitársaságok dönthetnek arról, felvállalják-e a jegyárak emelését, majd pedig az utazó számára is lehetővé tennék, hogy vállalja, vagy megtagadja a szolidaritási hányad hozzáadását a jegy árához (kedvezőbb forgatókönyv mellett esetleg ő maga kérhetné ennek beszámítását is).
Kovács a miniszterek számára jelezte: ha belföldi és unión belüli járatoknál egy unión kívüli útnál két euróval emelnék a jegyárat, ebből mintegy 570 millió eurós bevétel származna évente. Ha az említett viszonylatban öt, illetve tíz euróval emelnek, akkor az elérhető pluszforrás 2,7 milliárd euró lehetne. Az adóügyi biztos hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ügyelni kell arra: a rendszer adminisztratív költségei ne tegyék ésszerűtlenné a módszer alkalmazását.
Forrás: Világgazdaság
origo.hu
Záporokkal és erős széllel érkezik a hidegfront
