A Nemzetközi Valutaalap (IMF) lezárta a Magyarországgal folytatott gazdaságpolitikai konzultációt. A szakértői jelentés alapján formált ügyvezető igazgatósági véleményt nyilvános tájékoztató keretében közölték, melyet a Pénzügyminisztérium ma tett közzé honlapján.
A dokumentum szerint Magyarország 90-es évek közepén tanúsított hajlandósága és képessége a szerkezeti reformok végrehajtására jó alapot teremtett a későbbi gazdasági sikerekhez. 2001 közepétől kezdődően azonban Magyarország teret vesztett: a gazdasági növekedés üteme lassult, és jelentős költségvetési és folyó fizetési mérleg hiány halmozódott fel.
2004 folyamán értékes eredményeket sikerült elérni: a reál GDP-növekedés 4 százalékra erősödött az erőteljes beruházási tevékenység és a látványos exportbővülés által, melyet segített az euróövezet gazdaságaiban az év első felében bekövetkezett fellendülés.
A növekvő munkanélküliség, a bérnövekedés mérséklődése, valamint a lakástámogatási rendszer szigorításának együttes hatására a fogyasztás lassult. A bérkiáramlás fékeződése is kedvezően hatott a dezinflációs folyamatra, melynek eredményeként az éves infláció az év végére 3,5 százalékra mérséklődött. A folyó fizetési mérleg hiány stabilizálódott, ugyan viszonylag magas, 9 százalékos GDP-arányos szinten. A pénzpiacok fenntartották Magyarországról alkotott optimista megítélésüket. Az irányadó kamatok jelentős csökkenése ellenére a forint mérsékelten erősödött az euróval szemben, és a kockázati prémium csökkent.
A kedvező fejlemények ellenére továbbra is fennállnak az ikerdeficittel összefüggő kockázatok. Bizonyos költségvetési konszolidációra sor került ugyan, a két alkalommal is felfelé módosított költségvetési hiánycél elérése mégsem sikerült. A külföldi működőtőke beruházások szintje a 2003. évi mélypontot követően 2004-ben ugyan a GDP 4,2 százalékára emelkedett, a folyó fizetési mérleg hiány több mint felét mégis adóssággeneráló tőkebeáramlás révén kellett finanszírozni – állapítja meg az IMF, mely felhívja a figyelmet arra is: egy új típusú veszélyforrás van kialakulóban, mivel a háztartások és kisvállalkozások külföldi fizetőeszközben vesznek fel hiteleket, valószínűleg anélkül, hogy az árfolyamkockázatot megfelelően fedeznék. A hazai fizetőeszközben denominált kötvények határidős piaci felárai, tükrözve az euró bevezetés időpontját övező bizonytalanságot, nem csökkentek.
A gazdasági bővülés üteme 2004 második felében, illetve 2005 első hónapjaiban az ipari termelés lassulása és a munkanélküliség folytatódó növekedése mellett mérséklődött. Az üzleti és fogyasztói bizalmi indexek szintén romlottak – hívják fel a figyelmet.
Az IMF szerint az ország sikerrel felelt meg az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó adminisztratív kihívásoknak, az exportágazat jól reagált a fokozódó versenyhelyzetre, és a gazdaság egyensúlyi mutatói sem romlottak tovább. Ugyanakkor megállapították, hogy léteznek kockázatok, így a jelentős folyó fizetési mérleg és költségvetési hiány; valamint az a tény, hogy Magyarország növekedési potenciálja és teljesítménye is visszaesett. Összehangolt és kiszámítható gazdaságpolitika fenntartására ösztönözték a hatóságokat annak érdekében, hogy a termelékenység és a növekedés rövidtávon emelkedhessen, illetve hogy csökkenésük középtávon elkerülhető legyen. Ez elengedhetetlen a jövedelmek más EU tagországok szintjéhez történő közelítéséhez. A növekedést – és megtakarítást – ösztönző gazdaságpolitika hozzájárulna a belföldi és a külgazdasági kockázatok csökkentéséhez, valamint a pénzpiaci bizalom fenntartásához, különös tekintettel az elmúlt évek jelentős reálárfolyam felértékelődésére. Az igazgatók azt is kiemelték, hogy a foglalkoztatás szintjének emelését szolgáló lépések nélkül nem lehet a növekedésből származó előnyöket széles körben érzékelhetővé tenni.
Az IMF szerint a Magyarország előtt álló legfontosabb feladat a költségvetési politika kiigazítása. Hangsúlyozták, hogy a költségvetési konszolidáció elengedhetetlen, megjegyezve, hogy a 2005. évi költségvetési célok nem teljesítése visszavetné az adósságcsökkentési folyamatot, és még tovább rontaná a költségvetési politika hitelességét. 2005-ön túlra tekintve az igazgatók úgy érzik, hogy elengedhetetlen legalább a konvergencia program költségvetési céljainak betartása, nem csak az euró 2010-es bevezetése érdekében, hanem azért is, mert ezek elmulasztása aláásná a gazdasági stabilitást, az adósságteherviselési képességet, valamint a középtávú növekedési kilátásokat.
2005-re vonatkozóan megállapították, hogy a költségvetési túlköltekezésre és bevétel elmaradásra vonatkozó előrejelzés kezd beteljesedni. Ugyanakkor a rendelkezésre álló költségvetési tartalékok is jóval elmaradnak az eredetileg tervezettől. Ezért az igazgatók üdvözölték a hatóságok elkötelezettségét, hogy nem kívánják a megmaradt költségvetési tartalékot felhasználni, és a hatóságokat további, azonnali hiánycsökkentő intézkedések meghozatalára ösztönözték. Óva intettek azoktól a lépésektől, amelyek a bejelentett hiányt csökkentik ugyan, de fenntartják a költségvetés keresletbővítő hatását. Úgy látják, hogy ehelyett, különösen az egészségügyi és oktatási ágazat kiadás csökkentő reformjai, valamint a kamattámogatások fokozatos megszüntetése nem egyszerűen csak csökkentenék a költségvetési hiányt, de egyúttal javítanák a közszolgáltatások színvonalát, illetve támogatnák a magánmegtakarítások szintjének növekedését. Emellett hangsúlyozták egy széleskörű, alacsonyabb adókulcsokra és szélesebb adóalapra épülő adóreform szükségességét. Egy ilyen irányú reformot a kiadások csökkentését célzó strukturális intézkedésekkel párhuzamosan kell megvalósítani, hogy ne veszélyeztesse a költségvetési hiánycsökkentést.
A költségvetés teljesítményének javítása, valamint a költségvetéspolitikai célok hitelességének visszaállítása érdekében az igazgatók javasolták a költségvetési intézmények és folyamatok erősítését. Hangsúlyozták a költségvetési fegyelem javítása érdekében egy középtávú költségvetési keretterv létrehozásának fontosságát, amely egyben fokozná a költségvetés átláthatóságát és kiszámíthatóságát. Ezzel összefüggésben sürgetik egy hároméves gördülő költségvetési keretterv elfogadását, a költségvetés kiadási oldala végrehajtási szabályainak további javítását, valamint az Állami Számvevőszék kiterjedtebb felügyeletét a költségvetés felett.
Az igazgatók azt javasolták, hogy a költségvetés számviteli gyakorlata ne változzon gyakran, valamint óvatosságra intettek az állam és a magánszektor társulásai (PPP) vonatkozásában, és ezekről átlátható jelentéseket sürgettek. Felhívták a figyelmet arra, hogy amennyiben Magyarország ad hoc számviteli és kiadás-csökkentő intézkedésekre támaszkodva próbálja a maastrichti feltételeket teljesíteni, ezzel növeli annak kockázatát, hogy az ország túlzott mértékű valós költségvetési hiánnyal lép be az euróövezetbe, és ezáltal veszélybe sodorja a hosszú távú növekedési kilátásokat.
Az igazgatók elismerően nyilatkoztak a pénzügyi szektor tartósan egészséges helyzetét és növekvő nyereségességét illetően, azonban aggodalmuknak adtak hangot, hogy a magánszektor adósságán belül növekvő devizahányad sebezhetőség forrásává válhat. Ezzel kapcsolatban azt tanácsolták a hatóságoknak, hogy szigorúan kövessék figyelemmel – elsősorban a valószínűsíthetően természetes fedezettel nem rendelkező háztartások, illetve kis- és középvállalkozások – külföldi fizetőeszközben denominált hitelfelvételeit. A közelmúltban lezárult, a pénzügyi szektort értékelő ún. FSAP felülvizsgálat megállapításaival összhangban a nyugdíjalapokra és a biztosítási ágazatra vonatkozó további szabályozást, illetve a PSZÁF függetlenségének biztosítása érdekében változtatásokat szorgalmaznak.
A strukturális intézkedések terén az igazgatók a gazdaságilag aktív népesség jelenlegi alacsony foglalkoztatottsági arányának növelését, a munkaerőpiac rugalmasságának javítását, illetve a termelékenység növelését tekintik elsődleges feladatnak. Javasolták, hogy a minimálbér további emelése korlátozódjon a termelékenység növekedésének mértékére. Hangsúlyozták hogy költségvetés-szerkezeti reformokra van szükség annak érdekében, hogy az EU-források felhasználása hosszan tartó eredmények elérését szolgálja.
(Forrás: Pénzügyminisztérium)
origo.hu
Ezzel a technikával bújtatják Magyar Pétert a mentelmi jog mögé
