Jól keresnek a bankok a lakossági ügyfeleken – derül ki a NAPI Gazdaság számításaiból. Különösen azok az ügyfelek járhatnak rosszul, akik hosszú távú elkötelezettséget vállalnak. A hitelintézetek a devizakölcsönökön a forintalapú konstrukcióknál is nagyobbat kaszálnak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi jelentése szerint a bankok által alkalmazott lakossági marzs csökkent. A jegybank havi tájékoztatójában a fogyasztási hitelek és az éven belüli betétek kamatkülönbözetét teszi közzé. Ebben a vonatkozásban áprilisban a bankok valóban kevesebbet kerestek a lakossági ügyfeleken.
Egészen más azonban a helyzet akkor, ha ezt a mutatószámot a teljes palettára számítjuk. Az összes betét és összes hitel új szerződésekkel súlyozott átlagkamata alapján ugyanis a marzs 14,25 százalékpont volt, szemben a márciusi 14,18 százalékponttal (ez az érték januárban még nem érte el a 13,8-et, 2002-ben pedig a 11,4-et). Ennek a horribilis értéknek a magyarázata, hogy a kamatkülönbözet kiszámításakor figyelembe vettük a látra szóló kamatot is, mivel pedig a folyószámlákon vaskos összegek pihennek ilyen feltételek mellett, ezért (a nagy súlynak köszönhetően) a betéti átlagkamat igen alacsony lett.
Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a pénzintézetek az idén még a tavalyi remek eredményüket is túlszárnyalták. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) első negyedévről szóló jelentése szerint a szektor az idei első negyedévben mintegy 40 milliárd forinttal több profitot termelt, mint egy évvel ezelőtt. Ebből viszont „mindössze” 10 milliárdot tett ki a kamateredmény növekménye. A kamateredmény egy év alatt bekövetkezett 7,4 százalékos növekedését akkor lehet igazán jól értékelni, ha tudjuk, hogy időközben miként változtak a lakossági és a vállalati betétek és a hitelek. A banki profitot leginkább a lakosság hizlalja. A vállalatok esetében ugyanis az előbbi szisztéma alapján 4,53 százalékpontos marzsot számítottunk. Az, hogy az átlagos mérlegfőösszeg arányában a bankok marzsa egy év alatt hogyan tudott 4,12 százalékpontról – mint az a felügyeleti jelentésből kiderül – 3,91-ra csökkenni, ezeknek a számoknak a tükrében kissé varázslatosnak látszik, de nyilvánvaló, hogy az általunk választott módszer meglehetősen durva, bár azért elgondolkodtató – írja a NAPI.
Még rosszabb a helyzet akkor, ha a lakossági üzletágban alkalmazott kamatkülönbözetet lejárat szerint tekintjük át. E szerint az éven belüli lejárat esetében (amelynél csak az erre az időtávra lekötött betéteket vettük figyelembe) a marzs áprilisban 12,46 százalékpontot tett ki. A vállalatok esetében ugyanakkor ez az érték 2,37-ra jön ki.
A lakossági üzletágban azonban egészen más a helyzet: az éven túli kamatkülönbözet itt, bár január óta jelentősen csökkent, még mindig meghaladta a 8,5 százalékpontot. Korábbi számításaink az éven belüli marzs és a jegybanki alapkamat átlagos havi értéke között rendkívül szoros (a teljes megfelelés egyes értékéhez képest több mint 0,91) negatív korrelációt mutattak ki. Ez azt jelenti, hogy minél alacsonyabb a kamatszint, a bankok annál magasabb profitra tesznek ezen a területen szert.
(NAPI Online)
origo.hu
Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban
