Az Európai Unió hosszú történetének egyik legkritikusabb szakaszához érkeztünk – mondta Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásában hétfőn utalva a pénteki brüsszeli csúcstalálkozóra, amelyen kudarcba fúlt a 2007-2013-as költségvetés elfogadása. Hozzátette: a legfontosabb kérdés, hogy ezek után az unió vezetői képesek lesznek-e megtartani az eddigi lendületet.
Az unió költségvetési vitája valójában nem pénzről szólt Gyurcsány szerint. Az EU-tagállamok vezetői érzékelik, hogy az európai közvélemény nagy hányada elbizonytalanodott az uniót illetően. A régi eszmények már nem mozgatják Európát, az újak terén pedig bizonytalanság érzékelhető – tette hozzá.
Hat újonnan csatlakozott ország – köztük Magyarország – azért tette a felajánlását, hogy jelezzék, hajlandók újra kinyitni a pozícióikat – közölte Gyurcsány utalva arra, hogy Magyarország az uniós keretköltségvetés ügyében vállalta volna a felzárkóztatási részesedésének csökkentését. Hogy valójában nem pénzről szólt a vita, bizonyítja, hogy nem érkezett a felajánlásra pozitív válasz, csak elhatárolódás. Hosszú időre az egyhelyben járás lehet a közös európai együttműködés sorsa – jelentette ki.
Gyurcsány Ferenc arra kérte az elmúlt tizenöt év miniszterelnökeit, hogy közösen üljenek össze, és beszéljék meg, mi a dolga Magyarországnak az Európai Unióban, és tegyenek javaslatokat, hogy mivel segíthetnek Európán. Magyarországnak nem lehet passzív szerepe az unióban, ezért kezdeményezni, tárgyalni kell – mondta a miniszterelnök.
Közölte: a magyar delegációnak el kell érnie, hogy a mezőgazdaság és a kohéziós politika finanszírozására elegendő forrás jusson, és hogy Magyarország a lehetőségek szerint a legjobbak között foglaljon helyet.
Nem esett szó a száz lépés programról, az adócsökkentésről a miniszterelnök napirend előtti felszólalásában.
MDF: Szembe kell nézni a hogyan tovább bizonytalanságával
Tagjelölt országként úgy véltük, hogy a csatlakozás konkrét időpontja és a felvétele körüli bizonytalanság az egyik legrosszabb tényező – mondta Dávid Ibolya frakcióvezető-helyettes (MDF). Most tagországként kell szembenéznünk egy még nehezebb problémával. Az uniós alkotmány sikertelensége az intézményrendszer szempontjából, az elbuktatott költségvetés pedig a gazdaság szempontjából teszi a jövő tervezhetőségét lehetetlenné. Az ezzel kapcsolatos kétségek fel fogják vetni az unió bővítésének a kérdését, ami talán a legkeményebb következmény nekünk magyaroknak, hiszen az elhúzódó bővítési eljárás országunkat rendkívül kedvezőtlenül érinti – tette hozzá.
Magyarországon hiányzik a ciklusokon átívelő gazdaságpolitika és tervezhetőség, ezért abban bíztunk, hogy az unió hétéves költségvetése és egy arra épülő fejlesztési terv némileg pótolhatja ezt a hiányt – közölte a politikus.
Szembe kell néznie Európának azzal, hogy a szövetség a mostani alapokon gyenge. Egy új európai politika az ára annak, hogy az európai eszme megmaradjon.
Fidesz: Egy hónapja várunk az adócsökkentés bejelentésére
Az nem a magyar kormány kudarca, ami a brüsszeli csúcstalálkozón történt, azonban az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egy évét értékelve kudarcnak kell tekintenünk, hogy egy év elteltével az egy főre jutó támogatásának vonatkozásában az újonnan csatlakozott országok közül Magyarország sereghajtó – mondta Áder János frakcióvezető (Fidesz) a parlamentben. Míg Litvánia egy főre jutó támogatása 107 euró, Magyarország 16 euróval az abszolút utolsó a 10 csatlakozó ország közül. A magyar kormány kudarca az is, hogy miközben több mint 130 milliárd forintot fizetünk be az Európai Unió kasszájába az adófizető polgárok kasszájából, aközben ennél az összegnél 40 milliárd forinttal kevesebb érkezett meg az első esztendőben.
Hozzátette: támogatják a kormánynak azt a törekvését, hogy az egy főre jutó eső támogatásában vonatkozásában az első öt közé kerüljünk. Cserébe azt kérik, hogy a kormány érje el azt az Európai Bizottságban, amit a Fidesz képviselői összefogva a szocialista párt európai parlamenti képviselőivel az Európai Parlamentben elértek.
Gyurcsány Ferenc felszólalásában beszélt a versenyképességről. Vártuk, hogy a külpolitikai értékelés után az egy hónapja halogatott bejelentést megteszi a miniszterelnök, és beszél azokról az adócsökkentésről, amiről kósza hírek már napvilágot láttak a sajtóban – jelentette ki Áder János.
Kuncze: Úgy járhatunk, mint Európa: szétesünk
Fő oka annak, hogy nem sikerült Európának lendületet adni, az, hogy az Európai Unió együttműködés érve alatt mindenki megpróbál a maga számára belpolitikai pecsenyéket sütögetni – jelentette ki Kuncze Gábor (SZDSZ). Ebből az következik, hogy az európai eszme háttérbe szorul, előtérbe kerülnek a nemzeti szempontok, ami miatt Európa veszít pozícióiból.
A másik fontos cél a közös gazdasági érdekek felismerése. A fontos kérdés az, hogy együtt, közösen, egymással összefogva mit vagyunk képesek tenni a versenyképesség növelésének az érdekében. Erre nem az a válasz, hogy még több részesedést szeretnénk. Elismerte: további erőteljes lépéseket kell tenni az adócsökkentés terén, ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy a költségvetésről van szó, tehát keményen hozzá kell nyúlni a kiadásokhoz, mert egyébként úgy járunk, mint Európa: szétesünk – mondta az SZDSZ frakcióvezetője.
Lendvai: Nem kell mást cselekedni itthon az unióban történtek után
Lendvai Ildikó (MSZP) szerint nem öröm az, ami az Európai Unióban történt, ugyanakkor nem is olyan fejlemény, ami miatt itthon mást kellene cselekedni. Közölte: a magyar politikai erők feladata az EU-ban mindent megtenni az európai összhang helyreállításáért. Mint mondta, itthon olyan program kell, amelynek célja a nagyobb gazdagság és a nagyobb igazságosság.
Turi-Kovács: Válságban a tejtermelők, a baromfitartók és a sertéstartók
Hétfői, napirend előtti felszólalásában Turi-Kovács Béla (Fidesz) elmondta: a jelenlegi kormány agrárpolitikájának köszönhetően a mezőgazdaság felvirágoztatása helyett válságba kerültek a tejtermelők, a baromfitartók, a sertéstartók. Szinte biztosra volt vehető, hogy az állattartók válságát követően a gabonatartók válsága következik. Turi-Kovács Béla emlékeztetett a szocialisták ígéretére, miszerint fel fogják virágoztatni a mezőgazdaságot. Három éven keresztül virágoztatták, ám ez azzal járt, hogy válságba kerültek a tejtermelők – és megváltak a tehenek nagy részétől. Kialakult a baromfitartók válsága – többen öngyilkosságot követtek el, és csökkent az állomány. 2002-ben ötmillió sertést tenyésztettek Magyarországon, ma alig éri el a számuk a hárommilliót.
Biztos volt, hogy az állattartók válsága után következik a gabonaválság. 2003-ban az aszály miatt nagyon kevés gabona volt, kiürültek a raktárak – ám 2004-ben már nem lehetett elraktározni a gabonát. Idén ugyanúgy nincs elég hely. Erre elkezdték emlegetni a honvédségi raktárakat – holott ilyenek nincsenek. Aztán emlegették a MÁV-raktárakat, holott ilyenek sincsenek. Ezt követően elmondták, hogy külföldre adják el a gabonát. De hova? – tette fel a kérdést Turi-Kovács Béla.
A Kisgazda Polgári Egyesület vezetője utalta arra, hogy a miniszter épp nem volt a teremben, mert megkérdezte volna, megéri-e tíz hónapig miniszteri bársonyszékben ülni azért, hogy három év után elvigye a balhét? Nem lenne jobb neki bólyi birtokain gazdálkodni? Végül – a sorozatos bekiabálások közt – felszólította a kormányt arra, hogy ne okozzon több kárt a mezőgazdaságban.
Viszontválaszában Pásztohy András, a gazdasági tárca politikai államtitkára elmondta: a Medgyessy-kormány építette ki az uniós pénzek fogadására alkalmas rendszert, és a kormány ura a helyzetnek.
2004-ben olyan rekordtermés volt, melynek következtében nyomottá váltak az árak, a raktárkapacitások pedig nehezen tudták ezt fogadni. Az államtitkár elismerte, hogy a mezőgazdaság problémákkal küszködik, azonban úgy véli, az agrárium integrálásához a parlamenti patkó mindkét oldalán ülők támogatására szükség van.
Száz ballépés
Száz ballépés sújtja az országot, hiszen Gyurcsány Ferenc miniszterelnökről már azt tartják az emberek, hogy az sem igaz, amit kérdez – jelentette ki Mátrai Márta (Fidesz). A képviselő úgy vélekedett: számos, a családokat sújtó intézkedést hozott a kormány. A miniszterelnök azzal a kijelentésével, amelyben augusztus végére, szeptember elejére ötezer forint egyszeri támogatást ígért a rászoruló családoknak, amit aztán módosított, lekezelt több százezer szegény családot – fogalmazott a politikus, hozzátéve: a kormány a szegény, rászoruló családok „zsebében kotorászik”, s eközben számtalan, mindennapi életfeltételeket érintő termék, szolgáltatás ára emelkedik.
Korózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi és Szociális Minisztérium államtitkára válaszában azt hangsúlyozta: az ötezer forintos támogatás az egységes családtámogatási rendszer része, ami 2006. január 1-től lép hatályba.
Mátrai Márta erre úgy reagált: az államtitkár válasza alatt 7 millió forinttal emelkedett az államadósság. – Ezért a pénzért egy munkásember – aki a családját eltartja – 7-8 éven keresztül kénytelen dolgozni – mondta. Az ellenzéki képviselő úgy vélte, a kormány elvesz a két-, három- és négygyermekes családoktól – olvasható a fideszfrakcio.hu-n.
róma
Vége az ingyen kívánságoknak Rómában
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!