Sólyom Lászó, az augusztus 4-tól hivatalba lépő köztársasági elnök két, Pozsonyban megjelenő lapnak, a szlovák SME-nek és a magyar nyelvű Új Szónak adott interjújában kijelentette: parlamenti kézfogás óta nincs kapcsolata a pártokkal, és szerinte a jövőben sem fogják keresni, mivel az alkotmánybírósági időkből megszokták, hogy űr volt közöttük. Sólyom a lapoknak elmondta, hogy szerinte az egyetlen tisztség, amit egy alkotmánybíró még elvállalhat, az államelnöki poszt, mivel az szintén semleges és pártok felett álló.
A megválasztott államfő kijelentette: célja mindig is egy olyan parlamentáris demokrácia kialakítása és működtetése volt, amely az emberi jogokra, az emberi méltóságra és az emberi életnek a tiszteletére helyez kiemelkedő hangsúlyt. Sólyom reményét fejezte ki, hogy mindkét politikai oldallal egyformán szót tud majd érteni. Kiemelte: számára fontos, hogy egyik párt se érezze úgy, vesztett a megválasztásával. Sólyom szerint azért is volt fontos a jelölése, mert 15 éve nem volt hasonló eset, amikor jobb- és baloldali személyiségek valamiben meg tudtak volna egyezni. Az új köztársasági elnök jó viszonyt tervez kiépíteni a kormánnyal, és nem tesz majd majd különbséget pártállás szerint. A másik jelöltről, Szili Katalinról kijelentette: becsüli, hogy végig harcolt, és nem lépett vissza.
Az államelnöki tisztséggel járó reflekrotfényről elmondta, hogy tud szerepelni, de tartózkodni kíván attól, hogy bármilyen szerepet játsszon majd. Tervei között nem szerepel, hogy elnökként mindenhol megjelenjen. Megismételte, hogy passzív elnökként kíván tevékenykedni, ám ha a helyzet megkívánja, élni fog a jogaival.
Az interjúban Sólyom kijelentette, hogy a határon túli magyarok helyzetét mindig nagy figyelemmel kísérte, és számára természetes volt hogy egységként tekintsen a magyarságra. Az Alkotmánybíróság volt elnöke elmondta: jogilag a Magyar Köztársaság elnöke, ám nagyon komolyan veszi azt az alkotmányos kötelességet, miszerint a köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és köteles elősegíteni kapcsolattartásukat az anyaországgal.
Nagymaroson soha nem épül gát – nyilatkozta Sólyom László, majd hozzátette, hogy kész lenne erkölcsi tekintélyét is bevetni, hogy megakadályozza az alsó lépcső megépítését. Sólyom véleménye szerint Bős-Nagymaros nem szlovák-magyar nemzeti, hanem környezetvédelmi kérdés.
Sólyom László a kettős állampolgárságról tartott népszavazás kapcsán nagy kárnak tartja, hogy olyan érzelmi, illetve egzisztenciális érdekeket megszólító területre csúszott el a népszavazási kampány, amelynek nem sokban kapcsolódott az eredeti koncepcióhoz. Sólyom szerint az eredmény mindenkit sokkolt, és ezt a témát nem szívesen veszik elő a politikusok, ám az is érthető, hogy határon túli magyarok kitartanak a követelés mellett. Az új államfő rámutatott: alapos tanulmányok bizonyították, hogy a kettős állampolgárság megadása jogilag valóban lehetséges, és nem áll szemben semmilyen európai standarddal, ám a kezdeményezés tartalmi tisztázatlansága alkalmat adott félreértések elterjedésére.
Az államfő szerint komolyan kell venni Frantisek Miklosko Budapesten elhangzott bocsánatkérését, ami a szlovákiai magyarok második világháború utáni jogfosztását törvényesítő Benes-dekrétumok nyomán keletkezett sérelmekre vonatkozott, Sólyom szerint erre ugyanilyen komolysággal és őszinteséggel lehet válaszolni.
Az augusztus 4-én hivatalba lépő köztársasági elnök kijelentette: nem hiszi, hogy a szlovák és a magyar nemzeti érdekek eleve ellentétesek egymással, és párbeszéddel sokat lehet tenni a közeledésért, aminek lehetőségét keresni fogja köztársasági elnökként.
(Forrás: Új Szó, Magyar Rádió)
origo.hu
M44-es matrica – itt van minden, amit tudni érdemes
