A Der Spiegel (spiegel.de) című baloldali hírmagazinban Alexander Schwabe CNN-hatás nélkül a gyerekeknek nincs esélyük címmel ír a Nigerben fenyegető éhínségről.
Nyugat-Afrikában milliókat fenyeget az éhínség. Már most biztosra vehető, hogy ezrek számára minden segítség túl későn fog érkezni, hiszen a környékbeli piacokon is hiányzik az élelmiszer, így azt távolról kellene hajón odaszállítani, ami akár két-három hónapig is eltarthat. A segélyek azonban már régen a helyszínen lehetnének, ha a világ hallgatott volna a segélykiáltásokra.
Simon Pluess köntörfalazás nélkül beszél: „Amennyiben egy humanitárius katasztrófát felkap a média, akkor megérkeznek a segélyek, ha nem akkor elmaradnak a reakciók.” Nyugat-Afrikában, Niger nagy részén, Maliban és Burkina Fasóban már szedi áldozatait az éhhalál, és összességében 3,6 millió embert fenyeget – a katasztrófa mégis elkerülte a média figyelmét. „Erősen tapasztaljuk, hogy a CNN-hatás elmarad”, nyilatkozza az ENSZ genfi élelmezési programjának szóvivője.
Amikor a Száhel-övezetben a humanitárius katasztrófa első jeleit tapasztalták, akkor a televíziós kamerák a cunamival és következményeivel voltak elfoglalva. A világ egy bibliai méretű katasztrófát figyelt döbbenten, miközben Nyugat-Afrika egy hasonló tragédia felé haladt. Vándorsáskák milliói falták fel azt a termést 2004 novemberében, amit az idén áprilisban és májusban kívántak betakarítani.
Az élelmezési program korai riasztó rendszere – ellentétben a cunamival – időben jelzett. A ENSZ segélykoordinátora, Jan Egeland adatai szerint az Egyesült Nemzetek szakértői már 2004 novemberében óvtak a katasztrofális nigeri helyzet következményeitől. Márciusban az ENSZ 16 millió dollárt kért az ország számára, alig egymilliót sikerült összekéregetniük. Két hónappal később, amikor a helyzet immár súlyosabbá vált, májusban az ENSZ 30 millió dollárt kért – mindeddig alig 3,8 millió dollárt utaltak át az ígért tízmillióból.
A termés pusztulása után még drámaibbá vált a Szaharától délre élő mezőgazdasági népesség helyzete. Az egész Száhel-övezetben borzalmas szárazság tombolt. Sokan az utolsó tartalékaikat is felhasználták, s ezzel megkezdődött a halál körforgása. Mivel mindent elfogyasztottak, nem marad elegendő vetőmag a következő esztendőre.
Ráadásul sokan mindenüket eladták, hogy vidékről a falvakba költözzenek. Mielőtt teheneik a fűhiány miatt megdöglöttek volna, azokat is eladták. A befolyó pénzből finanszírozták költözésüket és élelmezésüket, de hosszú távon egyúttal felszámolták saját megélhetésük alapjait is.
„Ezek a tipikus következmények, ha a világ nem reagál időben”, nyilatkozta Pluess. „Már hónapok óta húzzuk a vészharangot, – de a támogatásokat adó országok nem reagáltak.” Ha időben cselekedtek volna, akkor vegyszerekkel megakadályozható lett volna a sáskajárást.
A katasztrófa az UNICEF adatai szerint, mintegy 800 ezer kisgyermeket érint.
Petra Meyer az „Orvosok határok nélkül” szervezet nevében is felpanaszolta a hónapok óta hiányzó médiaérdeklődést. „Most végre itt a nyári uborkaszezon, most végre téma” a nigeri helyzet. Már áprilisban is tartottak sajtótájékoztatókat a szervezet tagjai a nigeri nyomorról, „de azt senki sem kívánta meghallgatni”. Július elején megtartott nagy párizsi sajtótájékoztatójuk, melyen drámai filmfelvételeiket bemutatták, sem váltott ki komolyabb visszhangot.
De nem csak a hiányzó médiaérdeklődés rontott a helyzeten. A nigeri hatóságok az ENSZ-szel, az élelmezési világszervezettel és a Világbankkal olyan élelemelosztási programot találtak ki, mely az „Orvosok határok nélkül” álláspontja szerint képtelen volt megbirkózni az akut élelmiszerhiánnyal. Hogy a piacokat stabilan tartsák, csak pénzért osztottak élelmiszert.
A piacok azóta rég elveszítették szabályozó funkciójukat, az élelmiszerárak az égbe emelkedtek, ugyanakkor a parasztok, akik teheneiket kívánják eladni alig kapnak érte valamit az alacsony kereslet és magas kínálat miatt.
origo.hu
Bemutatjuk Bencét, Magyar Péter riporterekre rátámadó testőrét
