A magyar gyermekek védelme évtizedek óta az egyik legsikeresebb közegészségügyi eredmény. Hazánk védőoltási rendszere nemcsak szervezettsége és hatékonysága, hanem az átoltottság kiemelkedően magas szintje miatt is példamutató Európában. A kötelező gyermekkori oltásoknak köszönhetően olyan súlyos betegségek, mint a kanyaró, a gyermekbénulás vagy a szamárköhögés hosszú ideje ritkaságszámba mennek.
A Tűzfalcsoport azonban legfrissebb bejegyzésében arra figyelmeztet:
az Ukrajnából érkező menekültek alacsony átoltottsági aránya súlyos fenyegetést jelenthet a magyar lakosságra nézve.
Az ukrán egészségügyi statisztikák, valamint az UNICEF és a WHO jelentései szerint az ukrán gyermekek körében több kulcsfontosságú betegség ellen is ijesztően alacsony az átoltottság – és ez nem kizárólag a háború következménye.
Polio, kanyaró, szamárköhögés – újra támadnak a klasszikusok
A 2024-es adatok szerint az ukrán gyermekek kevesebb mint fele kapta meg a gyermekbénulás (polio) elleni oltásokat. A polio rendkívül veszélyes, az idegrendszert támadó vírus, amely ellen nincsen gyógymód – kizárólag megelőzéssel lehet védekezni. Ráadásul 2021-ben az ukrán hatóságok már megerősítették a 2-es típusú poliovírus kitörését.
Hasonlóan aggasztó a kanyaró elleni védettség helyzete is: bár az első oltási kör lefedettsége még viszonylag jó (92 százalék), a második dózist az ukrán gyermekek jelentős része nem kapja meg. Ez nem csupán elméleti veszély – a 2017–2020 közötti időszakban több mint 115 ezer kanyarós esetet regisztráltak Ukrajnában, 40 halálesettel.
A szamárköhögés sem kivétel: 2023-ban az ukrán gyermekek csupán 77 százaléka kapta meg az ajánlott DTP oltásokat. Eközben Magyarországon idén drámaian megnőtt a pertussisos esetek száma: a tavalyi 2 eset után 2024 első 45 hetében már 1127 megbetegedést jelentettek – ezek zöme kisgyermekeket érintett.
Veszélyeztetett nyájimmunitás: kisgyermekek kerülhetnek bajba
A Tűzfalcsoport szerint ezek az adatok különösen aggasztóak a magyar közegészségügy szempontjából. Hazánkban a gyermekeket a kötelező oltások szinte teljes körű védettségben részesítik, a 98–99 százalékos átoltottság révén kialakult nyájimmunitás azonban sérülékeny. Az oltatlan vagy részben oltott menekültek tömeges érkezése megtörheti ezt a védőburkot, és újra teret nyithat olyan betegségeknek, amelyek ellen már évtizedekkel ezelőtt sikeresen felléptünk.
Különösen a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők, illetve a valamilyen okból nem oltható, immunhiányos személyek kerülhetnek veszélybe – vagyis éppen azok, akik a legkiszolgáltatottabbak.
Uniós csatlakozás előtt: szigorúbb elvárásokra lenne szükség
A helyzet politikai dimenziója sem elhanyagolható. Az Európai Unió Ukrajna gyorsított csatlakoztatását szorgalmazza, ami hosszú távon a belső határok fokozatos lebontásához, és így a lakosság szabad mozgásához vezethet. A Tűzfalcsoport szerint azonban egy uniós tagállamjelöltől elvárható lenne, hogy legalább a WHO által meghatározott átoltottsági szintet biztosítani tudja.
„Ha Ukrajna úgy csatlakozik az EU-hoz, hogy közben a lakosság jelentős része nincs beoltva súlyos betegségek ellen, az közvetlen kockázatot jelenthet a már csatlakozott államok – köztük Magyarország – lakosságára nézve” – fogalmazott a Tűzfalcsoport.
A hatóságok felelőssége: megvédeni a magyar lakosságot
A Tűzfalcsoport bejegyzése szerint Magyarországnak minden lehetséges eszközzel védenie kell a közegészségügy eredményeit. Ez nemcsak járványügyi kérdés, hanem nemzeti érdek. A védőnői rendszer, a gyermekkori oltási rend és az egészségügyi bizalom évtizedek munkája során épült fel – és veszélybe kerülhet, ha a közös uniós határokon kontrollálatlanul áramlanak be oltatlan gyermekek és felnőttek.
Mondja el ön is véleményét
Az ukrán uniós csatlakozás körüli viták miatt, Magyarország kormánya létrehozott egy újabb országos konzultációt: Magyarország Voks 2025 néven, amely minden eddiginél nagyobb részvételt hozott.
Orbán Viktor miniszterelnök Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója által közzétett videóban bejelentette: legalább kétszer annyian küldték vissza a Voks 2025 szavazólapját, mint ahányan részt vettek a Tisza Párt hasonló szavazásán. – Ez nem kis teljesítmény – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve:
Nem olyan egyszerű ez a szavazás, ha a tiszások kilopkodják a postaládákból a szavazólapokat.
A miniszterelnök szerint a Voks 2025 túlmutat egy egyszerű politikai véleménynyilvánításon, mert azt nemcsak be kell ikszelni, hanem el kell olvasni, megérteni, kitölteni, majd postára adni. Épp ezért szerinte ez a részvétel erősebb kifejezése a politikai akaratnak, mint maga az EP-választás volt.
