A második legnépszerűbb nemzeti konzultáció holtversenyben a 2017-es és a 2020-as volt, mindkettőt 1,68 millió ember küldte vissza. Ugyancsak hasonló sikert aratott a 2023-as szuverenitásvédelmi konzultáció, amelyen a visszaküldők száma 1,54 millió volt. A többi konzultáció másfél millió alatt maradt, ugyanakkor azoknak a politikai hatása is jelentős volt, megalapozták a kormányzati politikát. Ezekből a számokból is jól látszik, hogy a mostani Voks 2025 szavazás kifejezetten sikeres, ha a nemzeti konzultáció­hoz hasonlítjuk, akkor az eddigi egyik legsikeresebb ilyen jellegű szavazás, de ha a Tisza konzultációjához, akkor pedig látványos a különbség: várhatóan duplaannyian küldik vissza a Voks 2025 szavazóíveit, mint ahányan a Tisza konzultációján részt vettek.

Nézzük először ennek a belpolitikai következményeit! Mára már teljesen egyértelmű, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt megjelenése nem jelent új dolgot a magyar belpolitikában, csupán a nevek és a szereplők újak, de a lényeg ugyanaz. Ahogyan a korábbi baloldali szereplők esetében is azt láttuk, hogy kívülről irányították őket, úgy most is ez a helyzet. És ez már hosszú évtizedek óta így van. 

A XX. század során több alkalommal is koalícióra léptek egymással, hogy keleti vagy éppen nyugati irányból várják az utasításokat, a nemzeti érdeket alárendeljék a mintául választott égtáj akaratának, amelyet a mindenkori „haladás” aktuális hordozójának véltek.

Mindez a Tisza Pártra és Magyar Péterre is igaz, ma már saját maguk is bevallják egy-egy elszólásban, hogy a brüsszeli elvárásokat teljesítik, sőt: összejátszanak Brüsszellel annak érdekében, hogy a magyaroknak rossz legyen, ugyanis ettől remélnek politikai hasznot.

Ebből fakadóan a Tisza Párt az ukrán uniós tagság kérdésében sem szuverén, hanem egy végrehajtó szerepben tetszeleg. Nem véletlenül hozták ki azt az eredményt sem a konzultációjukon, hogy szerintük a magyarok támogatják Ukrajna uniós tagságát, hiszen az Európai Néppártban ezt várták el tőlük. A konzultációjuk ráadásul hivatkozási pont lett Zelenszkij ukrán elnöknek, még a napokban is azt állította a Tisza szavazására hivatkozva, hogy a magyarok többsége nem osztja Orbán Viktor álláspontját az ukrán kérdésben. Emellett a Tisza összejátszott az ukrán titkosszolgálatokkal, ukrán kémekkel kerültek kapcsolatba, emellett a frissen csatlakozott Ruszin-Szendi Romuluszról az is kiderült, hogy „Slava Ukraini!” kijelentéssel köszönt rendszeresen, továbbá, hogy a jelentéseit meghamisította, miután ukránbarát álláspontot képviselt a NATO-üléseken. 

Ha a Voks 2025 eredménye az lesz, hogy a magyarok nagy arányban elutasítják az ukrán uniós tagságot, akkor annak a belpolitikai üzenete világos: a Tisza Párt komoly kudarcot vallott, minden próbálkozásuk ellenére sem tudták azt elérni, hogy megváltozzon a magyarok álláspontja, de még azt sem tudták elérni, hogy legalább a látszat az legyen, hogy a magyarok többsége támogatja Ukrajna uniós tagságát. Ráadásul a Tisza konzultációja és a Voks 2025 visszaküldési aránya arra is rávilágít, hogy Magyar Péter a már 2022-ben is egybeterelt ellenzéki szavazókon túl nem igazán tudott mást elérni, így a virtuális térben hiába kelti azt az érzetet, hogy ők a többség, a valóságban ez egyáltalán nincsen így. Hiszen, ha ők lennének többségben, akkor az ő konzultációjukat töltötték volna ki többen, nem pedig a kormány szavazását.

A belpolitikai üzenetek és következmények mellett természetesen ugyanilyen fontos, ha nem fontosabb, a külpolitikai üzenet. Ha Magyarországon több millióan kifejezik azt az álláspontjukat, hogy elutasítják Ukrajna ­uniós tagságát, akkor az világos üzenet Brüsszel számára is, Orbán Viktor sokkal nagyobb politikai felhatalmazással és legitimitással száll szembe az ilyen jellegű törekvésekkel az ­uniós csúcsokon. Ugyanezt láttuk korábban a bevándorlás kapcsán is, mely témában nemzeti konzultációkon és szavazásokon erősítették meg a magyarok a kormányzati álláspontot, így az elmúlt tíz évben sikeresen ki lehetett védeni a bevándorláspárti törekvéseket.

A Voks 2025 emellett példát mutat más európai országoknak is, hiszen eddig ebben a kérdésben csak Magyarországon kérdezték meg az embereket. Az Ukrajna uniós felvételéhez szükséges egyhangúság helyett ugyanis tizenegy európai uniós tagország közvéleménye ellenzi a hadviselő ország gyorsított csatlakozását. 

Nem véletlen, hogy a CPAC-rendezvényen, illetve a pünkösdi franciaországi patrióta csúcstalálkozón is elhangzott több nyugat-európai vezető szájából, hogy a magyar kormányhoz hasonlóan ők sem támogatják Ukrajna gyorsított csatlakozását az Európai Unióhoz. Hasonlóképpen nyilatkozott egyébként az új lengyel elnök is, aki ugyancsak nem támogatja sem az EU-, sem a NATO-csatlakozást. Ennek köszönhetően tehát a Voks 2025 túlmutat a belpolitikai jelentőségén, az bizony más európai országoknak és más európai patrióta politikusoknak is példát és erőt adhat.

A Voks 2025 szavazólapokat június 20-ig lehet visszaküldeni, tehát van még pár nap hátra a végeredmény megismeréséig. Aki pedig azt szeretné, hogy Magyarország határozottan tudja képviselni az álláspontját, és még nem küldte vissza a szavazólapot, az mindenképp tegye meg, már online is van rá lehetősége.