Már májusban átlépte az 1,6 milliót a Voks 2025 szavazólapokat visszaküldők száma, így a június 20-i határidőig várhatóan a kétmilliót is meghaladja majd ez a szám. Erre utal, hogy Orbán Viktor a Parlamenti Szalonon kijelentette, hogy legalább kétszer annyian vesznek részt a Voks 2025-ön, mint a Tisza Párt szavazásán, amit saját bevallásuk szerint 1,137 millióan töltöttek ki.
Ha a Voks 2025 szavazáson a visszaküldők nagy aránya elutasítja az ukrán uniós tagságot, akkor az komoly nyomásgyakorlást jelent uniós színtéren is, emellett csattanós válasz Magyar Péterék konzultációjára, amelyen Brüsszel és Kijev akaratának megfelelően az ukrán tagság támogatását hozták ki eredményként.
De nézzük, mi az üzenete annak, hogy ilyen sokan vettek részt a Voks 2025 szavazáson!
Orbán Viktor március 7-én egy uniós csúcsot követően jelentette be, hogy véleménynyilvánító szavazást indít az ukrán uniós tagságról, miután 27 tagállamból 26 elfogadott egy dokumentumot, amely a háború folytatásáról és arról szól, hogy Ukrajnát meg kell erősíteni, hogy még tovább tudjon harcolni. Magyarország ezt nem támogatta, mert a kormány békepárti álláspontjával teljesen ellentétben állt. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott, hogy újra elő kell venni Ukrajna európai uniós tagságának a kérdését, mert felelősen emellett most nem lehet dönteni. Azt is mondta, nem szeretné, ha az emberek feje fölött születne erről döntés, ezért kezdeményeznek egy véleménynyilvánító szavazást Ukrajna európai uniós tagságáról.
Már ekkor is jelezte, hogy a Voks 2025 szavazást a nemzeti konzultációk mintájára fogják lebonyolítani, így a mostani visszaküldési adatokat ezekhez érdemes viszonyítani. Az eddigi legsikeresebb nemzeti konzultáció a 2017-es volt, ami a Soros-tervről szólt, azaz az amerikai milliárdos migránsbetelepítő elképzeléseiről. Ezen a konzultáción összesen 2,35 millió ember vett részt, ami akkora erődemonstrációt jelentett, hogy az akkori bevándorláspárti elképzelések lekerültek a napirendről, még a hazai baloldal is a kommunikációjában elengedte ezeket a kérdéseket, hiszen látták a hatalmas társadalmi ellenállást.
A második legnépszerűbb nemzeti konzultáció holtversenyben a 2017-es és a 2020-as volt, mindkettőt 1,68 millió ember küldte vissza. Ugyancsak hasonló sikert aratott a 2023-as szuverenitásvédelmi konzultáció, amelyen a visszaküldők száma 1,54 millió volt. A többi konzultáció másfél millió alatt maradt, ugyanakkor azoknak a politikai hatása is jelentős volt, megalapozták a kormányzati politikát. Ezekből a számokból is jól látszik, hogy a mostani Voks 2025 szavazás kifejezetten sikeres, ha a nemzeti konzultációhoz hasonlítjuk, akkor az eddigi egyik legsikeresebb ilyen jellegű szavazás, de ha a Tisza konzultációjához, akkor pedig látványos a különbség: várhatóan duplaannyian küldik vissza a Voks 2025 szavazóíveit, mint ahányan a Tisza konzultációján részt vettek.
Nézzük először ennek a belpolitikai következményeit! Mára már teljesen egyértelmű, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt megjelenése nem jelent új dolgot a magyar belpolitikában, csupán a nevek és a szereplők újak, de a lényeg ugyanaz. Ahogyan a korábbi baloldali szereplők esetében is azt láttuk, hogy kívülről irányították őket, úgy most is ez a helyzet. És ez már hosszú évtizedek óta így van.
Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója már 2021-ben, az akkori ellenzéki összefogásra utalva tökéletesen megfogalmazta, hogy lényegében egy nemzetközi párt jött létre a magyar kormánnyal szemben, ami nem ismeretlen a hazai történelemből, hiszen ez immár száz éve újra és újra felbukkanó mintázat: a magyarországi progresszív erők (radikális liberálisok és velük szövetkező baloldaliak) 1918 óta külföldi érdekeket kiszolgáló, kívülről irányított, egységes csoportot képeznek.
A XX. század során több alkalommal is koalícióra léptek egymással, hogy keleti vagy éppen nyugati irányból várják az utasításokat, a nemzeti érdeket alárendeljék a mintául választott égtáj akaratának, amelyet a mindenkori „haladás” aktuális hordozójának véltek.
Mindez a Tisza Pártra és Magyar Péterre is igaz, ma már saját maguk is bevallják egy-egy elszólásban, hogy a brüsszeli elvárásokat teljesítik, sőt: összejátszanak Brüsszellel annak érdekében, hogy a magyaroknak rossz legyen, ugyanis ettől remélnek politikai hasznot.
Ebből fakadóan a Tisza Párt az ukrán uniós tagság kérdésében sem szuverén, hanem egy végrehajtó szerepben tetszeleg. Nem véletlenül hozták ki azt az eredményt sem a konzultációjukon, hogy szerintük a magyarok támogatják Ukrajna uniós tagságát, hiszen az Európai Néppártban ezt várták el tőlük. A konzultációjuk ráadásul hivatkozási pont lett Zelenszkij ukrán elnöknek, még a napokban is azt állította a Tisza szavazására hivatkozva, hogy a magyarok többsége nem osztja Orbán Viktor álláspontját az ukrán kérdésben. Emellett a Tisza összejátszott az ukrán titkosszolgálatokkal, ukrán kémekkel kerültek kapcsolatba, emellett a frissen csatlakozott Ruszin-Szendi Romuluszról az is kiderült, hogy „Slava Ukraini!” kijelentéssel köszönt rendszeresen, továbbá, hogy a jelentéseit meghamisította, miután ukránbarát álláspontot képviselt a NATO-üléseken.
Ezek az események és számos más lépése a Tisza Pártnak azt mutatja, hogy ők ukránpárti álláspontot képviselnek.
Ha a Voks 2025 eredménye az lesz, hogy a magyarok nagy arányban elutasítják az ukrán uniós tagságot, akkor annak a belpolitikai üzenete világos: a Tisza Párt komoly kudarcot vallott, minden próbálkozásuk ellenére sem tudták azt elérni, hogy megváltozzon a magyarok álláspontja, de még azt sem tudták elérni, hogy legalább a látszat az legyen, hogy a magyarok többsége támogatja Ukrajna uniós tagságát. Ráadásul a Tisza konzultációja és a Voks 2025 visszaküldési aránya arra is rávilágít, hogy Magyar Péter a már 2022-ben is egybeterelt ellenzéki szavazókon túl nem igazán tudott mást elérni, így a virtuális térben hiába kelti azt az érzetet, hogy ők a többség, a valóságban ez egyáltalán nincsen így. Hiszen, ha ők lennének többségben, akkor az ő konzultációjukat töltötték volna ki többen, nem pedig a kormány szavazását.
A belpolitikai üzenetek és következmények mellett természetesen ugyanilyen fontos, ha nem fontosabb, a külpolitikai üzenet. Ha Magyarországon több millióan kifejezik azt az álláspontjukat, hogy elutasítják Ukrajna uniós tagságát, akkor az világos üzenet Brüsszel számára is, Orbán Viktor sokkal nagyobb politikai felhatalmazással és legitimitással száll szembe az ilyen jellegű törekvésekkel az uniós csúcsokon. Ugyanezt láttuk korábban a bevándorlás kapcsán is, mely témában nemzeti konzultációkon és szavazásokon erősítették meg a magyarok a kormányzati álláspontot, így az elmúlt tíz évben sikeresen ki lehetett védeni a bevándorláspárti törekvéseket.
A Voks 2025 emellett példát mutat más európai országoknak is, hiszen eddig ebben a kérdésben csak Magyarországon kérdezték meg az embereket. Az Ukrajna uniós felvételéhez szükséges egyhangúság helyett ugyanis tizenegy európai uniós tagország közvéleménye ellenzi a hadviselő ország gyorsított csatlakozását.
Ukrajna mielőbbi felvételét az európai közösségbe több szomszédos, illetve környező országban (Magyarország, Szlovákia, Csehország), valamint Németországban és Franciaországban – vagyis az Európai Unió két legnépesebb tagállamában – sem támogatja a lakosság többsége – ez derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásának legújabb, 2025-ös eredményeiből.
Nem véletlen, hogy a CPAC-rendezvényen, illetve a pünkösdi franciaországi patrióta csúcstalálkozón is elhangzott több nyugat-európai vezető szájából, hogy a magyar kormányhoz hasonlóan ők sem támogatják Ukrajna gyorsított csatlakozását az Európai Unióhoz. Hasonlóképpen nyilatkozott egyébként az új lengyel elnök is, aki ugyancsak nem támogatja sem az EU-, sem a NATO-csatlakozást. Ennek köszönhetően tehát a Voks 2025 túlmutat a belpolitikai jelentőségén, az bizony más európai országoknak és más európai patrióta politikusoknak is példát és erőt adhat.
A Voks 2025 szavazólapokat június 20-ig lehet visszaküldeni, tehát van még pár nap hátra a végeredmény megismeréséig. Aki pedig azt szeretné, hogy Magyarország határozottan tudja képviselni az álláspontját, és még nem küldte vissza a szavazólapot, az mindenképp tegye meg, már online is van rá lehetősége.
