A pénzügyminiszter szerint a kormány kérlelhetetlen abban, hogy a végső árakban érzékelhető legyen a következő évre tervezett áfa-csökkentés, ennek érvényt szerez saját szervezetei és a civil szervezetekkel való együttműködés révén.
Veres János ezt a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Szövetségi Tanácsának ülésén mondta kedden Budapesten.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: az áfa felső kulcsának 5 százalékpontos mérséklése jövőre 1,7 százalékponttal csökkenti az idei éves átlagos 3,6 százalékos inflációt. A pénzügyminiszter úgy vélte: a 2006. évi, az ideinél alacsonyabb inflációs pályához a mostaninál alacsonyabb bérpálya kell hogy társuljon, az szja-kulcs csökkenése révén így is reálbér-növekedést lehet majd elérni.
Kifejtette: ma Magyarországon az szja szempontjából a bevallott jövedelmek átlagos adóterhelése nemzetközi összehasonlításban sem mondható túl nagynak. Az APEH által feldolgozott múlt évi adóbevallások alapján a magyarországi átlagos jövedelem éves szinten nem éri el az 1,5 millió forintot, így egy átlagos adózó Magyarországon 18 százalékos kulccsal adózik – mondta a pénzügyminiszter, bár megjegyezte: a Központi Statisztikai Hivatal egy főre vetítve ennél nagyobb átlagos jövedelmet mutat ki.
Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke a jövő évi szja- és áfa-változtatások irányát kedvezőnek és támogathatónak ítélte, egyes pontjait azonban a szakszervezetek számára nem tartotta elfogadhatónak.
Sérelmesnek nevezte azt, hogy a kormány tervei szerint átalakul az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra vonatkozó adókedvezmény elszámolása. A kormány azt tervezi, hogy az adókedvezmény összegét az APEH az éves adóbevallást követően nem az állampolgárnak juttatja majd vissza, hanem az állampolgárok pénztári számlájára utalja, ezt Wittich Tamás nem tartotta elfogadhatónak.
Kifejezetten hátrányosnak nevezte azt, hogy kettős felső korlátot szabnak a munkáltatók által adómentesen adható juttatások összegére. A kormány terve szerint a munkáltató által jelenleg adómentesen adható juttatások együttes összegét – az étkezési támogatás és az utazási költségtérítés kivételével – a munkavállaló bruttó bérének 15 százalékában, illetve maximum évi 500 ezer forintban kellene megszabni.
Az MSZOSZ elnöke elmondta: egyfajta bérfelzárkóztatási programot kellene érvényesítenie a kormánynak. Az MSZOSZ álláspontja az, hogy 2006-ra a reálbér növekedés érje el a 2006-os GDP-növekedés ütemét.
teletext.hu

Magyar szavak, amiket szinte senki sem ismer – Ön tudja mit jelentenek?