Uniós csatlakozásunk dátumáig visszamenőlegesen követelné vissza az Auchan áruházlánc a fővárostól az iparűzési adót – számolt be néhány napja a Magyar Nemzet. Az áruházlánc azonban csak egy azon cégek közül, amelyek hasonló lépésre készülnek, mivel az uniós szabályokba ütközőnek tartják ezt a közterhet.
Folyamatosan nő azoknak a cégeknek a száma, amelyek megfellebbezik az önkormányzatok iparűzési adófizetésre vonatkozó határozatait – számol be a Népszabadság. Az Auchan Magyarország Kft. közölte először, hogy tudatta a Főpolgármesteri Hivatallal, visszakéri az ötszázmillió forintot is meghaladó, befizetett iparűzési adót (ipa), amennyiben az Európai Bíróság jogszerűtlennek ítéli a magyar adónemet.
Két nappal ezelőtt az OTP Bank vonta kétségbe az ipa jogszerűségét, s egyes közigazgatási hivataloknál visszatérítési eljárást kezdeményezett. Az OTP álláspontja szerint az iparűzési adó harmonizációja elmaradt az EU csatlakozás előtt, és erről írásban értesítette is a hatóságokat. A bank szerint az EU-ban csak egy forgalmi típusú adó lehet, márpedig az ÁFA mellett az iparűzési adó is ilyennek minősíthető. Az OTP és hazai leányvállalatai korlátozott mértékben ugyan, de visszatérítési eljárást kezdeményeztek, ennek befejezéséig azonban teljesítik adó- és előlegfizetési kötelezettségeiket.
Szombathelyen 2817 vállalkozásnak kellene iparűzési adót fizetnie, közülük hat kifogást emelt a szeptemberben és a jövő márciusban esedékes adót előíró határozat ellen arra hivatkozva, hogy az uniós tagság okán nem terheli őket ez a kötelezettség. A fellebbezők azt kérik, az adóhatóság visszamenőlegesen ismerje el túlfizetésként a csatlakozástól befizetett összegeket. Amennyiben szeptember 15-éig nem születik jogerős döntés, a város tervezett adóbevételéből 62 millió forint esik ki az idén. Ha az ügyek bíróság elé kerülnek, az adóhatározatok végrehajtását felfüggesztik, s emiatt akár százmillió is hiányozhat Szombathely kasszájából.
A szekszárdi polgármesteri hivataltól három multinacionális cég követeli vissza a már befizetett iparűzési adóját – tudta meg a lap. A kecskeméti cégek egy része is szabotálja az iparűzési adó fizetését. A Világgazdaság úgy értesült, a fővárosban 79 cég jelezte, hogy nem kíván iparűzési adót fizetni, mivel az nem felel meg az uniós előírásoknak.
Az EU felkérheti a magyar kormányt arra, hogy szüntesse meg a helyi iparűzési adót, ha az Európai Bíróság a magyarhoz hasonló logikájú olasz regionális adó kapcsán elmarasztaló ítéletet hoz – nyilatkozta Kovács László adó- és vámügyi biztos a Reutersnek. Az uniós szakértők szerint ugyanis az iparűzési adó nem felel meg teljesen az EU jogszabályainak, mivel az áfairányelv csak egyetlen olyan adónemet enged egy tagországban, amely hozzáadottérték-alapú, ez pedig Magyarországon az áfa.
Az EB-nél panaszt tettek az iparűzési adó miatt, a testület azonban az állásfoglalás előtt megvárja a bíróság döntését az olasz adóról. Erre Kovács szerint a következő hetekben vagy hónapokban kerülhet sor, és valószínűleg a regionális adó felszámolására szólítja majd fel az olasz kormányt a bíróság – idézi a magyar uniós biztos szavait a Napi Gazdaság.
A kormány száz lépés programjában szereplő tervek szerint 2008-tól szüntetnék meg az iparűzési adót, amit egy másfajta, helyi adó váltana ki. Az iparűzési adó éves szinten több mint 350 milliárd forintot, azaz a GDP 1,5 százalékát jelenti. Egy hirtelen megszüntetés, vagy a visszatérítés a konvergenciaprogram teljesülését is veszélyeztethetné elemzők szerint. A szakértők csak azon cégek részére javasolják az adó visszamenőleges megtérítését, amelyek bizonyíthatóan aktívan alkalmazták az uniós jogot, vagyis beperelték az államot vagy jogszabályi hivatkozás mellett megtagadták az adó fizetését. Ezek száma viszont egyre nő – írja a Népszabadság.
(MNO, Napi Gazdaság, Népszabadság, portfolio.hu, Világgazdaság)
