Esztelen erdőirtások következménye a moldvai árvíz

Milyen köze van Szíriának, pontosabban egy onnan származó üzletembernek a moldvai esőzések okozta földcsuszamlásokhoz? Ezekre és több – a katasztrófát okozó – válaszokra és összefüggésekre próbált választ adni írásában a Bukarestben megjelenő Curentul.

A Tatros völgyét elmosó árvíz kilakulását nagyban előmozdították azok az esztelen erdőirtások, amelyek az elmúlt években sújtották a moldvai erdőket – állapította meg szombati számában a Bukarestben megjelenő Curentul című napilap. Bakó megyét olyan kapcsolati- és érdekháló szövi keresztül-kasul, hogy azt nehezen tudják majd kibogozni a hatóságok – írta az újság, majd kiemelte: a Bakó megyei erdészeti Igazgatóság élére az idei év elején Gheorghe Savu-t nevezték ki, aki tavaly még vezérigazgatója volt egy szíriai üzletember, Omar Hayssam egyik cégének.
“Természetesen faipari vállalkozást vezetett, amely nem utolsó sorban a szíriai meggazdagodását eredményezte.” Vasile Lupu, az erdészeti szaktárca államtitkára azt nyilatkozta a lapnak, hogy ha Hayssam bármely cége képbe kerül, vagyis vétkesnek találtatik az erdőirtásokban, semmi sem fogja megakadályozni a törvény rendelkezéseinek életbe léptetését, “még akkor sem, ha a jelenlegi erdészeti igazgató a szír üzletember alkalmazottja volt”.

A Curentul itt külön kitér arra, hogy Hayssam cégeit számtalanszor vádolták a masszív erdőkitermelések miatt. Majd azzal folytatódik az írás, hogy az államtitkár a napokban közzé tett egy gyorsjelentést a Tatros völgyében tartott ellenőrzésekről. Ezzel kapcsolatosan a napilap megjegyezte: a jelentésben meg sem említették Omar Hayssam cégeit, „aki éveken keresztül kénye-kedve szerint tarolta a moldvai erdőket”.

Az ellenőrzés fő megállapítása az, hogy “a tulajdoni viszonyok helyreállítása a Tatros völgyén a törvény előírásainak tendenciózus értelmezése alapján történt“ – nyilatkozta az államtitkár. Mondatait azonban a lap szembeállította egy másik – tavaly májusi – ellenőrzés eredményeivel. Akkor ugyanis nem szólt senki a törvénytelen erdővisszaszolgáltatásokról, csak az állami területek faanyagának ellopkodását emelték ki.

A Curentul felrótta még az államtitkárnak, hogy azokra a moldvai masszív tarolásokra már nem emlékszik, amelyek 2000 előtt történtek, és amikor “őurassága” még az akkor kormányon levő Román Demokrata Konvenció hajójában evezett. A Curentul írásának politikai felhangja kiérződik ugyan annak utolsó bekezdéséből is, mert a riport azzal zárul, hogy Gheorghe Savu kinevezése a bakói erdészeti igazgatóság élére, felért azzal, mint ha a “farkasra bízták volna a birkanyájat”, amelynek a szakminiszter Gheorghe Flutur és államtitkára, Vasile Lupu a pásztorai. Moldva arculata azonban kétségkívül másként mutatna a legutóbbi esőzések után is, ha Románia gondosabban őrködött volna felbecsülhetetlen értékű erdőinek sorsán.