Halogatja a döntést a kormány radarügyben?

A választások közeledtével egyre kevésbé tűnik valószínűnek, hogy döntés születik a zengői lokátor ügyében. A kormány a környezetvédelmi és a honvédelmi szempontok között őrlődik, miközben elveszíthetjük azt húszmilliárd forintot, amit a NATO a Balkánra néző radar létesítésére szánt. Radarállomásra viszont szükség van, mert a magyar légtér dél felől rendkívül nyitott.

A választásokhoz közeledve a lehető legkisebb az esély arra, hogy a kormány döntést hozzon a zengői radar ügyében – írja a Népszabadság.

A miniszterelnök hétvégi nyilatkozata szerint nincs kormányzati szándék arra, hogy a Zengőn kellene radartt építeni, de tárgyalást kell kezdeni egy radarállomás létesítését célzó projektről. Erre azért van szükség, mondta el Gyurcsány Ferenc, mert a magyar határ déli irányból rendkívül nyitott. A kormányfő elmondása szerint a kormány próbarepülést végeztetett, amelynek során a déli irányból alacsonyan szálló kisrepülőgép Dunaújvárosig jutott, mire a magyar légierő megtalálta. A radarok a gépet nem tudták követni. „Dunaújváros pedig már Paks után van„ – jegyezte meg.

A miniszterelnöki bejelentés – amely nyomán a Fidesz szakértője, Simicskó István szerint fennáll a veszély, hogy a NATO-ban az a kép alakul ki a magyar kormányról, hogy döntésképtelen és határozatlan, mert három éve nem tud állást foglalni az eredetileg a Zengőre tervezett lokátorállomásról – alátámasztja azt, hogy a választásokhoz közeledve a lehető legkisebb az esély arra, hogy a kormány döntést hozzon a zengői radar ügyében – írja Népszabadság. A politikai vezetésnek azt kellene ugyanis eldöntenie, hogy az ország védelmét vagy a környezetvédelmi szempontokat tartja-e fontosabbnak. Ha viszont ebben a ciklusban nem lesz döntés, elveszítjük azt a több mint húszmilliárd forintot, amit a NATO arra a célra adna, hogy a Balkán felé több száz kilométerre is „ellátó” légtér-ellenőrzési rendszert kiépítse. A támogatás feltétele ugyanis az, hogy 2006 végéig át kell adni az állomást.

Az ország déli irányba való nyitottságát jól mutatja az a teszt, amelyet kormányfelkérésre végzett Vári Gyula volt vadászrepülő, jelenlegi szocialista képviselő. Ő tavasszal egy Cesna típusú gépen a déli határról indulva körberepülte a Zengőt és a Duna mentén Budapestig (tehát Dunaújvároson is túl) jutott úgy, hogy a légtérellenőrzés észre sem vette. Vári ugyanis néhány száz méter magasságban tette meg ezt az utat.

A honvédség még a kilencvenes évek közepén kezdett új radarrendszere megtervezéséhez, amivel a korszerűtlen, sokszor meghibásodó szovjet technológiát készültek kiváltani. Már a legelején felmerült egy nagy teljesítményű, messze a Balkánra belátó lokátor terve, amit a Mecsekben telepítettek volna. A lehetséges helyszínek közül végül – hazai, valamint amerikai és német szakértők számítógépes elemzései alapján is – a Zengő csúcsát találták a legelőnyösebbnek.

Csakhogy az elsőfokú környezetvédelmi hatóság a Zengőre tervezett létesítmény hatástanulmányát azzal utasította el, hogy a megvalósítás környezet- és műemlékvédelmi szempontból is aggályos. Hosszas jogi csűrés-csavarás után azonban mégis zöld utat kapott a HM. Így a tárca megvette az érintett telkeket. A NATO pedig 1999-ben fogadta el a radarépítési csomagot, benne – két másik helyszín mellett – a Zengő-csúccsal.

A kivitelezési tervek akkor akadtak meg, amikor tavaly tavasszal zöldszervezetek megvédték a kivágásra kijelölt fákat. AZóta is arról folyik a vita: vajon az ember biztonsághoz vagy a természethez való joga-e a magasabb rendű? A Civilek a Zengőért Mozgalom szeretné megvédeni a Zengő-hegy érintetlen természeti környezetét. Tudósok tanulmányaira hivatkozva állítják, hogy a hegyen még a lehető legkisebb beavatkozás is jóvátehetetlen károkat okozna. Elismerik ugyanakkor a radarállomás fontosságát, amit azonban szerintük máshol kellene felépíteni. A tárca a természet lehető legteljesebb megóvását hangoztatva finomított a terveken: a radartorony eszerint kilátóként is szolgálna, még kerítés sem venné körül.

A politikai akarat azonban megbicsaklott. Zengő-ügyben volt már hangzatos bejelentése Medgyessy Péternek, és Gyurcsány Ferenc is kiállt már azzal idén februárban: a kormány úgy döntött, hogy a Zengőre tervezett radarállomás az engedélyezett módon nem épülhet meg, más helyszínen viszont jóval többe kerül majd. Ezért új tervet, új koncepciót rendeltek meg, és társadalmi vitát indítanak a kérdésben. Az új elképzelésről kiszivárgott, hogy találtak egy kis erdei utat a csúcshoz, amely elkerüli a zöldek által védett bazsarózsatelepeket. Így maradhat a Zengőn a radar, már csak azért is, mert a NATO nem járul hozzá más helyszínhez. Ha módosítunk, a saját költségünkön tehetjük meg, a HM szerint 20 milliárd forintért. Ezután nem történt semmi.

Azaz egy valami igen, s ez igencsak érzékenyen érintheti a HM-et: az új államfő ugyanis az elkötelezetten zöldpárti Sólyom László lesz, aki még a megválasztása előtt utalt arra, hogy az államfő egyben a hadsereg főparancsnoka is. Juhász Ferenc miniszter válasza sem késett sokáig. Közölte: bemutatja Sólyom Lászlónak azokat az információkat, amelyeket a leendő köztársasági elnöknek civilként nem volt módja megismerni. A miniszter szerint, ha pusztán biztonságpolitikai és környezetvédelmi kérdésként kezelik a Zengő-ügyet, akkor viszonylag tiszta a helyzet, ha azonban politikai szimbólumként, akkor már nem olyan egyértelmű.

A NATO ragaszkodik a lokátorállomáshoz, ez a berepüléses eset is bizonyítja, milyen kellemetlen, ha lyukak vannak egy NATO-tagállam, s így az egész atlanti szövetség „radartérképén” – nyilatkozta tegnap a Népszabadságnak a NATO egyik brüszszeli illetékese, aki emlékeztetett arra is: Magyarország a csatlakozáskor maga vállalta a részvételt a közös légvédelemben, s a Zengő-hegyet is maga vetette fel helyszínként. A szövetség számára továbbra sem a helyszín a fontos, bár Magyarország, ha elvetné a Zengő-hegyi tervet, minden bizonnyal évekre kiesne a NATO belső pályázati rendszeréből. Később egy új pályázattal valószínűleg csak jóval nagyobb költséggel lehetne egy megfelelő radarállomást létrehozni.

(Népszabadság)