Rövid távú intézkedésnek tekinti az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) az egészségügyi tárca büfé-rendeletének tervezetét. Csontos Csaba kommunikációs alelnök úgy vélte, több aggályt is felvet a rendelet, amely megfogalmazása szerint stigmatizálja az élelmiszereket. A szakma egyetért az egészségügyi minisztériummal abban, hogy a gyerekek egészségtudatosan alakítsák étrendjüket, ám az ehhez vezető utat másképpen képzelik.
Mint ismert, a kormány idén szeptembertől léptetné életbe az iskolai büfék kínálatáról szóló törvényt. Magyar Bálint oktatási miniszter korábban úgy nyilatkozott: a gyermekek egészsége elsőrendű szempont, nem rendelhető semmiféle üzleti érdek alá. A fellépés nem automata-, illetve büféellenes, nem bizonyos termékek ellen irányul – fogalmazott Magyar Bálint –, azt szeretnék, ha az egészségre „fokozottan hasznos„ élelmiszerek növekvő mértékben lennének jelen az iskolákban.
Az agrárminisztérium és az MTA Táplálkozástudományi Társasága szerint a rendeletet nem lehet betartani, és több ponton diszkriminatív, mert a fogyasztók azt hihetik, hogy a tiltólistás termékek nem egészségesek, holott erről nincs szó. Az ÉFOSZ azt nehezményezi, hogy az egészségügyi tárca nem készített hatástanulmányt, nem vizsgálták meg például, hogy a gyerekek hány százaléka veszi igénybe a büfét – tette hozzá. Nem vette figyelembe a kockázatelemzést, amikor egyes élelmiszerekhez határértékeket rendelt. Csontos Csaba szerint nem derül ki az sem, miként ellenőrzik majd a büféket, hogy betartják-e a szabályokat. Az ÉFOSZ ezért egy platform létrehozását sürgeti, közös cselekvést, a büfék választékának bővítését, az oktatás és a szülők felvilágosításának erősítését ajánlja.
A vezető halálokokat kiváltó betegségek többsége a gyermekkori elhízásra és a túlsúlyra vezethető vissza – mutat rá Dr. Barna Mária, a Magyar Táplálkozástudmányi Társaság elnöke. Hozzátette: minden második gyerek szív- és érrendszeri betegségben szenved, az elhízott gyerekek száma 5-10 százalékkal nőtt az utóbbi években. Az iskoláskorú gyermekeknek csak 15 százaléka fogyaszt rendszeresen zöldséget, gyümölcsöt, 31 százaléka nem sportol napi egy órát, és a 15 éves korosztály 40-47 százaléka kétszer volt már részeg ebben az életkorban – idézett egy felmérésből a szakember, aki úgy véli, minden élelmiszernek helye van az étrendben, de az ételek helyes megválasztására és a mennyiségre kell helyezni a hangsúlyt.
Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke egy komplex életmódprogram megvalósítását hangsúlyozza, szerinte generációváltásra van szükség ahhoz, hogy elérjük a prevenciót, ami mindig kevesebb költséggel jár, mint a betegségek kezelése. Az elhízás elterjedésében szerepet játszik az életmódváltás is, amelyen a társadalom az utóbbi évtizedben keresztülment. Szólt arról, az evésre kevés időt fordítunk. Antal Emese a legfontosabb célt az egészséges életmódra nevelésben látja.
A fizikai aktivitásnak együtt kell járnia a megfelelő táplálkozással. Rendszeres mozgással 60 százalékkal csökkenthető lenne a nem fertőző krónikus betegségek száma, ezzel elérhetnénk, hogy a várható élettartam mind a nőknél, mind a férfiaknál megközelítse az európai átlagot – hívja fel a figyelmet Martos Éva, a Magyar Sportorvos Társaság főtitkára. Az inaktív életmód 13 éves kor után fokozódik, ennek csökkentése kulcskérdés – hangsúlyozza a szakértő. Mint mondta, a testsúly megőrzésében az energia felvételnek és leadásnak egyensúlyban kell lennie. A fizikai aktivitásnak azonban nemcsak ennek megteremtésében van szerepe: csökkenti a szív és érrendszeri megbetegedések kockázatát, növeli a stressztűrő képességet, és segíti az iskolai terheket könyebben elviselni. Martos Éva szerint a családnak, az iskolának, az orvosoknak, a kormánynak, a médiának és az iparnak együtt kell cselekednie.
origo.hu
Magyar szavak, amiket szinte senki sem ismer – Ön tudja mit jelentenek?
