Több mint három órán keresztül tartott a volt miniszterelnök meghallgatása az Orbán család gazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság mai ülésén. A testület tagjai végül felfüggesztették Orbán Viktor meghallgatását, azzal, hogy a nyári szabadságolásokat követően egy „közösen megállapított” időpontban, ha szükséges, ismét meghallgatják a Fidesz elnökét.
Feljelentés okirat-hamisítás miatt?
Az Orbán család gazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság megfontolja, hogy feljelentést tegyen-e ismeretlen tettes ellen, hiszen a volt kormányfő meghallgatásán az derült ki, hogy a jegyzőkönyveknek nevezett dokumentumok tartalma jelentős részben nem valós – közölte szerdán Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság tagja.
A szocialista politikus elmondta: Orbán Viktor szerint a dokumentumok tartalmának jó része nem valós. Ha így van, akkor okirat-hamisítás miatt feljelentést kell tenni – szögezte le Szabó Zoltán.
Szabó Zoltán egyébként egy olyan „taggyűlésen” készült jegyzőkönyvre hivatkozott, amelyről a bíróság jogerős ítélete mondta ki: meg sem tartották, az ÉS című újság jogerősen pert is vesztett emiatt. Orbán Viktor a bizottság előtt cáfolta, hogy részt vett volna olyan taggyűlésen, amelyen bármely cég ügyei szóba kerültek. A volt miniszterelnök a bizottság előtt hangsúlyozta: az Élet és Irodalomban megjelent dokumentumot soha nem látta, így arról nem tud beszélni, de a neki tulajdonított kijelentéseket nem mondta, mert ellentétesek felfogásával. – Soha olyan beszélgetésben nem vettem részt, melyben konkrét vagyoni vagy gazdasági döntések születtek volna – szögezte le.
A Tokaj Kereskedőház Rt. kapcsán hangsúlyozta, mindig egyfajta álláspontot képviselt: a Tokaj Kereskedőház Rt.-nek köztulajdonban kell maradnia. „Minden olyan állítás, amely arról szólna, minden olyan feltételezés, gyanú, vagy vád, hogy más álláspontot képviseltem volna ebben az ügyben, más tartalmú mondatokat mondtam volna, nem felel meg a valóságnak, mert ma is azt vallom, hogy a Tokaj Kereskedőház Rt.-nek köztulajdonban kell maradnia. Sajnálom, hogy a most hivatalban lévő kormány megtörte ezt a korábbi gyakorlatot” – tette hozzá. Ezzel kapcsolatban szólt arról is, hogy Kékessy Dezsővel soha, semmilyen üzleti kérdésről nem beszélt, és az ÉS olyan mondatokat közölt, amelyeket nem mondott.
Orbán: családja vagyongyarapodásához nem járulthak hozzá állami pénzek
A Fidesz elnöke bizottsági meghallgatáson hangsúlyozta: családja vagyongyarapodásához nem járulthak hozzá állami pénzek. Orbán Viktor emlékeztetett arra: 1991-től – ekkor lett országgyűlési képviselő – vagyonbevallásaiban nyomonkövethető a családja vagyoni helyzete. Utalt arra is: a vagyonbevallási bizottság azonnal eljárás (illetve kihallgatás) alá vonta őt, amikor – mint fogalmazott – „letette a lantot” mint miniszterelnök, kiköltözött a miniszterelnöki rezidenciáról, és vásárolt egy budai ingatlant. – A bizottság befogadta az akkori vagyonbevallásomat – hangsúlyozta, hozzáve: több „vegzáláson” is átment, s vagyonbevallása hitelessége bizonyítást nyert. A család vagyongyarapodását illetően elmondta: azon összeg, amiért Lévai Anikó eladta annak idején a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft.-ben meglévő tulajdonrészét – ami az értékesítés pillanatában 6 százalékot tett ki – pontosan egyezik azzal az összeggel, amennyiért alapította, s amit időközben különböző jogcímeken oda befizetett. – Semmilyen gyarapodás nem jött létre – hangsúlyozta. – Ha az ember szőlőt telepít, azt nem azért teszi, mert azt valamiféle gazdasági vállalkozásként képzeli el – magyarázta Orbán Viktor.
Elmondta továbbá: két alkalommal kapott állami támogatást a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft.: az első alkalom Horn Gyula miniszterelnöksége idejére esett, a második esetben a pályázat elbírálására az Orbán-kormány, a pénz folyosítására a Medgyessy-kormány idején került sor – tette hozzá. Elmondta azt is: a szőlőtelepítési támogatást nem „ajándékba” adja az állam, és nem növeli a tulajdonos vagyonát, hanem a veszteséget mérsékli. A szőlőtelepítés ugyanis tizenöt éven keresztül veszteséges – mondta.
Veszteségfinanszírozás
Orbán Viktor a családja vagyonát tekintve elmondta: összesen 122 millió forintnyi vagyonról van szó, amiből 25 millió a hitel. – Ennek levonásával 98 millió forint marad, ebből le szoktam vonni azt a vagyont, amit a házasságkötésünkkor kapott lakás kétszeri cseréjéből vettünk. Így 1986 és 2005 között 34 millió forintnyi vagyonunk gyűlt össze a feleségemmel – fogalmazott a Fidesz elnöke, hozzátéve: 19 év átlagában minden évben körülbelül 1,8 millió forint megtakarítással rendelkeznek. – Ebből van minden vagyonunk – mondta, hozzátéve: ennek az összegnek egy része abból származik, hogy az egyik ingatlanjukat évekig bérbe adták, s ebből adózott jövedelmük keletkezett. – Ezt a vagyonbevallásban is feltüntettük – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki kitért arra is: egyik évben jövedelmét az is növelte, hogy egy könyvéért 18 millió forintot kapott. – Soha nem éltünk nagy lábon. A tisztes, nyugodt polgári életvitel volt a célunk mindig. Ezért is tehettük és tettük meg azt, hogy a megtakarított pénzünket nem értékpapírokba fektettük, hanem földet vettünk rajta, szőlőt, gyümölcsöst telepítettünk – mondta. Orbán Viktor kérdésre kitért arra is: megtakarításaik nagy részét az 1997-ben alakult Tokajhegyalja Kft.-be fizették be, hogy a veszteséget lehessen finanszírozni. Miután a cég állami támogatást kapott, és a veszteségek miatt rendszeresen tőkét kellett emelni és mindenfajta jogcímeken pénzt kellett bevinni, a feleségem tulajdonrésze a kezdeti 20, majd 25 százalékról visszaesett 6 százalékra – mert mi már nem tudtunk ebben részt vállalni, a cégen belüli vagyoni arányunk visszaesett – tett hozzá.
Ki kaphat állami támogatást
Orbán Viktor javasolta: mivel a mezőgazdasági támogatásokat nem személyek, hanem tevékenységek kapják, tisztázni kellene jogi vagy etikai kódex formájában azt, hogy hivatalban lévő parlamenti képviselők, miniszterek és miniszterelnökök hogyan viszonyuljanak a mezőgazdasági támogatásokhoz. Felvetette többek közt, hogy vezessenek be nyilvántartást, ahol minden képviselőnek, miniszternek, kormányfőnek fel kell tüntetnie, hogy milyen támogatást kapott.
A felcsúti földtulajdonára vonatkozó kormánypárti kérdésre – amely azt firtatta, hogy Lévai Anikó földvásárlását követően a település címzett támogatásban részesült egy vízelvezetési projektet illetően, így az ingatlanok értéke megemelkedett – Orbán Viktor úgy reagált: külterületi földekről van szó, így azok értéke nem változott. – Mindig azt kértem a falutól: ha lehet, ne vonjanak belterületbe olyan földeket, amely az én tulajdonomban vannak, mert abból politikai botrányok lesznek. Hiába jogszerű egy külterületi föld bevonása, én azt az elvet vallom: miniszterelnök vagy volt miniszterelnök kevesebbet engedhet meg magának, mint amit a törvény mások számára lehetővé tesz – hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve: valóban jelentős vagyonnövekedés következett volna be a belterületbe vonásból, de „én nem ingatlant spekulálok, hanem mezőgazdasági földeket veszek, s azokat fogom reményeim szerint előbb vagy utóbb művelni” – fogalmazott. A címzett támogatást illetően kiemelte: nem egy faluról volt szó, hanem az egész Váli-völgyről, s a döntést a parlament megszavazta. – Megtehettem volna, hogy azt mondom: utasítsák el a pályázatot. Ám én soha nem vontam el alacsonyabb hatáskörű szervtől semmilyen döntést – tette hozzá.
A meghallgatáson szóba került eladott Haris-közi ingatlanjuk is. – Feleségemmel eladtuk Haris-közi lakásunkat 63 millió forintért. Felvettünk 20 millió forint hitelt, vettünk egy másik ingatlant 75 millió forintért. A folyósítások miatt szükségünk volt áthidaló kölcsönre. Ezt részben a feleségem szüleitől, részben egy barátomtól kaptuk. Amint a hitelt megkaptuk a banktól, azonnal vissza is fizettük – mondta kérdésre válaszolva Orbán Viktor, aki – mikor a kormánypártiak arról érdeklődtek, hogy ki ez a barát – az mondta: annak engedélye nélkül nem nevezi meg barátját.
Mayer Aranka a dokumentumok eredetéről
Mayer Aranka (a Tokajhegyalja Kft. egyik tagjának, Szász István Attilának válófélben lévő felesége) meghallgatása már kora reggel megkezdődött.
Mayer Aranka elmondta: 2004 karácsonya után kereste fel az Élet és Irodalom szerkesztőségét, mert a vagyonmegosztást nem sikerült három év óta megoldani férjével, és így próbált meg a nyilvánosság elé kerülni. Hozzátette: az eredeti példányokat fénymásolta férje irodájában, és a másolatokat bocsátotta az újság rendelkezésére. Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy nem kérdőjelezte meg senki ezek hitelességét. Hozzáfűzte: taggyűlésen ő soha nem vett részt, csupán háziasszonyként töltött ott perceket, amíg bevitte az ott lévőknek a kávét, vagy a papírokat. Ezen kívül többször találkoztak az ügyben említett felek, elsősorban vacsoráztak, vagy ebédeltek, ám ezek nem voltak taggyűlések – mondta.
Herényi Károly képviselő kérdésére Mayer elmondta, hogy amennyiben megegyezett volna férjével a válást illetően, soha nem hozta volna nyilvánosságra ezeket az iratokat. Az motiválta, hogy saját gyermekei érdekét képviselje – hangoztatta Mayer Aranka.
Répássy Róbert, a Fidesz országgyűlési frakcióvezető-helyettese szerint Orbán Viktornak, a párt elnökének a szerdai vizsgálóbizottsági meghallgatása során „az MSZP-s és az SZDSZ-es képviselők végképp nevetségessé váltak.„ A politikus az MTI-nek azt mondta, hogy kiderült: az eddigi vádak alaptalanok voltak, és ezzel az Orbán Viktor elleni lejárató kampány kifulladt. Répássy Róbert szerint az is bebizonyosodott, hogy a Fidesz képviselői helyesen döntöttek, amikor távol maradtak a vizsgálóbizottság munkájától.
(Magyar Rádió, Világgazdaság, MNO)
