Raksányi Gellért nyolcvanéves

Raksányi Gellért, a Nemzet Színésze nyolcvanéves. Dunántúli családból származik, melynek nemessége a XIII. századból datálódik. Felmenői értelmiségiek, a közélet jeles szereplői, ő viszont színész lett, minden akadály ellenére „komédiás”, világvándorok, mulattatók, vásári pojácák utóda, aki egyszerre képes átélni és felmutatni a sors tragikumát és komikumát.

Kevesen mondhatják el, amit ő, hogy több mint fél évszázadig volt a Nemzeti Színház tagja, 1989-től a társulat örökös tagja. Páratlan karakterszínész, jeles epizodista, aki egyformán otthonosan mozog Katona József, G. B. Shaw és Illyés Gyula, Csehov és Örkény István színpadán, és persze a filmvásznon, a Körhintában vagy az Édes Annában, a Rákóczi hadnagyában, a népszerű Tenkes kapitányában és a Rózsa Sándorban. Raksányit sokáig mellőzték, nem igazán került reflektorfénybe, és csak idősebb korában „fedezték fel” igazán. Művészetét számtalan kitüntetéssel ismerték el, ám mindennél többet mond, hogy elsők között kapta meg a Nemzet Színésze kitüntető címet, ami több, mint bármilyen szakmai vagy állami díj: a nemzet szeretetének és megbecsülésének jele.