Több száz cég perelheti az államot

Budapesten száz körüli, országszerte pedig több száz cég kezdeményezhet eljárást a következő hónapokban a magyar állam ellen az EU-szabályokkal össze nem férő, megszűnő iparűzési adó visszatéríttetése céljából. Egyesek idén már nem is akarják befizetni ezt a közterhet. Adószakértők véleménye megoszlik, érdemes-e már most a jogi utat választani.

Országszerte több száz cég kezdeményezhet eljárást a következő hónapokban a magyar állam ellen az iparűzési adó visszatéríttetése céljából – tudta meg a Napi Gazdaság.

A hozzáadott érték típusú adó EU-konformitását több szempontból is vitathatják az érintett társaságok. Fogyasztói típusú elvonásnak is minősíthető, így ellentmond az unió vonatkozó szabályozásának, miszerint csak egyetlen forgalmi típusú adó alkalmazható, ez Magyarországon az áfa. Emellett kétségbe vonható a versenysemlegessége is, hiszen eltérően terheli az egyes ágazatok képviselőit. Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere szerint különösen hátrányosan érinti az adónem a nagy kamat- vagy bérköltséggel dolgozó cégeket, mivel ezek a költségek nem vonhatók le az adóalapból.

Az utóbbi csoportba tartoznak a sok munkavállalót alkalmazó, valamint a magasan kvalifikált szakértőket foglalkoztató, jellemzően szolgáltató társaságok. Ezen felül még a nagyszabású beruházásokba kezdő cégek és az exportorientált vállalkozások helyzetét ronthatja az iparűzési adó. Az előbbi csoportba tartozó nagyvállalatok ugyanis nem vonhatják le az adóalapból az értékcsökkenést. Oszkó hozzátette, hogy így a pert indító cégek sorában a nagyvállalati körtől kezdve a közepes és kisvállalkozásokig megtalálhatók az érdekeltek.

A fővárosi önkormányzatnál eddig hozzávetőlegesen száz cég jelezte: peres eljárás keretében visszaigényli a 2004. május 1-je óta befizetett iparűzési adót. Egyes társaságok azt is jelezték: idén már be sem fizetik azt. Deli Lajos osztályvezető szerint mindez 5 milliárd forintjába kerülhet a fővárosi önkormányzatoknak, amely tavaly 139 milliárd forintos iparűzésiadó-bevételt könyvelhetett el, az idén pedig 149 milliárdra számít. Az osztályvezető elmondta, hogy az érintett cégeket levélben tájékoztatja az önkormányzat a hatályos jogszabályokról és a cég fizetési kötelezettségéről, valamint az ennek elmulasztása esetén kiróható szankciókról. Deli úgy véli, hogy az adótörvényekkel kapcsolatos jogszabálytervezetek őszi benyújtása, valamint a hasonló szisztéma szerint működő olasz regionális adóval kapcsolatos európai bírósági döntés előtt elhamarkodott a fizetést megtagadó cégek részéről ez a magatartás.

Az Európai Bíróság (EB) döntése két irányú lesz majd. Egyrészt kimondják, EU-kompatibilis-e az adónem, másrészt meghatározzák az ítélet időbeli hatályát. Azaz: ha kimondják az inkompatibilitást, eldöntik, hogy visszamenőleges vagy csak jövőbeli hatálya legyen az ítéletnek, visszafizetési kötelezettség esetén pedig azt, hogy minden cég vagy csupán az eljárást kezdeményező társaságok kapják meg 2004. május 1-ig visszamenőleg a befizetett iparűzési adó összegét. Ez utóbbi döntés meghozatalakor az adott tagállam jó- avagy rosszhiszeműsége sokat nyomhat a latban, ezért a magyar álllamnak most úgy érdemes kommunikálnia, hogy jóhiszeműsége (nem tudtak arról, hogy nem EU-kompatibilis az adó, mivel az ellen Brüsszel nem emelt kifogást a csatlakozást megelőzően) bizonyítást nyerjen. Oszkó egy osztrák példát említett, amikor ugyan nem kompatibilisnek ítéltek egy adónemet, de az államot jóhiszeműnek tekintette az EB, így csak a ténylegesen pereskedő cégeknek ítéltek meg visszatérítést.

Napi Gazdaság