Lassíthatja a Csepelre tervezett központi szennyvíztisztító telep megépítését az UNESCO Világörökség Bizottságának legfrissebb állásfoglalása, amely elutasítja a kulturális védettség alá eső budai alsó rakpart kiszélesítését. Az Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházásaként számon tartott szennyvíztisztító beindulásával a főváros szennyvizének csaknem száz százalékát tisztítanák meg, igaz, ehhez a budai oldalon egy nagy átmérőjű gyűjtőcsatornát kell építeni, ezt tervezték a rakpartra, mégpedig úgy, hogy ezzel párhuzamosan kibővül egy zöldsávval az út és a folyó közötti rész.
Ivántsy Gábor, a szennyvíztisztító mintegy 180 milliárd forintos beruházásának lebonyolítását irányító Enviroduna Kft. ügyvezető projektigazgatója a Magyar Hírlapnak kijelentette, hogy a budai főgyűjtőt mindenképpen meg kell építeni, a nyomvonal kijelölését azonban felülvizsgálják, figyelembe véve a nemzetközi szervezet javaslatait. – A központi telep megépítése az eredeti tervek szerint zajlik, a Margit híd és az Erzsébet híd közé tervezett út és a parkosított zöldsáv kialakítása vált kérdésessé – közölte Ivántsy. Szerinte a tervek újragondolása után, még az idén meglesz a budai csatorna végleges nyomvonala.
Az UNESCO szakértőkből álló küldöttsége év elején, civil kezdeményezésre jött Budapestre, hogy véleményezze a szélesebb rakpart tervét, amelyet korábban több hazai környezetvédő csoport is elutasított. A nemzetközi szervezet álláspontja egyébként nem kötelező Magyarországra nézve, a világörökségi védettség alatt álló helyszín viszont – ha figyelmen kívül hagyják a döntést – felkerülhet az UNESCO veszélyeztetett helyszíneket tartalmazó listájára, jelentősen rombolva az ország kulturális megítélését.
Pintér Tamás, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának titkárságvezetője a lapnak csak annyit mondott, hogy ebben a kérdésben folyamatosan egyeztet a fővárossal.
Demszky Gábor főpolgármester hétfőn jelentette be, hogy a főváros százmillió, az állam pedig 94 millió euró hitelt vesz fel a központi szennyvíztisztító telep és a kapcsolódó létesítmények finanszírozására az Európai Beruházási Banktól. A teljes beruházás az Európai Unió kohéziós alapjának 305 millió euró összegű, vissza nem térítendő támogatásával valósul meg, az eredeti tervekhez képest jelentős késéssel, várhatóan 2010 végére.
A Városházán mindössze annyit közöltek, hogy legkorábban a szeptemberi közgyűlésen tárgyalhatnak az UNESCO állásfoglalása miatt kialakult új helyzetről.
Nem kapott még semmilyen értesítést a fővárosi önkormányzat arról, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága megvétózta volna a budai alsórakpart kiszélesítését – nyilatkozta a távirati irodának a Magyar Hírlap szerdai számában megjelentekre reagálva Demszky Gábor.
Forrás: Magyar Hírlap
ukrajna
Szijjártó Péter visszaszólt az ukrán külügyminiszternek
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!