Der Spiegel (spiegel.de)
A Der Spiegel (spiegel.de) című baloldali hírmagazinban Gisbert Mrozek Az orosz haditengerészet megalázó órái című, moszkvai keltezésű írásában foglalkozik a mini-tengeralattjáró mentésének tanulságaival.
Egy ideig úgy tűnt, hogy Oroszország tanult a Kurszk nevű atom-tengeralattjáró öt esztendővel ezelőtti katasztrófájából. Tévedés volt ezt feltételezni. Erre utalnak a mini-tengeralattjáró mentéséből levonható tanulságok – a brit és amerikai haditengerészet segítsége nélkül az oroszok tehetetlenek voltak.
A mini-tengeralattjáró történetének szerencsés végkifejlete ellenére egyre szaporodnak azok a jelek, melyek a „Pris” szerencsétlenségét a kezelőszemélyzet gyenge kiképzettségére és hiányzó hozzáértésére vezetik vissza. Úgy tűnik, döntően ennek tudható be, hogy belegabalyodtak az orosz tenger alatti lehallgató berendezésekbe. Ez a kritika még akkor is érvényesnek tekinthető, ha ez akkor történt, amikor a víz alatt a jármű 190 méteres mélységben megpróbálta magát egy halászhálóból kiszabadítani.
A csendes-óceáni flotta mentési kísérletei következtében csak újabb kínos részletek kerültek napvilágra. Hamarosan kiderült, hogy az egész orosz flotta nem rendelkezik egyetlen bevethető mentőhajóval sem. Vagy már rég elrozsdásodtak, vagy eladták azokat, újakat pedig még öt évvel a Kurszk katasztrófáját követően sem vásároltak.
Nem jártak eredménnyel a c sendes-óceáni flotta azon kísérletei sem, melyek a használható technikát nyers erővel próbálták pótolni. Így meghiúsultak azok a próbálkozások, melyek a hajót hálóstól, kötelestől, kábelestől, csövestől, lehallgatókészülék- darabostól, 60 tonnás horgonyával egyetemben még a britek és az amerikaiak odaérkezése előtt szerették volna elvontatni. Az angolszász segítség helyett Viktor Fjodorov tengernagy azzal az ötlettel állt elő, hogy robbantással szabadítsák ki a hajót szorult helyzetéből.
A mini-tengeralattjáró személyzetét csak azért mentették meg, mert öt éve a Kurszk tragédiája 118 életet követelt, és azóta az egész világ tudja, annak felelősségét az orosz flotta felső vezetése viseli. Ezért is kért Oroszország rögtön nemzetközi segítséget, és ezért is kapta meg azonnal.
Az azonban hosszú távon nem megoldás, hogy ha valahol hét orosz tengerésznek saját ügyetlensége miatt nehézségei támadnak, akkor a segítséget Texasból és Londonból kelljen repülőgéppel a helyszínre szállítani. Ezt pontosan tudta a Kreml és a flottaparancsnokság is, és valószínűleg ezzel Moszkvában az első pillanattól fogva tisztában voltak.
Ez lehetett az oka, hogy az orosz flotta főparancsnoka, Vlagyimir Kurojedov tengernagy, aki felelős volt már a Kurszk tragédiájáért is, már az első nap eltűnt, s azóta senki sem látta. A Kurszk tragédiáját a tengernagy egyedül Putyinhoz fűződő baráti kapcsolatainak köszönhetően élte túl. Az orosz elnök már Kurodajevnek az orosz tengerész egyenruhák történetéről írt diplomamunkájánál is segédkezett.
Könnyen lehet, hogy a tengernagy most is megússza, hiszen Putyin a katasztrófa után nem őt, hanem a honvédelmi minisztert, Szergej Ivanovot küldte a Kamcsatka-félszigetre, hogy kikanalazza, amit a flotta főzött. Ezzel érezhetően romlottak Ivanov politikai karrierjének esélyei. Az orosz sajtó ugyanis benne látta azt a személyt, aki majd Putyin örökébe léphet és elnök lehet. Ez azonban most már valószínűtlennek tűnik, hacsak Ivanov nem reformálja meg alapjaiban a haditengerészetet.
Kérdéses, hogy a mélyreható változásokhoz szükséges politikai nyomás gyakorlására képes lesz-e mai állapotában a duma és az orosz sajtó. A baleset és az elszenvedett presztízsveszteség ehhez talán mégsem elegendő. Egy majdnem katasztrófa nem valószínű, hogy felrázza Oroszországot, és valószínűbb, hogy minden marad a régiben. Ahogyan az egykori orosz miniszterelnök, Csernomirgyin megfogalmazta: „Mi szerettük volna jobban csinálni, de minden maradt a régiben.”
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilapban Markus Wehner Orosz ködösítési művészet című írásában a mostani és az öt évvel ezelőtti tengeralattjáró katasztrófa közötti párhuzamot mutatja be.
A hétfős AS-28-as jelű mini-tengeralattjáró mostani és az öt évvel ezelőtti Kurszk katasztrófa közötti párhuzam aligha tagadható. Főként, ha az orosz haditengerészet ködösítési kísérleteit vetjük össze, hiszen most is, mint 2000-ben tette, először kitalált történettel próbálkoztak. Egy rutingyakorlat alkalmával a Kamcsatka- félszigetnél a tengeralattjáró belegabalyodott egy halászhálóba – hangzott az első hivatalos változat. Csak péntek este rukkoltak elő a valódi okokkal: a hajó egy tengeralatti lehallgatókészülékbe gabalyodott bele, melyet egy 60 tonnás horgonnyal erősítettek a tenger fenekére. Ezt a lehallgatórendszert kívánta az AS-28-as személyzete kijavítani.
Az oroszok annál kevésbé hisznek a hivatalos magyarázatoknak, mivel túl sokszor hazudtak már nekik terrorakciók és katasztrófák kapcsán. Ez történt Csernobil, a beszláni túszejtés során, vagy éppen a moszkvai zenésszínházat ért terrortámadás kapcsán. A Kurszk kapcsán is hazudtak, amikor a haditengerészet vezetése nevében Kurodejov tengernagy azt állította, hogy „80 százalékban biztosak abban, hogy egy külföldi tengeralattjáró felelős, s a hiányzó 20 százalékra is találnak majd bizonyítékot!” A valóságban a Kurszk egy hibás torpedóval futott ki a gyakorlatra és felrobbant akkor, amikor a hajót megmentendő ki kívánták lőni. A félresikerült kísérlet következtében a többi torpedó is berobbant. Mégis az orosz tengernagyok hónapokig a külföldi tengeralattjáróval történt összeütközés meséjét terjesztették.
Az orosz lapok szombati számukban bírálták a haditengerészet vezetését a balesettel kapcsolatos hamisításaik miatt. A baleset közép-európai idő szerint két órakor történt, mégis csak 23 órával később tudósított róla a hivatalos állami hírügynökség. A hivatalos tájékoztatásban elhallgatták a mentőeszközök állapotát. Így nem említették, hogy a Georgij Kozmin, a mini-tengeralattjáró anyahajója nem rendelkezett egy második, merülésre alkalmas készülékkel, mely segíteni tudott volna és az Alages névre hallgató mentőhajó sem rendelkezett ilyen eszközzel. „A Kurszk elsüllyedése óta eltelt öt esztendőben semmi sem változott”, idézett a Komszomolskaja Pravda az orosz haditengerészet egyik tagját. „A hadsereg továbbra is köddel borítja be a civilek agyát.”
origo.hu
Menczer Tamás: Ilyen, amikor kiderül az igazság! - videó
