A különbségek oka a származási országok társadalmi szokásaiban és a jóléti lehetőségekben keresendők. Azokban az országokban, ahol a termékenység már eleve magas, a nőknek jelentősen nagyobb az esélye arra, hogy a bevándorlás után néhány éven belül gyermeket szüljenek.
Ugyanakkor nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy a társadalmi szokások és a bevándorló státus gyakran együtt jár az anyagi biztonsággal is, különösen olyan országokban, ahol a menekültek befogadására jelentős összegeket fordít a város vagy az állam.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy a bevándorlók Európa több országában úgymond kihasználják a befogadó országot, vagyis gyakran tudatosan terveznek a szociális juttatásokkal, a menekülteknek járó támogatásokkal. Ennek egyik legeklatánsabb példája az a Bécsben élő szíriai menekült család, akik tizenegy gyermeket nevelnek és összesen kilencezer euró támogatást kapnak az osztrák fővárostól.
A bevándorló nők származási országa meghatározó a gyermekvállalási kedvben
Franciaország fogadja Európában a legtöbb afrikai bevándorlót. Az EU-átlag háromszorosa az afrikai bevándorlók aránya a teljes bevándorló népességben.
A világ hat legmagasabb termékenységi rátájú országa közül pedig öt francia nyelvű afrikai ország.
Az OECD adatainak elemzése kimutatta, hogy Franciaországban a legmagasabb az Európai Unión kívül született nők gyermekvállalása, a legmagasabb az összes nyugat-európai ország közül. A legfrissebb országos adatok szerint 2023-ban először fordult elő, hogy a Franciaországban bejegyzett összes születés több mint harminc százaléka olyan családokat érintett, amelyekben legalább az egyik szülő Európán kívüli országból származott.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!