Schröder Iránnal kampányol

Felháborodást váltott ki, hogy Svájc nem az iraki rendőrségnek, hanem a hadseregnek szállítja lövészpáncélosait, ám a hírt cáfolták – olvasható a Bieler Tagblatt című svájci lapban. A Frankfurter Allgemeine Zeitung arról ír, hogy Schröder Irakhoz hasonlóan a kampány részéve teszi az iráni atomprogramot.

2005. 08. 15. 7:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bieler Tagblatt (bielertagblatt.ch)

A svájci napilapban Franz Hophan Az üzlet felháborodást vált ki címmel foglalkozik egy fegyverexporttal kapcsolatos hírt követő belpolitikai izgalmakkal.

Egy szombaton nyilvánosságra hozott hír komoly zavart keltett Svájcban. A hadiipari hírekre specializálódott amerikai internetes ügynökség a Defense Industry Daily (DID) infromációit átvette a Basler Zeitung és a Tagesschau, a német nyelvű svájci közszolgálati televízió, a DRS híradója is. Eszerint a 180 db svájci M 113-as lövészpáncélost nem, ahogy eddig állították, az iraki rendőrségnek kívánják leszállítani, hanem az ország hadseregének adják át.

A hírt félreértelmezésként magyarázta a DID főszerkesztője, Joe Katzmann, aki a Neue Zürcher Zeitung vasárnapi kiadásának kijelentette: „Ez egyszerű félreértés.” A DID arról tudósított, hogy a svájci lövészpáncélosok a „77 Magyarországról származó és felújított T-72-es páncélossal egyetemben egy iraki páncéloshadosztályt állítanak fel”. Katzmann szerint ő valójában nem arra kívánt utalni, hogy a svájci lövészpáncélosok ugyanahhoz a hadosztályhoz fognak megérkezni, mint a magyarországi harckocsik. Valójában fogalma sincs arról, pontosan hol kerülnek alkalmazásra az M 113-asok.

Ugyanakkor egyéb híresztelések gyengítik e cáfolat erejét. Így például a SonntagsZeitung egy, a Kongresszusnak június 21-i dátummal készített, „Az iraki biztonság és stabilitás felmérése” című Pentagon-jelentésre hivatkozva állítja, hogy az iraki hadsereget, és nem a rendőrséget kívánják a lövészpáncélosokkal felszerelni.

A jelentés következtében a svájci gazdasági tárca képviselői kijelentették, hogy az iraki kormánytól további garanciákat kérnek majd. Az exportengedély előfeltétele – a már beérkezett – amerikai gyártói egyetértés, valamint az irakiak „végfelhasználói nyilatkozata”. Most azt várják el az iraki féltől, hogy nyilatkozatában konkrétan is hivatkozzon az ENSZ 1546-as számú határozatára és az abban megfogalmazott feltételekre, mondta Othmar Wyss, aki a tárcánál az exportellenőrzésért felelős. Ebben a határozatban az ENSZ arra szólítja fel a nemzetek közösségét, hogy támogassa az iraki kormányt a rendőrség, határőrség és épületőrzés kiépítésében, s pontosan erre határozatra hivatkozva jelentette be a svájci kormány a lövészpáncélosok exportját.

Már az iraki rendőrségnek szánt páncélosok (és a többi bejelentett fegyvereladás) kemény kritikát váltott ki Svájcban. A szocialisták, a zöldek, valamint a Néppárt egy része már ezeket az ügyleteket is ellenzi. Érvelésük szerint ez már ellentétes a hadianyagtörvény szellemével és részben ellentétes az ország semlegességével. Kedden a parlament biztonságpolitikai bizottsága fog foglalkozni a fegyverexporttal. Ugyan a bizottságnak nincs döntési jogköre, de az export ellenzői nyomást kívánnak gyakorolni a kormányra.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív napilap Schröder kampánytémává teszi Iránt című írásában tudósít arról, hogy a mostanság államférfiúként turnézó kancellár úgy tűnik, megtalálta azt a külpolitikai témát, mely – mint 2002-ben az iraki háború – még megmentheti.

Gerhard Schröder az iraki atomprogram kapcsán folytatott vitában az erőszak alkalmazásának elkerülésére szólított fel. A választási kampány célegyenesét megnyitó hannoveri fellépésében szombaton úgy érvelt, hogy egy erős tárgyalási pozíció kiépítése szükséges Iránnal szemben, „de vegyétek le a napirendről a katonai megoldásokat – mi már megéltük, hogy az semmire sem sem jó!”

Schröder a Bild am Sonntagban azzal egészített ki nyilatkozatát: „A katonai megoldásokat rendkívül veszélyesnek tartom, ezért bizonyosan kizárhatom, hogy a vezetésem alatt álló kormány abban részt venne.” Másrészről Schröder úgy vélte, biztosítani kell, „hogy Irán nem lesz abban a helyzetben, hogy atomfegyvert állítson elő.”

Bush a hét végén kijelentette, hogy a Teheránnal folytatott atomkonfliktusban nem zárja ki a katonai erő alkalmazását. A CDU és az FDP azt vetették Schröder szemére, hogy az iráni konfliktust saját kampánycéljaira használja fel. Ezzel azt a látszatot kelti, hogy a nemzetközi közösség már nem egységes. A CDU külpolitikusai, Wolfgang Schäuble és Friedbert Pflüger felszólították a kancellárt, hogy ne kampányoljon az iráni atomvitával. Egyúttal Schäuble úgy fogalmazott, a kancellár felelőtlen kiejelntései növelik az iráni atombomba veszélyét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.