Elszaporodtak az adócsalások

Az év első hét hónapjában az állami adóhatóság szakemberei 736 esetben tettek büntetőfeljelentést bűncselekmény gyanúja miatt a nyomozó hatóságoknál. Az elmúlt év hasonló időszakában ez a szám még az ötszázat sem érte el, vagyis egy év alatt több mint 50 százalékos volt a növekedés.

Az év első hét hónapjában jelentősen nőtt az adóhatóság által tett büntetőfeljelentések száma – tudta meg a Világgazdaság az APEH-tól. Az előző év első hét hónapjához viszonyítva csaknem hatszor annyi volt a közokirat-hamisítás miatt tett feljelentések száma, illetve több mint tízszeresére nőtt a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása miatti feljelentések száma. Kismértékű növekedés történt a zártörés, a csődbűntett, a számvitel rendjének megsértése bűncselekmények körében is. Ugyanakkor csökkent az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó, az adókra és a központi költségvetési támogatásokra elkövetett bűncselekmények miatti feljelentések száma: a csalásnál 18, az adócsalásnál pedig hatszázalékos volt a visszaesés.

Ami a bűncselekmények elkövetési értékét illeti, az rendkívül változó: a kisebbek mellett milliárdos értékűek is akadnak. Az idén már kétszer tett az adóhatóság olyan feljelentést, amelyben az egymilliárdot is meghaladta az elkövetési érték. Az abszolút „listavezető” ügyben több mint 1,6 milliárd forint, míg a másodikban 1,3 milliárd az elkövetési érték. Az egy feljelentésre jutó összeg egyébként július végéig némileg meghaladta a 14 millió forintot, amely a tavalyi azonos időszakhoz képest csaknem 20 százalékos emelkedést mutat.

Az egyes adónemeket tekintve elmondható, hogy a büntetőfeljelentések többsége az általános forgalmi adót érintette, de több kapcsolódott a személyi jövedelemadóhoz is. Még mindig gyakoriak a fiktív számlakibocsátások, illetve az ezen bizonylatokra alapítottan gyakorolt adólevonási jog az áfában. Az utóbbi időszakban gyakran tett az adóhatóság feljelentést az adócsalásnak egy különös, végrehajtással kapcsolatos fajtája miatt is. Ezekben az esetekben az adós a végrehajtási eljárást különböző cselekményekkel – így például ingó, illetve ingatlan vagyon értékesítésével – akadályozta, illetve késleltette adótartozásának behajtását. Ugyancsak nőtt a közokirat-hamisítások száma: itt legtöbbször arról volt szó, hogy az adózók hamis jövedelemigazolásokat nyújtottak be a pénzintézetekhez kölcsön igényléséhez.

Nem állítható, hogy uniós tagságunk miatt növekedett volna a csalások száma. Az viszont kijelenthető, mivel az EU-n belüli kereskedelemnek a csatlakozásunk óta új szabályai vannak, hogy azok a vállalkozók, akik egyébként áfacsalásból igyekeznek mind több „jövedelemre” szert tenni, igyekeznek újabb módszereket alkalmazni. Ennek egyik módja, hogy adómentesen, EU-n belüli értékesítésként számláznak, holott az áru az ország területét nem hagyja el. Az adóhatóság igyekszik az ilyen típusú ügyleteket szigorú ellenőrzésekkel megakadályozni.

Egyre gyakrabban találkozik az adóhatóság olyan szövevényes esetekkel, amikor az adómentesen számlázható exportértékesítést a vállalkozó nem végzi el, az áru az EU határát nem hagyja el, ugyanakkor a valótlan exporthoz kapcsolódó számlák előzetesen felszámított áfáját az adóhatóságtól visszaigényli. Ezen ügyleteknél a vám- és pénzügyőrség szakértőivel együttműködve az utóbbi időben rendkívül bonyolult csalásokat is sikerült a szakértőknek felderíteni. Ilyenkor nemzetközi ellenőrzést kérnek, s akkor gyorsan kiderül, hogy az exportértékesítés nem valós.

Forrás: Világgazdaság