A közös ellenség: a populizmus
Az aktuálpolitikai, illetve gazdasági kérdéseken – benzin áfájának csökkentése, költségvetés, Száz lépés program, privatizáció – az ellenzék tevékenységéről, illetve a „liberális, konzervatív és szociáldemokrata erők fő ellenségéről, a populizmusról” beszélt ma Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlamentben. Az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján tartott, mintegy hatvanperces, napirend előtti felszólalásában a kormányfő elsőként a politikai elit szerepét, működését részletezte; mint mondta, sok választott politikus nem olthatatlan, mély felelősséggel, ragyogó minőségben dolgozik, hanem az önzés és a középszer tombol. Hangoztatta az együttműködés fontosságát is: a demokratikus versengés nem jelenti azt, hogy nincs hazafias együttműködés – jelentette ki a kormányfő, aki ezt követően rátért a populizmusra, mely – szerinte – az elmúlt években egyre több európai országban „nem kevés hívet” szerzett magának politikusok és választók közt egyaránt. Gyurcsány Ferenc azt kérte a parlament demokratikus meggyőződésű pártjaitól, hogy erősítsék meg a demokratikus közepet. A miniszterelnök a populistákat bírálva azokat a kritikákat fogalmazta meg, amelyekkel az utóbbi időben a Fideszt illeti. Egyórás beszédének jelentős részében közvetve vagy közvetvetlenül a Fidesszel, illetve annak elnökével foglalkozott.
Szépen megy a maga útján a gazdaság
A miniszterelnök a magyar gazdaság helyzetéről is beszélt. Kifejtette: sokszor hallotta az ellenzék részéről, hogy a gazdaság válságban van, ám ő ennek ellenkezőjét látja; a gazdaság a sokkal több kihívás és a sokfajta teljesítmény kényszere mellett is szépen megy a maga útján – jelentette ki. A miniszterelnök szerint Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, amikor a nyilvánosság előtt a gazdaság válságáról beszél, azzal árt az országnak és a közös teljesítményt vitatja el. Gyurcsány Ferenc hangoztatta: 1998 óta (tehát az Orbán-kormány időszakát is beleszámítva – a szerk.) az országban olyan növekedés ment végbe, mely meghaladja a dualizmus időszakának növekedését is, melynek átlaga 3,7 százalék volt, míg most meghaladja a négyet. A miniszterelnök felszólította Orbán Viktort, aki maga is részt vett az ülésen: ha úgy látja, hogy Magyarország válságban van, „szemtől szembe” tegye meg ezt az állítását.
Könnyen készül a szigorú költségvetés
Gyurcsány Ferenc hangoztatta: szigorú költségvetéssel fogják azt a politikát szolgálni, melynek legfontosabb elemeit meghirdették kormányprogramjukban, illetve a Száz lépésben. Ezzel kapcsolatban kitért a luxusadóra a családtámogatási rendszer megváltoztatására, az egészségügyi reformra, az agárium kárbiztosítási alapjára. (Ugyanakkor – a kihívásokról szólva – elismerte, hogy csupán 30-40 ezerrel van több munkahely, mint három éve.) Hangoztatta: ez egy bátor kormány, és hozzá mer nyúlni „régóta zárványszerűen megrögződött viszonyokhoz”. A költségvetésről annyit mondott: a kormány szeptember 30-án benyújtja a törvénytervezetet, s céljuk az igazságos és biztonságos Magyarország megteremtése. – Ha tudjuk, mik a prioritásaink, nem nehéz költségvetést összeállítani – jelentette ki Gyurcsány Ferenc, aki megemlítette azt is: jövőre emelkednek a nyugdíjak , többet költenek család- és lakástámogatásra, a felsőoktatásra, s az agrár- és vidékfejlesztésre több mint 400 milliárd forint jut. Az uniós támogatásokról szólva Gyurcsány Ferenc azt mondta: az elmúlt időszakban az uniós projektek megvalósítására előlegként és részteljesítésként már 70 milliárd forintot kifizettek. – Behoztuk azt a hátralékot, amelyet Magyarország 2000 óta felhalmazott – hangoztatta Gyurcsány Ferenc (ismert: alig egy éve vagyunk az EU tagjai – a szerk), és kifejtette: hazánk a régió összes országához képest a legtöbb uniós pénzt fizette ki előlegként és részteljesítésként augusztus 31-ig.
Privatizáció helyett fejlesztés?
A Budapest Airport privatizációjával kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: a repülőtér eladásáról szó sincs, a fejlesztés lehetőségét és kötelességét adnák el – az ingatlanokat csak bérbeadnák. Hogy Európa ezen felének légikikötő-központja Budapest legyen, ahhoz 100 milliárdok kellenek – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint e fejlesztés vége, hogy szállodák, irodaházak épülnek a reptér mellett, és gyorsvasút Ferihegy és a városközpont között. A miniszterelnök szerint itt az ideje lezárni a privatizáció folyamatát, és a privatizáló állam helyett itt az ideje a fejlesztő állam intézményeit, szabályait megalkotni, „ezért a kormány év végéig arra vonatkozó csomagot terjeszt a parlament elé, hogy a privatizáció lezárásával, új intézmények és szabályok létrehozásával hogyan alakítjuk ki a fejlesztési célú állami vagyonkezelés rendszerét„.
Olcsóbb üzemanyag már októbertől
A benzin áfájának csökkentésével kapcsolatban elmondta: az ülést megelőzően benyújtották a benzin áfájának csökkentésére vonatkozó törvénymódosítási javaslatot, s a házbizottságot arra kérték: olyan eljárást válasszon, amely lehetővé teszi, hogy hogy október elején már új áfateherrel lehessen értékesíteni a benzint és a gázolajat. A MOL-tól továbbá azt kérik, hogy árpolitikája kialakításában tanúsítson mértékletességet – tette hozzá a miniszterelnök.
MDF: Hol vannak a reformok?
Vajon mit várnak el az emberek tőlünk? – tette fel a kérdést napirend előtti felszólalásában Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Közölte, az MDF felmérése szerint a válasz egyértelmű: eredményt
érzékelhető pozitív változásokat. Vita az van, talán több is a kelleténél, mi azonban megrekedünk a vitánál, s nem folytatjuk azt egyeztetéssel. Ha pedig vannak is egyeztetések, azok sem megoldásokat keresnek és kompromisszumokat, erdmények pedig ezért nincsenek – fogalmazott Dávid Ibolya. Hol vannak a reformok? Hol van az értelmes munka a mai magyar parlamentből? – kérdezte a politikus. Az MDF szerint nem a gazdaság van veszélyes helyzetben, amivel probléma van, az a koncepciótlanság és az államháztartás hiánya és állapota, ami botrányosnak nevezhető. Az MDF azt javasolja a kormánynak, hogy az állam szerezze vissza a kontrollt az államháztartás felett, valamint hajtsa végig a 12 pontban meghirdetett gazdaságpolitikáját.
Fidesz: a kormányfő többet foglalkozott a Fidesszel, mint a kormányra váró feladatokkal
– Miért ez az ideges hang, miért ez a hevület? – kérdezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől Áder János, a Fidesz frakcióvezetője. – Ne harcoljon miniszterelnök úr, inkább kormányozzon, ha jó döntéseket terjeszt a ház elé, azt mi szívesen támogatjuk – tette hozzá. Erre példa a benzin adójának csökkentése, melyet például régóta kérnek a fuvarozók, taxisok. – Nekem talányos miért kellett ezért Kínáig elmenni? – mondta Áder János. A Fidesz frakcióvezetője kiemelte: a kormányfő beszédében többet foglalkozott a Fidesz és Orbán Viktor szerepével, mint a kormányra váró feladatok felsorolásával. Meglepő, hogy a miniszterelnök felemlegette a Fidesz elnökével folytatott vitáját. Biztos, hogy a polulizmus a fő veszély? Nem a jövedelemkülönbség vagy a munkanélküliség? – kérdezte Áder János. Az nem populizmus, hogy azt mondom, nem lesz gázárelemlés? „Önök ingyenebédet, utazást és tankönyvet ígértek a diákoknak, amit nem teljesítettek. Ez nem populizmus? – kérdezte. A privatizációról szólva Áder János közölte, a Fidesz egy évvel ezelőtt, a nemzeti petíció keretében megkérdezte az embereket, akkor mintegy egymillió háromszázezren azt mondták, állítsuk le azt. A megkérdezettek kétharmada azt mondta, nem akar kórházprivatizációt.
Lendvai: helyre kell állítani a politika eredeti küldetését
Napirend előtti felszólalásában Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője arról beszélt, a privatizáció kapcsán a Fideszen belül zajlik a legnagyobb polémia. A szocialista parlamenti csoport vezetője úgy fogalmazott, helyre kell állítani a politika eredeti küldetését. Egy biztonságosabb Magyarország irányába megyünk,
az említett privatizációs vita már rég nem arról szól, amiről kellene – vélekedett Lendvai. Ebben a vitában nem az volt a lényeg, hogy ki szeretné vagy nem, ezek pusztán eszközök, privatizálni kell akkor, ha ez hoz fejlődést és ez hoz közpénzeket. A Fidesz saját kormányzása idején mást mondott, akkor még elbírta a pályázat és verseny nélküli privatizáció gondolatát – tette hozzá az MSZP frakcióvezetője. Véleménye szerint a jogbiztonságról szól a vita, arról, hogy visszakérheti-e az állam a törvényesen megvásárolt vállalatokat.
Kuncze szereti a privatizációt
Kuncze Gábor úgy látja, valahol 6-8 éve szakadtak meg a folyamatok, amikor megszűntek a tárgyilagos viták, ettől kezdve nem lehetett érdemben megvitatni a változtatásokat. Az SZDSZ elnöke hozzátette: ettől kezdve azt teszi a politika, hogy négy évre szabdalja az életet, ami pedig egész egyszerűen felelőtlenség. Kuncze erre példaként az egészségügyet említette, amivel kapcsolatban véleménye szerint mindenki elmondta a világmegváltó gondolatait, majd minden maradt a régiben. Képmutatás ettől kezdve azt mondani, hogy nem engedjük be a magántőkét – közölte Kuncze, aki hozzátette, ő egyébként szereti a privatizációt. Az SZDSZ elnöke továbbra is a több-biztosítós modell mellett érvelt napirend előtti felszólalásában.
Gyurcsány: Monológokból nem épül a demokrácia
Viszontválaszában Gyurcsány Ferenc közölte, véleménye szerint az Országgyűlés feladata, hogy megoldja a dolgainkat. A miniszterelnök meggyőződése, hogy a parlamentben kell megoldani a vitát. – Változatlanul értéknek tekintem a demokratikus parlamentarizmust, ahol az ellenék vezére nem bújik a frakcióvezető háta mögé, az ellenzék vezére vállalja, hogy szemtől szembe, érvekkel mondja el a véleményét, vagy ha kikényszerítik a vitát, ott hajlandó vitakozni, nem pedig kerüli azt. A miniszterelnök a populizmusra visszatérve közölte, nagy veszélynek tartja azt. A populizmus a demokratikus vitahelyzet elől való menekülés, féligazságokból összetákolt hazugság – közölte Gyurcsány Ferenc. Monológokból nem épül a demokrácia – tette hozzá. A privatizációról szólva Gyurcsány közölte, a Malév például ennek a régiónak a legjobb légitársasága lehetne, de erre nincsenek százmilliók, mert nem engedtük meg, hogy nem tulajdonosként, hanem bérlőként bejöjjön a magántőke. Egy lemaradó, a versenybe leszoruló légitársaságot akarunk vagy nem? Ez itt a kérdés a kormányfő szerint. – Arra szavazok, hogy Magyarország olyan új nemzetstratégiát tűzzön ki, hogy ez legyen a régió legjobb gazdasága, a legigazságosabb társadalma. Legyen kellő bátorságunk újra tanulni az együttműködést – közölte a miniszterelnök.
Áder: alkalmas-e Gyurcsány Ferenc az ország irányítására?
– Hogy is mondta, monológokból nem épül a demokrácia? Talán még hallja a teremből távozva – közölte Áder János, aki hozzátette, nagyon örült volna, ha a miniszterelnök megvárta volna a válaszát. A Fidesz frakcióvezetője felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy június végén az emberek többsége nyugodtan mehetett vakációra, mert a kormány másról sem harsogott sokmilliós kampányában, hogy kirobbanóan sikeres az ország, ami pedig a Gyurcsány kormánynak köszönhető. – Ráadásul Gyurcsány azt ígérte, a kormány egész nyáron dolgozni fog, ezért bízhattunk abban, hogy őszi ülésszak kezdetére sikert sikerre halmoz majd – mondta a nagyobbik ellenzéki párt frakcióvezetője. Áder János ezek után feltette a kérdést, ha Magyarország olyan kirobbanóan sikeres, akkor miért nőtt tovább a munkanélküliség? Szeptember elsejétől is újabb adóemelések történtek, ebben a ciklusban immár a 36. alkalommal, s csak zárolásokról, újabb megszorításokról hallani. – Hogyan lehetséges az, hogy egy kirobbanóan sikeres országban az egyetemi klinikák vezetői azt írják, hogy a megszorító intézkedések a betegellátás kríziséhez vezethetnek? Hogyan lehetséges az, hogy önök több vidéki központban meg akarják szüntetni a koraszülött mentést? – sorolta kérdéseit a Fidesz frakcióvezetője. – Vajon ilyen teljesítmény, ennyi kapkodás, mellébeszélés, tehetségtelenség és botrány után Gyurcsány Ferenc alkalmas -e az ország irányítására? –kérdezte végül Áder János.
Fidesz: hogyan lesz Gyurcsány kabinetfőnökének testvére a BM Kórház főigazgatója?
A kórház szakmai vezető testületét nyílt szavazára kötelezték, így tudták kierőszakolni a korábbi főigazgató botrányos és törvénytelen felmentését – hangsúlyozta Kontrát Károly a belügyminiszterhez intézett interpellációjában. A legfrissebb sajtóhírek szerint Lamperth Mónika Gyurcsány Ferenc kabinetfőnökének testvérét fogja kinevezni a BM Kórház főigazgatójává. Igaz-e, hogy a botrányos előzmények ellenére Ön csakazértis Szilvásy György testvérét fogja kinevezni a BM kórház élére? Igaz-e, hogy Ön személyesen ígérte oda a Szilvásy testvérnek a főigazgatói pozíciót? – tette fel a kérdést Kontrát Károly.
Lamperth Mónika belügyminiszter szerint Kontrát Károly nem tudja, mi a különbség az osztozni és az osztozkodni szavak között. Ha pedig tudja, ne csúfolkodjon itt a parlamentben – tette hozzá.
Lampert – elmondása szerint – a hosszantartó politikai támadásokat is vállalta annak érdekében, hogy jogszabályszerű legyen a főigazgató váltás. Kontrát Károly viszontválaszában felhívta a figyelmet: a miniszter nem ejtett szót arról, hogy nyílt szavazásra kötelezték a testületet. A fideszes politikus hangsúlyozta, megváltoztatták a vezetői testület összetételét, hogy a kormánynak tetsző döntés születhessen. Kontrát Károly felszólította a belügyminisztert, állítsa helyre a törvényességet. A honatya nem, de az Országgyűlés kormánypárti többsége elfogadta Lamperth Mónika válaszát.
Varga: Mennyire magalapozott az az államháztartás, ahol a jogosan járó pénzeket visszatartják?
Varga Mihály – utalva a kormány gazdasági sikerekről szóló propagandájára – arra volt kíváncsi, ha tényleg ennyire jó a helyzet, mi az oka annak, hogy augusztusban 544 milliárd forint összegben, újabb maradványelvonásokról döntött a kormány, s a helyzet oly komoly, hogy már a kórházi ellátás eddigi minősége is veszélybe került. – Mennyire magalapozott az az államháztartás, ahol a jogosan járó pénzeket visszatartják? – mondta a Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz azonnali kérdést intéző Varga Mihály.
Gyurcsány válaszában azt állította, hogy a maradv
Európai Néppárt
Von der Leyen nehéz hét előtt áll, megvan a bukása napja?
