Vizsgálódik a nemzetbiztonsági szolgálat is
A nemzetbiztonsági szolgálatoknál folyik a vizsgálat annak kiderítésére, hogy a Szatmári-ügyben mikor és milyen körülmények között kerülhettek ki információk illetéktelenekhez – jelentette be Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár a kémkedés hírébe keveredett házaspár ügyével kapcsolatban. Az államtitkár a vizsgálat részleteiről nem nyilatkozott, csak azt közölte, hogy az Oktatási Minisztériumból minősített adat vagy bizalmas információ nem került ki illetéktelenekhez.
Ara-Kovács „azonosítja” Lorint
Újabb, a magyarországi hírszerzési botránnyal kapcsolatos, lehallgatási jegyzőkönyvnek látszó iratok kerültek a transindex.ro romániai magyar nyelvű elektronikus napilap szerkesztőségébe. A beszélgetőtársak ezúttal egy bizonyos Lorin (aki az elmúlt időszakban nyilvánosságra került információk szerint Szatmári Iildikó, a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt munkatársa) és Hiller István. Ezek a jegyzőkönyvek nem párbeszédeket, hanem 2004. július elején folytatott telefonbeszélgetések összefoglalóit tartalmazzák.
A rezümék konkrét ügyekről szólnak, vagyis nem olyan személyes jellegű, többnyire tárgy nélküli évődések átiratai, mint amilyenek a feltételezett, Magyar Bálinttal folytatott beszélgetésekről szóló iratok. Akárcsak a korábbi dokumentumok esetében, a szerkesztőség felhívja a figyelmet: nem biztosak a valószínűleg kiszivárogtatott anyagok hitelességében.
A legtöbb témát érintő anyag egy 2004. június 6-ára keltezett, kétoldalas beszámoló. Amennyiben a dokumentumnak hitelt adhatunk, úgy tűnik, Lorin jelentős mértékben kivette a részét különféle magyarországi ügyek kilobbizásában. A transindex szerint Lorin „intelligens, jó helyzetfelmérő”, valamint „operatív ügyintéző, és jó ösztöne van a másik fél számára kellemes társalgási témák azonosítására”.
Az egyik érintett téma a budapesti Madách-sétány rendezési tervével kapcsolatos. Lorin azt mondja, hogy Ara-Kovács Attila (jelenleg diplomata, egykori szabaddemokrata képviselő) kérését tolmácsolja: a kérés az, hogy az esetleges későbbi műemlékké nyilvánítás reményében Hiller járjon közbe egy régi ezüstműves-műhely bontási engedélyének ideiglenes felfüggesztéséért. Lorin azt is kéri a minisztertől, fogadja őket ez ügyben, de a miniszter diplomatikusan nemet mond. A szövegben ez így jelenik meg: Ők nagyon kérik, hogy H. fogadja őket, hadd mutassák be a terveket. H. közli, hogy ha találkozót akarnak, akkor a titkárságon kell bejelentkezni, de H. előrebocsátja, hogy hetekre előre foglalt minden napja.
Megkérdeztük Ara-Kovács Attilát, valóban kért-e egy harmadik személy közbenjárását abban, hogy miniszteri audenciát kapjon az említett ügyben. Ara-Kovács a Transindexnek elmondta, valóban volt egy telefonbeszélgetése Szatmári Ildikóval: “A dokumentumból közölt tények lényegében korrektek. Egyik közeli barátom, a budapesti zsidónegyed védelmére alakult Óvás Egylet elnöke szeretett volna találkozni Hiller István akkori művelődésügyi miniszterrel, hogy megvitassák az épp aktuális fejleményeket. Minthogy Szatmári Ildikó akkor a miniszter tanácsadója volt, én pedig ismertem őt, ezért vállalkoztam a közvetítésre.” Ara-Kovács helyteleníti a dokumentumok kiszivárogtatását, szerinte ez „egyértelmű hazaárulás”.
Pénzügyek a zsidónegyedtől az etyeki filmberuházásig
Az általunk közölt részletek alapján Ara-Kovács szerint a kiszivárogtatások sem őrá, sem Szatmári Ildikóra, sem Hiller Istvánra vonatkozólag a legkevésbé sem kompromittálóak. Ezzel Ara-Kovács először ad közvetlen igazolást arra, hogy Lorin és Szatmári Ildikó valóban ugyanaz a személy – vonja le a következtetést az internetes lap.
Egy másik magyarországi ügyre a jegyzőkönyben „Etyek-dolog”-ként történik utalás. L. (Lorin) ezután gratulál H.-nak az „Etyek-dologhoz”. H. nagyon örül és azt gondolja, hogy „ez rendben van”. H. elmeséli, hogy készülődik egy másik befektetői csoport is, ami nagyon örvendetes. A célzás arra a bejelentésre vonatkozik, amit tavaly a cannes-i filmfesztiválon tett a miniszter: a Westend-beruházásról ismert TriGránit Rt. tulajdonosa, Demján Sándor Andrew Vajna magyar származású hollywoodi producerrel együtt – az új filmtörvény lehetőségeit kihasználva – nagyszabású stúdióépítésbe kezd a Budapesttől 26 km-re levő, a Zsámbéki-medence szélén fekvő községben.
Az anyagokban érintőlegesen megjelennek határon túli témák is, például Hiller Lorinnál érdeklődik a romániai helyhatósági választásokkal kapcsolatban. Hogy Lorin mit gondol a romániai belpolitikáról, érezhetően fontos Hiller számára, de az, hogy Lorinnak mi az álláspontja a kérdésben, sajna nem derül ki a feltételezett lehallgatási jegyzőkönyvből. Egy másik beszélgetésrész azzal foglalkozik, hogy Orbán Viktor lett annak az Európai Néppárti bizottságnak az elnöke, amelynek az lett volna a feladata, hogy kivizsgálja a demokrácia helyzetét Romániában. A szövegben ezzel kapcsolatban ez áll:
L. tudomása szerint ez a bizottság nem állt fel, pedig azt is kellett volna vizsgálnia, hogy a nem romániai pártok hogyan avatkoznak be a romániai választásokba – a két forduló között számon lehetne kérni, hogy miért nem működött megfelelően a vizsgálóbizottság. H. helyesel, majd megkérdezi L.-t, hogy hogyan látja az esélyeket. L. bízik abban, hogy minden rendben lesz. Ugyanebben a dokumentumban Hiller elpanaszolja, hogy nagyon elfoglalt, ezért Marosvásárhelyre sem tudott eljutni. L. szerint Hillerre „nagyobb szükség lesz ősszel, az országos választások idején”.
Egymilliárd forint áramlását felügyelte Szatmári
Csak az SZDSZ-es vezetésű informatikai tárcától 1 milliárd forint körüli összeg áramlott a magyarországi adófizetők pénzéből Erdélybe a kémkedés hírébe hozott Szatmári Tibor közvetítésével, aki kulcsszerepet játszott a Medgyessy-kormány határon túli támogatásainak célba juttatásában – írja a hirszerzo.hu.
„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség leghatékonyabb lobbistáinak” nevezték budapesti tevékenységük ismerői Szatmári Tibort és feleségét a Hírszerzőnek. Az internetes portál több forrása állította, hogy a „nagykövet” elsősorban a korábbi magyar miniszterelnök határon túli ügyekkel foglalkozó munkatársaival és a Medgyessy-kormány SZDSZ-es minisztereivel épített ki gyümölcsöző kapcsolatot; kulcsszerepet játszott a Medgyessy-kormány által a határon túli magyar szervezetek és intézmények támogatására fordított közpénz kiharcolásában és elosztásában.
Az RMDSZ egykori budapesti „nagykövete” kezdte meg a tárgyalásokat annak a magánalapítványnak a támogatásáról, amelyet Markó Béla, a Romániai Magyar Demorata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Takács Csaba, a szervezet ügyvezető elnöke és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete alapított egy – azóta sem működő – erdélyi magyar televízió létrehozására.
A magyar kormány – jelentősen mérsékelve a honlap tudomása szerint másfél milliárdos felajánlást – végül 300 millió forintot különített el a televízió eszközbeszerzésére az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) költségvetéséből. A pénz a hirszerzo.hu szerint meg is érkezett a Janovics Jenő Alapítványhoz, ám az alapítvány a mai napig nem adott számot annak felhasználásáról.
Szatmári Tibornak a Medgyessy-kormány erdélyi támogatásaival kapcsolatos szerepe korántsem korlátozódott a máig sem működő erdélyi televízió 300 millió forintjának kiharcolására. A Hírszerző több, neve elhallgatását kérő forrása szerint Markó Béla pártjának kiváló SZDSZ-es kapcsolatokkal rendelkező „nagykövete” az RMDSZ és az IHM, illetve a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) között létrejött megállapodás tető alá hozásában szintén kulcsszerepet játszott.
Az előbbinek köszönhetően az IHM 2002 és 2004 között összesen 678 millió forintot költött „az erdélyi magyar területek szélessávú közösségi internet-hozzáférési pontjainak létesítésére”. A tervek szerint 2005-ben további 200 millió forint jut erre a célra – írta a héten a Transindex kolozsvári internetes lap.
A támogatás alapja az a Szatmári közvetítésével létrejött, 2003. május 9-én Kovács Kálmán miniszter és Markó Béla RMDSZ-elnök által aláírt megállapodás, amelynek értelmében „az IHM a rendelkezésre álló eszközökkel elősegíti a határon túli magyarságnak, így a romániai magyarságnak is az információs technológia fejlődésével való lépéstartását”. A tárcától egyelőre nem kapott választ a hirszerzo.hu arra a kérdésre, hogy a fenti összegeken kívül mennyi közpénz és milyen célokra áramlott Erdélybe az IHM-től.
Az eddigi (zömmel nyilvános) adatok alapján tehát annyi állapítható meg, hogy a minisztérium költségvetéséből a Szatmári Tibor közvetítésével létrejött Kovács-Markó megállapodás alapján és az erdélyi magyar tévé „létrehozásának” kormányzati támogatásával 2002 és 2004 között 978 millió forint áramlott az erdélyi magyar területekre; az idén legalább további 200 millió forint elköltése várható – írja a transindex.ro.
Orbán Viktor
Pottyondy kénytelen-kelletlen reagált az Ukrajnában agyonvert magyar halálára, egyből Orbánt kezdte szapulni
