London rendkívül kínos helyzetbe lavírozta magát

London rendkívül kínos helyzetbe lavírozta magát azáltal, hogy a júniusi csúcson az utolsó pillanatban váratlanul előállt a költségvetés radikális átalakításának igényével, és ezzel felborította a nagy nehezen összetákolt megállapodást az EU 2007–2013 közti költségvetési keretéről.

A brit elnökség a napokban lezárta a júliusban elkezdett kétoldalú egyeztetéseket a tagállamokkal a következő hétéves költségvetési keretről. Ezek deklarált célja a különböző egyéni igények leltárba vétele volt – kimondatlanul azonban alighanem az időhúzás is. Hiszen ha a brit kormány most ragaszkodik az uniós büdzsét fenekestül felforgató elképzeléseihez, azzal bebiztosítja saját elnöksége sikertelenségét – ha viszont visszatér a luxemburgi elnökség júniusi utolsó tárgyalási javaslatához, azzal megmentheti ugyan a pénzügyi keretet, de elveszti „arcát”.

A kiutat a konszenzusos luxemburgi javaslat megőrzése és egyfajta felülvizsgálati klauzulával való kiegészítése jelentheti (ez a klauzula tenne ígéretet a büdzsé későbbi radikális átalakítására).

A kulcskérdés az, hogy mi lesz az utóbbi tartalma – fejtette ki egy tegnapi háttérbeszélgetésen Iván Gábor, az Európai Ügyek Hivatalának elnökhelyettese. Erről egyelőre nem nyilatkozik az elnökség, s a most befejezett kétoldalú konzultációk eredményét sem kívánja közzétenni. Sőt, az októberi informális állam- és kormányfői csúcs napirendjére sem akarja felvenni a költségvetés kérdését, hanem csak novemberben akarja közzétenni első (és rögtön véglegesnek is szánt) javaslatait, hogy majd a decemberi félév-záró csúcson szülessen róluk megállapodás.

A büdzsévita ennek ellenére az elmúlt napokban látványosan újraindult, s ebben a visegrádi négyek is igyekeznek aktívan részt venni. A jövő héten Magyarország, Szlovákia, Cseh- és Lengyelország szakértői szinten egyeztet Budapesten a brit elnökséggel a költségvetési keret szerkezetéről, a felülvizsgálati klauzuláról, a saját források rendszeréről.

A Kohéziós Politika Barátai nevet viselő tömörülés pedig (itt a tíz új tagállam mellett a két ibériai állam és Görögország vesz részt, megfigyelőként pedig Finn-, Olasz-, Írország és Belgium is) október elején tart egyeztetést Budapesten, megakadályozandó, hogy az új büdzsétervek visszanyesegessék a számukra fontos felzárkóztatási (kohéziós és strukturális) támogatásokat.

Emellett gőzerővel beindult a különböző reformelképzelések tesztelése is. Az Európai Bizottság költségvetési felelőse például kedden 30-50 milliárd euró átcsoportosítását javasolta a felzárkóztatási fejezetből a versenyképességi alap javára – számolt be az EUobserver. Dalia Grybauskaité egyúttal néhány milliárd eurós szerkezetátalakítási alapot is létrehozna a maródi iparágak (például a textilágazat) megsegítésére, de francia diplomaták szerint a tagállamok zöme ellenezné ezeket az elképzeléseket. A spanyol kormány viszont éppen fordítva, a versenyképességi pénzekből „csípne le” a felzárkóztatási összegek javára.

A következő hetekben még várhatóan sok hasonló vagy éppen ellentétes javaslat is felbukkan, de igazi döntési helyzet szakértők szerint csak novembertől, az elnökségi javaslatok közzétételét követően várható. Ha viszont a német kormányalakítás körüli bizonytalanság elhúzódik, és esetleg új választások kiírására kerül sor, akkor szakértők szerint gyakorlatilag kizárt, hogy az idén tető alá lehessen hozni a megállapodást.

Forrás: Világgazdaság