Egy nemrég lezárult vizsgálat szerint korszerűtlenek és több szempontból használhatatlanok a hazai tankönyvek. A szaktárca felkérésére végzett vizsgálat megállapította: a magyar tankönyvek nagyobb része nem helyez hangsúlyt a mindennapi életvitelhez szükséges ismeretek és problémamegoldások tanítására, és a tudományos szakszavak hemzsegnek bennük, viszont élmény- és információkínáló szövegek alig-alig fordulnak elő – írja az Origo.
Jókai István, a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. vezérigazgatója szerint az oktatási igazgatás saját magát minősíti azzal, hogy a tankönyvek kétharmada nem megfelelő. Koller Lászlóné, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnöke szerint is furcsa, hogy a szigorú minisztériumi jóváhagyási rendszeren átment könyvek, melyeket engedélyeztek, most mégsem megfelelőek.
Akár milliárdos nagyságrendű kiadást is jelenthet a kiadóknak, ha a tankönyvek kétharmadát le kell cserélni. A tankönyvesek szerint ilyen nagy mennyiségben vadonatúj könyveket kiadni két év alatt nem lehet, ez akár tankönyvhiányhoz is vezethet. A könyveket át lehet dolgozni, 1-1 új könyvet be lehet vezetni, azonban egész tankönyvcsaládokat nem. – Egyelőre nincsen jel arra, hogy a tankönyvek kétharmadát ki kellene dobni, hiszen ezek 5 évre szóló érvényes engedéllyel rendelkeznek, melyet a minisztérium szakértői adtak ki – vélekedtek a Műszaki Könyvkiadónál. Szerintük a kutatás, melyet néhány tankönyvre vonatkozóan végeztek csak el, nem eléggé széleskörű, és hibás lenne belőle korai következtetéseket levonni.
Az Oktatási Minisztérium a felmérés tapasztalatai alapján megváltoztatná a tankönyvjóváhagyás rendszerét. Meghatároznák, hogy miként alakulhat kor szerint és tananyagok szerint például a szakszavak száma, a mondatok hosszúsága, a főnevek és az igék aránya, vagy a szövegekben előforduló idegen szavak száma. A tankönyvesek is a konkrét szempontrendszer kialakítását szorgalmazzák. Demeter László, a Műszaki Könyvkiadó üzletágvezetője viszont arra hívta fel a figyelmet: hiba lenne például egységesen meghatározni, hogy legfeljebb csak 100 karakteres lehet egy mondat, hiszen egyes tantárgyaknál (történelem, irodalom) indokolt lehet a hosszabb mondat is, a magyar nyelv sajátossága miatt.
A szakma egyszerűsítené az engedélyezést is: egy szakértői listát szeretnének. A kiadó által a listáról kiválasztott szakértő aztán nyilatkozatot adna arról, ha a tankönyv megfelelő. Jelenleg ugyanis a kiadó fizet egyszer lektorálásért pénzt azelőtt, hogy a tankönyv eljutna a minisztériumhoz, majd fizet az OM jóváhagyásáért, vagyis a tankönyvlistára való felvételért. Ezután a minisztérium szintén kiadja 2-3 szakértőnek a könyvet. A tankönyvlistára helyezés (vagyis a minisztériumi jóváhagyás) a Nemzeti Tankönyvkiadó tapasztalatai szerint átlagosan 4-500 ezer forint közötti összegbe kerül könyvenként, de Koller Lászlóné szerint a 700-800 ezer forintos ár sem ritka.
Magyarországon a tankönyvjegyzéken lévő könyvekre van állami támogatás, a jegyzékre felkerülni azonban pénzbe kerül. Így számos segédkönyvet, munkafüzetet nem tankönyvként adnak ki. A kiadók szerint, ha az engedélyezés állami szolgáltatás lenne, több minden lehetne „tankönyv„, amelyre lenne állami támogatás, így szélesebb körhöz eljuthatnának. A tapasztalatok szerint éppen a lemaradó rétegek nem engedhetik meg maguknak, hogy a támogatás nélküli segédanyagokat megvásárolják, illetve nekik kell ár alapján kiválasztani a tankönyveket. A kiadók szerint pénz van, de rossz helyen és rossz struktúrában. (origo.hu)
Klubrádió
Melyik Kuncze?
