Változások előtt az adórendszer

A Világgazdaság információja szerint megegyeztek a koalíciós pártok a 2006-ban bevezetendő adóváltozásokról. A kormány 100 lépés programja részeként még júniusban beharangozott elképzelések egy öt éves program részeként akarják korszerűsíteni az adórendszert. A legtöbb változás a személyi jövedelemadót érintené, de valamelyest csökkennének a vállalkozások terhei is. • Regisztrációs adó: óriási emelések januártól

MNO
2005. 09. 08. 6:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök június végén jelentette be a parlamentben a 100 lépés program egyik elemeként, hogy 13 lépésben kívánják az elkövetkezendő öt évben modernizálni a magyar adórendszert, s ezzel csökkenteni a magánszemélyeket és a vállalkozásokat terhelő adókat. Az elmúlt két hónapban a két koalíciós párt hosszas alkudozásba kezdett a konkrét lépések mikéntjéről, s a hírek szerint a napokban meg is egyeztek az országgyűlés elé benyújtandó törvénytervezetről, így szeptemberben a parlament elé kerülhetnek az adóváltozásokat érintő jogszabályok, amelyek nagyjából tükrözik a 100 lépés programban vázolt elképzeléseket, bár néhány ponton eltérnek attól.

A legtöbb változás a személyi jövedelemadó rendszerét érintené a kormánypártok elképzelései szerint. Jövőre 50 ezer forinttal több, 1,55 millió forint lenne az alsó jövedelemkulcs alkalmazásának felső határa, míg az e fölötti éves jövedelmet a jelenlegi 38 százalék helyett már csak 36 százalékos szja terhelné. Törvényben rögzítenék az adótáblát 2010-ig, így az adókulcsok változatlanok maradnának, de a határ évről-évre feljebb tolódna: 2007-ben 1,7 millió, 2008-ban 1,9 millió, 2009-ben 2,3, míg 2010-ben 3 millió forint esetén lépne be a felső kulcs.
Megváltoztatnák a minimálbért is 2006-ban, amely a tervezet szerint háromlépcsőssé válna, és az alsó – havi 63 ezer forintra tervezett – bér adómentes lenne. Ezt a kiegészítő adójóváírás mértékének módosításával érnék el. Módosulna továbbá az adójóváírás igénybevételének határa is.

A személyi jövedelemadót érintő kedvezmények tekintetében viszont csupán kisebb korrekciókat hajtana végre a kormány, csak a családi adókedvezményt és az önkéntes pénztári befizetések adókedvezményét változtatná meg. A mostani tízer forint helyett mindössze négyezer forintra csökkenne a kedvezmény mértéke, de ezt is csak azok a legalább háromgyermekes családok vehetnék igénybe teljes összegben, akiknek legfeljebb 6 millió forint az éves jövedelmük. Ez a határ gyermekenként fél-fél millió forinttal, de legfeljebb 8 millió forintig tolódna, ez megegyezne a most érvényben lévő szabályok szerinti – igaz, gyermekszámtól független – határral.

Változna az önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztári befizetésekkel kapcsolatos kedvezmény is oly módon, hogy az a befizető „megtakarítását” növelné. Jelenleg ezt az összeget az APEH az egyénnek utalhatja vissza, jövőre azonban már a pénztári számlára küldené ezt a tételt az állami adóhatóság. Szigorítást jelent, hogy az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba befizetett összeg nem 30, hanem csak 20 százaléka számítana kedvezménynek.

Lényegesen korlátoznák a munkáltató által adómentesen adható juttatások együttes öszszegét, amelynek ma nincs felső határa, ám jövőre – az étkezési támogatás és az utazási költségtérítés kivételével – a bruttó bér 15 százaléka, de maximum évi 500 ezer forint lehetne. A limitet meghaladó béren kívüli juttatást 44 százalékos szja terhelné.

Mindenkit érint majd az általános forgalmi adó felső kulcsának 25-ről 20 százalékra történő csökkenése. (Ez érinti például a villanyáram, a benzin és a távközlési szolgáltatások, valamint a lakással kapcsolatos és építőipari szolgáltatások árát és az élelmiszerek közel harmadát. Viszont nem lesz olcsóbb a cigaretta, az alkohol és a gépkocsi, mert az áfa csökkenését ezeknél a termékeknél a jövedéki, illetve a regisztrációs adó ellentételeznék. A kormány szerint az áfacsökkentés 146 milliárd forinttal növeli a lakosság vásárlóerejét.)

A vállalkozásokat a társasági adóban, az evában illetve a helyi iparűzési adóban bekövetkező változások érintik leginkább. A társasági adó kulcsa ugyan 16 százalék maradna, ám a kisebb vállalkozások támogatása érdekében 5 millió forint adóalapig 10 százalékra mérsékelnék az adókulcsot; ezt az a cég vehetné igénybe, amelyiknek átlagos állományi létszáma legalább egy fő, és az adózó más adókedvezményt nem vesz igénybe, illetve alkalmazottai után legalább a minimálbér kétszerese után fizet járulékot. A társaságiadó-törvény szerint 2006. január elsejétől megszűnik az osztalék adóztatása.

Jövőre még lesz helyi iparűzési adó, azonban nem ötven, hanem annak száz százalékával lehet csökkenteni a társasági adó alapját, ez azt jelenti, hogy a vállalkozásokat a kivetett 2 százalékos iparűzési adóból ténylegesen már csak 1,68 százalék terhelné, 0,32 százalékot a költségvetés vállalna magára. A helyi iparűzési adó 2007. december 31-ével megszűnne, a kieső önkormányzati bevétel pótlásáról 2006 végéig kellene törvényt alkotni. Adómentes lesz az adóalapnak az a része – legfeljebb az adóalap 90 százalékáig –, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve, ha a telephely szerinti állam önkormányzatának vállalkozási tevékenységet terhelő adót kell fizetni. (A júniusi bejelentés szerint a mai 2 százalékos iparűzési adó 1 százalékos mértékét az önkormányzati finanszírozási reform részeként más helyi, csak a vállalkozásokat érintő adónem – ingatlan-, nyereség-, vagy szja-alapú fejlesztési hozzájárulás – váltja fel. A másik 1 százalékot az önkormányzatok részére a költségvetés kompenzálja majd.)

Januártól a lakásszövetkezetek és a közjegyzői irodák is választhatják majd az evát, azonban az egyszerűsített nyilvántartást nem. Ezen szervezetek az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségüket csak a számviteli törvény szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíthetnék. Az evások a jövőben is dönthetnek úgy december 20-áig, hogy nem az eva szerint akarnak adózni, azonban ezt a döntésüket ugyanezen időpontig írásban vissza is vonhatják. Míg az idén az első három negyedévre vonatkozó adóelőleget csak meg kellett állapítani, s az adóévre vonatkozó bevallásban kellett bevallani, addig januártól már negyedévente nemcsak megállapítani, hanem bevallani is kell az adóelőleget.

Az adózás rendjét érintő elképzelések szerint változás várható a munkáltató és a kifizető által havonta teljesítendő adatszolgáltatásban, valamint módosítás lesz a kifizetők által az adó- vagy tb-kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról, járulékról az adóhatósághoz elektronikus úton vagy gépi adathordozón eljuttatandó szabályokban is. Jövőre a lakáscélú állami támogatások igénylésével összefüggésben a számlák valódiságát, valamint ezzel kapcsolatban a támogatások igénybevételének jogszerűségét – a pénzintézet megkeresése alapján – az állami adóhatóság ellenőrzi majd.

Külön törvényben szeretné a kormány a 100 lépésben bejelentett luxusadó sorsát rendezni, oly módon, hogy 2006-tól külön adó terhelné a100 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanokat. A tervek szerint a 100 millió forint érték feletti rész után éves szinten 0,5 százalék adót kell az önkormányzatoknak fizetni. Ez az új adófajta mintegy ötmilliárd forint többletbevételt eredményezhet az önkormányzatoknak az elképzelések szerint Az adó megfizetése alól az önkormányzatok 20 százalék kedvezményt adhatnak majd méltányos esetekben.

A miniszterelnök nyári bejelentése ellenére 2007-ben mégsem vetnének ki 10 százalékos kamat- és tőzsdei árfolyamnyereség-adót, valamint 2010-ben nem csökkenne 18 százalékra az elkülönülten adózó jövedelmek adója sem. Szintén nem szerepelt a 100 lépés elemei között az új közteherként már jövőre megjelenő négyszázalékos egészségügyi hozzájárulás.

A nyilvánossá vált információk szerint még nem tudjuk, mi lesz a sorsa néhány olyan lépésnek, amely júniusban még szerepelt a bejelentések között. Ilyen például az, hogy jövő év novemberében megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás, s ezzel – a kormány számításai szerint – 65 milliárd forinttal csökkentenék a vállalkozások terheit 2006-ban. Gyurcsány arról is beszélt, hogy 2007-ben három százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék mértéke, 29 százalékról 26 százalékra, azaz 160 milliárd forinttal csökkentve a munkáltatók társadalombiztosítási járulékát.

A kormány szeptember közepén nyújtja be az adókat és járulékokat érintő tervezetét az országgyűlés elé, s várhatóan november 15-ig el is fogadják majd azokat.

(Forrás: vg.hu, miniszterelnok.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.