Vita a zárszámadásról, a lakásmaffia visszaszorításáról

A magyar államháztartási hiány mértéke komoly aggodalomra ad okot, a deficitet gyorsan mérsékelni kell – mondta az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén Pécsi-Szabó Miklós, a Magyar Európai Üzleti Tanács elnöke. Az Országgyűlésben heves gazdaságpolitikai vita zajlik a tavalyi zárszámadásról. A képviselők a lakásmaffia visszaszorítását szolgáló határozat végrehajtásával is foglalkoznak.

Aggodalomra ad okot az államháztartási hiány mértéke

A magyar államháztartás helyzete, a hiány mértéke komoly aggodalomra ad okot, a deficitet gyorsan, radikálisan mérsékelni kell – mondta az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén Pécsi-Szabó Miklós, a Magyar Európai Üzleti Tanács elnöke.

A HEBC elnöke hangsúlyozta: minél előbb konzekvens gazdaságpolitikát kell megvalósítani az országban, ez kulcskérdés az ország szempontjából, mivel egyidejűleg szolgálja az euró mielőbbi bevezetését, és az ország versenyképességének növelését is. Pécsi-Szabó Miklós szerint a versenyképesség erősítéséhez nélkülözhetetlen az ország adórendszerének, adóterhelésének komplex áttekintése.

A HEBC a Magyarországon tevékenykedő, európai székhelyű multinacionális cégek legjelentősebbjeinek vezetőit tudja tagjai között, a szervezet 1999-től rendszeresen adja ki évi jelentéseit.

Vita a lakásmaffia visszaszorításáról

A törvénymódosítás megnehezíti a lakásmaffia dolgát, jogbiztonságot ad a bérbeadónak és a bérlőnek is – értékelte a javaslatot a szocialisták vezérszónoka, Devánszkiné Molnár Katalin. – Önkormányzati rendelettel legálisan lehet majd óvadékot kérni a nem szociális alapon bérbe adott lakás bérlőjétől, tehát nem tud majd senki veszteség nélkül lelépni, lakbérfizetés vagy a lakás rendbehozatala elől.

Önkormányzati és állami lakással kapcsolatban is előírható lesz, hogy a bérlőnek életvitelszerűen ott kell laknia. Az önkormányzatnak ellenőriznie kell, a bérlő mire cseréli a lakást. Ezzel igyekeznek elkerülni, hogy valaki nem létező ingatlant kapjon az addigi helyett. Azt is rendszeresen ellenőrizni fogják, hogy jogosan használ-e a bérlő szociális bérlakást.

Az ellenzék és a kisebbik koalíciós párt, az SZDSZ is úgy látja, a törvénymódosítás célja helyes, de nem rendezi a magyarországi lakáshelyzetet, nem keres megoldást a lepusztult lakásállomány felújítására. Kosztolányi Dénes (Fidesz) azt is kifogásolta, hogy szerinte a tervezet éppen a maffia ellen nem lesz hatásos. – Az óvadék megfizetésének intézményesítése határozottan ellentétes ezzel a céllal, hiszen az ingatlan-bűncselekmények valamennyi területén tetten érhető a bérlő rossz anyagi helyzetéből adódó kiszolgáltatottság – fogalmazott.

Tudatos trükközések

Több órán keresztül folytatták a képviselők a 2004-es költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A kormánypárti képviselők hozzászólásaiból az derült ki, hogy a 2004-es évben szinte minden jobb volt, mint például az Orbán-kormány idején: a GDP a vállalt 3,3-3,5 százalékkal szemben 4,2 százalékkal növekedett. A magyar gazdaság gyorsabban fejlődött, mint az EU országai – mondta Göndör István, az MSZP vezérszónoka.Csökkentek az adóterhek, nyolc százalékkal nőttek a beruházások, 2004-ben 17 százalékkal növekedett az export, 14 százalékkal pedig az import. A kormány bevezette a 13. havi nyugdíj intézményét, 50 százalékkal emelte az özvegyi nyugdíjakat –jegyezte meg. Három év alatt több mint 1700 milliárd forinttal többet költött ez a kormány nyugdíjakra, mint a polgári kormány – állította a szocialista politikus.

„2004 az adóemelés, a reálbér-csökkenés, és a vállalkozások megnyomorításának az éve volt” – a Fidesz politikusa, Tállai András szerint. Mint mondta, a szociális-liberális kormányzat ideje alatt a 2003. évi költségvetésbe belebukott László Csaba, a 2004. évibe belebukott Draskovics Tibor pénzügyminiszter. „Nyugodtak lehetnek, ha így folytatják, akkor a 2005-ös évbe az egész kormány bele fog bukni” – tette hozzá. Az autópálya-építések elszámolásával kapcsolatban tudatos „trükközéssel” vádolta a kormányt.

A személyeskedésektől sem mentes zárszámadási vita után a számvitelről és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvényjavaslat módosításának általános vitájával folytatódott a parlamenti munka.

A törvényjavaslat módosítása révén csökkennek az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásokra vonatkozó számviteli kötelezettségek – mondta Molnár Albert, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára expozéjában.
A parlamenti pártok támogatásukról biztosították a törvénymódosítást, bár a Fidesz szerint semmi olyan változást nem hoz a javaslat a számviteli törvényben, amely érdemben csökkenti az adminisztrációt, és növeli a vállalkozások versenyképességét.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (PSZÁF) szóló törvényt is támogatásra érdemesnek nevezték a felszólalók, de az ellenzék csak akkor szavazza majd meg a törvényt, ha módosító indítványai beépülhetnek a végső változatba. Dancsó József (Fidesz) figyelmeztetett: a politikának nem szabad durván beavatkoznia a pénzpiac ügyeibe, mert ennek gyakran súlyos következményei lehetnek. A képviselő példaként a két évvel ezelőtt Szász Károly, akkori PSZÁF-elnök ellen indított „kormányzati attakot” említette. Hozzátette: a bíróság végül jogerősen mondta ki a verdiktet: az elnököt jogtalanul mozdították el.

Ma este a ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosításáról is tárgyalt az országgyűlés. Az általános vita során mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselők elismerték a tervezett változások jó irányát, és kiemelték, hogy ez nagyobb biztonságot nyújt az ingatlantulajdonosoknak.

(Forrás: Magyar Rádió, hirado.hu. Infóradio, hirtv.hu)