A reformációra emlékezünk ma

Ma van a reformáció emléknapja. 1517-ben ezen a napon függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára Luther Márton 95 pontból álló híres vitairatát, amely elítélte az egyházi üzérkedést. A budapesti Kiscelli utcai metodista templomban ünnepi megemlékezést tartottak, ezzel zárult az Országos Protestáns Napok idei programja.

A reformáció emléknapja alkalmából ünnepi rendezvényt tartottak ma Budapesten, a Kiscelli utcai metodista templomban. A megemlékezéssel zárult az Országos Protestáns Napok idei programja. Az ünnepélyen – ahol az MTI szerint jelen volt Csomós József református püspök, Csernák István metodista szuperintendens, Szebik Imre evangélikus elnök-püspök, az ökumenikus tanács elnöke – egyebek mellett – az egyház négy alapvető küldetéséről beszélt. Hangsúlyozta: ezek egyike
a tanúságtétel, aminek tavaly december 5-én is tanúi voltunk. „Sokan a tavalyi népszavazás eredményét is másképp értékelték, mint ahogy azt az egyházi vezetők ajánlották, (...) és nem szavazták meg a kettős állampolgárságot. (...) Sokkal inkább arról van szó, hogy egy testvért testvérnek mondunk-e vagy megtagadunk. Ezért nem tehették meg a magyarországi keresztény egyházak, hogy nemet mondjanak híveiknek és nemet tanácsoljanak. És mégis voltak ilyenek a mi sorainkban. (...) Ez is tanúságtétel volt„ – hangsúlyozta az evangélikus elnök-püspök.

A kéthetes eseménysorozat keretében istentiszteleteken, konferenciákon és kulturális eseményeken vehettek részt az érdeklődők.

Október 31-én világszerte arra emlékeznek, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár 1517-ben ezen a napon tűzte ki tételeit a wittenbergi vártemplom kapujára.

– Talán szabad úgy nézni erre a napra, mint egyfajta lelki forradalomnak a nyitányára. Luther Mártonnak ezzel egyetlen célja volt, az egyház megújítása – mondja Gáncs Péter evangélikus püspök. Nem akart új egyházat alapítani, de úgy látta, hogy a középkori egyház sok ponton eltért az eredeti krisztusi elképzelésektől és erre szerette volna visszaformálni, visszavezetni az egyházat. Később ebből szakadás lett, de a reformáció munkája azóta se szűnt meg – fogalmaz Gáncs Péter, hozzátéve, ez nem csupán egy emléknap, az egyház azóta is többször megújult. Ilyen reformáció például a katolikusoknál a II. Vatikáni Zsinat, ami 1960-as évek közepén sok mindent megvalósított a reformáció igényeiből: azóta anyanyelven miséznek a papok, a szentírás került a központba, fontosabb lett az igehirdetés. Ugyanígy az evangélikus egyháznak vagy a reformátusnak is szüksége van mindenkor megújulásra – tette hozzá a püspök.

– A búcsúcédulák ügye mai nyelven szólva egy jó biznisz volt, mert pénzért árulták a bűnbocsánatot. Ebből épült föl többek között a Szent Péter székesegyház Rómában. Luther pont az ellen emelte föl a szavát, hogy amit Isten ingyen adott kegyelemből, hit által Jézus Krisztusért, a bűnbocsánatot, azt nem szabad pénzért adni – fejtegeti Gáncs Péter. Mint mondja, azóta is kísérti az egyházat, hogy bizonyos területeken üzletivé váljon a szolgálat, és a szolgálatból szolgáltatás legyen.

A reformáció egy olyan folyamatot indított el, ami elvezetett a megújuláshoz a gondolkodásban, a kultúrában, művészetekben, tudományban. Amit a reneszánsz hozott a művészetek világában, azt a reformáció elhozta Európa történelmébe – mondja Gáncs Péter evangélikus püspök.

(Forrás: Magyar Rádió)